Magyar filmek a YouTube-on: kinek fáj?

Egyre többen fedezik fel, hogy nemcsak websorozatokat, webre szánt kisfilmeket vagy videóklipeket lehet nézni a YouTube-on, hanem egész estés magyar, illetve magyarra szinkronizált filmeket is.

Hogy miért ezt a módját választják sokan a magyar tartalmú filmek eléréséhez? Valószínűleg azért, mert a fő konkurens netes filmezés, a torrentezés kicsit bonyolultabb, mint a YouTube: kell hozzá kliensprogram, kereső, ami vagy működik éppen, vagy nem. A filmeket le kell tölteni, ami sokszor nehézkes és lassú, aztán ha valaki nem ért angolul, feliratokat kell hozzájuk vadászni, és a letöltött filmeket tárolni is kell valahol. Akit nem érdekel a hd minőség, és nem akar peerekkel, seedekkel és rátákkal bajlódni, annak sokkal egyszerűbb filmet nézni a YouTube-on. Az más kérdés, hogy hiába létezik március 1-től a youtube.hu, vagyis a magyarországi gyűjtőoldal, ezeknek az egész estés filmeknek a feltöltése itthon az említett filmeket tekintve ugyanúgy nem legális, mint a torrentezés.

Még több magyar film itt

A YouTube-ra feltöltők között van, aki kisipari módszerekkel dolgozik, és egyszerűen a magánvideói közé tölti fel a magyar vagy magyar szinkronos filmet, mint BMWSzili az Üvegtigris 3-at a BMW-s videók közé, és van, aki erre a célra külön felhasználót hoz létre, és az így létrejövő YouTube-csatorna akár brandként is működhet – ilyen az OnlineFilmek2012, összesen 22 feltöltött filmmel.

A filmeket feltöltők kategóriaként csak a Film és animációt választhatják, a feltöltött anyagok megtalálásában azonban a címkék segítenek: ezek közül a legnépszerűbbek a teljes, magyar, vígjáték, filmek, vagy akár Kabos Gyula.

Vannak feltöltők, akik kifejezetten a magyar filmekre álltak rá (Jávor Pál, Turay Ida), de még többen a magyarra szinkronizált, régi nagy tévésikereket tolják fel – jó példa erre a Bud Spencer–Terence Hill-összes. Meglepően sok hollywoodi film is felkerül, de ezek többnyire régebben, 2008 előtt készültek. Az egyik legszorgalmasabb magyar nyelvű anyagok töltögetőjének, a Zolihorgász nevű felhasználónak a gyűjtőlapja például magyar filmekből 136-ot sorol fel, magyar mesékből 99-et, szinkronizált Pierre Richard-ból 13-at, Bud Spencer-Terence Hill-ből 35-öt.

A feltöltött anyagok minősége kis képernyőn nézve elfogadható, ha nem is hd, sőt még csak nem is 720, hanem legtöbbször 360 pixeles felbontású.

Magyarországról eddig is sokan látogatták a YouTube-ot, a statisztikák szerint 2011 decemberében 2,7 millió látogatója volt a 18-49-es korosztályban. A magyar vagy magyar nyelvű filmek átlagnézettségére nincs adat, de kis körbenézés után kiderül, hogy az Üvegtigris 3 vezet 763 ezer nézővel, és a Veri az ördög a feleségét is 231 ezres nézettséget hozott. A Szaffit 136 ezren, a Dögkeselyűt 101 ezren látták. A legtöbb film 50 ezres nézettség alatti, és persze vannak olyan filmek, amik 1000 alatti nézőt produkálnak.

A filmek nem legálisak

A magyar és magyar szinkronnal ellátott filmekkel az az egyetlen probléma, hogy jogsértő módon vannak a YouTube-on. A videómegosztó tulajdonosa, a Google a többi európai változathoz hasonlóan a helyi jogvédő szervezettel kötött megállapodás után indította el a lokalizált változatot, a YouTube.hu-t. Az Artisjusszal meg is állapodtak, csakhogy ez a szervezet a zenei alkotások jogdíjait kezeli. Így azok a magyar szerzők, akik feltöltik a videóikat, és amellé hirdetéseket is társíthatnak, egyelőre csak akkor részesülhetnek anyagi haszonban, amennyiben zeneszerzők és szövegírók. Ennek alapján várja az Artisjus a zenei alkotásokból befolyó, az első negyedév után járó jogdíjat. A filmekkel kapcsolatban ez csak a filmzenéket érinti.

Míg a zenénél az Artisjus a jogdíjak központi elosztó egyesülete, a filmeknél már összetettebb a helyzet Magyarországon: a legtöbb film jogtulajdonosa maga a film producere, ő az, aki dönthet a filmek úgynevezett vod-jogáról (video on demand), vagyis arról, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a videó- és hanganyagokat vagy filmeket egy központi adatbankba, mint a YouTube, fel és le lehessen tölteni.

A magyar filmek jogait kezelő Filmjus tevékenysége korlátozottabb az Artisjusnál: csak az 1989-nél régebbi filmeknél lép képbe szélesebb jogkörrel, vagyis az állami stúdióban készült filmeknél. A Filmjus az 1989 és 2004 között készült filmeknél is próbál igényeket támasztani, amennyiben azok állami stúdióban készültek, de az 1989 utáni filmek után járó bevételt legtöbbször maga a producer vagy a forgalmazó intézi.

Pénz még nincs

A több ezer magyar vagy magyarra szinkronizált film után a YouTube-tól pénzt jelenleg senki nem kap. A kérdés inkább az, hogy ki vetetheti le a jogsértő módon feltett filmjét, hisz még ez utóbbi is nehézkes. Többnyire maguknak a producereknek kell filmenként kérvényt küldeniük a jogsértő tartalom eltávolításának érdekében. A megkérdezettek közül Herendi Gábor már vetetett le játékfilmet, például a Poligamyt, míg Stalter Judit Till Attila kisfilmjét, a Csicskát szedette le a YouTube-ról. Stalternek az épp vele szerződő francia forgalmazó értetlenkedett amiatt, hogy miért kéne megvennie a netes forgalmazás jogát, ha már amúgy fent van a film az ingyenes nemzetközi videómegosztón. De inkább az a gyakori, hogy nem veszik észre, illetve nem tiltatják le a már felkerült filmet. Kovács Gábor például rezignáltan vette tudomásul, hogy az engedélye nélkül feltett Üvegtigris 3 túllépte a 763 ezres nézőszámot.

Ami az1989 előtt készült filmeket illeti, azokat a Filmjus mellett a Filmarchívumot is magába foglaló Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA), illetve a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vetetheti le, de még ezek az intézmények is csak filmenként külön űrlappal tudják ezt megtenni. A MANDÁ-ban egy külön munkatárs foglalkozik a filmek leszedésével, neki eddig két hónap alatt húsz filmet sikerült eltávolíttatnia. A Filmjus arról tájékoztatta az Indexet, hogy „eddig 147 esetben sikerült jogsértően feltöltött tartalmakat eltávolíttatnunk a YouTube-ról".

Bud Spencert nem vetetik le

Több nagy tartalomszolgáltatóval már március óta van együttműködése a YouTube.hu-nak: eddig többek között a Sziget Festival, az MTVA, a TV2, a Magyar Jégkorong Szövetség, az 1G Records, a CLS Records és a Tom Tom Records cégekkel állapodtak meg. Az általuk feltöltött videókból digitális ujjlenyomatot vesz a rendszer, és ha később ugyanilyen videót bárki feltölt, azt az ujjlenyomat alapján lehet azonosítani és törölni.

Kalmár Tibor, az RTL Klub online főszerkesztője elmondta, hogy ők nem partnerei a YouTube-nak, és egyenként szedetik le a tartalmaikat (erre itt van lehetőségük): „Azokat a filmeket, amiknek csak a licenszjogát vettük meg, vagy amikben koprodukciós partnerek vagyunk, nem vetethetjük le, de saját gyártású tartalmaink kapcsán rendszeresen végzünk monitorozást, és küldünk kéréseket. Ezeket 24 órán belül törlik is." A több mint tucatnyi Bud Spencer-filmet például, aminek a licenszjogát szerezte meg az RTL Klub, így fent hagyják, ahogyan azokat a filmeket is, amiknek koprodukciós partnere a csatorna, mint például a Macskafogó 2 vagy a Tibor vagyok, hódítani akarok.

A YouTube.hu egyébként még a filmközeli partnerekkel sem filmekre állapodott meg. „Kötöttünk szerződést a YouTube-bal, de nem filmekre, hanem egy általános együttműködésre  – mondta Kálomista Zsuzsa, a MTVA beszerzési igazgatója. – Folyamatosan teszünk fel anyagokat, de az MTVA elsődlegesen promóciós célokra használja a felületet, teljes műsorszámokat nem töltünk fel, hiszen arra ott a saját videótárunk, különböző online felületeink. A szerződés jelentősen megkönnyíti az illegális tartalmak leszedését, de a tapasztalat az, hogy ezek órákon belül visszakerülnek."

A Filmjus időközben jelentkezett a YouTube tartalomellenőrzési programjába, ami annyiban különbözik a partneri programtól, hogy bevétellel nem járhat. Amennyiben a jövőben partneri programba jelentkeznének, a YouTube optimális esetben a filmek mellett megjelenő hirdetések bevételein osztozna a jogtulajdonosokkal. A Filmjus egyébként jelenleg az Artisjuson keresztül jut bevételhez az üres cd-k és tévéadók után járó pénzből.

Biztonság a partnereknek

A jogsértő tartalmak jelzését tekintve az amerikai és a magyar gyakorlatban nincs különbség, a magyar anyagokkal is működik az egyes felvételeket automatikusan felismerő content ID-nak, legalábbis ezt nyilatkozta Schuster Richárd, a YouTube kommunkációs menedzsere:  „Magyar hanganyagokkal és képpel is működik, konkrétan referenciafájlok alapján" – részletezte. – Az alapelv az, hogy nem a feltöltő, hanem a jogtulajdonos dönt arról, hogy mi történik a tartalmával – leveteti, fennhagyja, pénzt keres belőle –, és a bevételből sem a feltöltő, hanem a jogtulajdonos részesedik." Itt az a gond, hogy csak a partnerek tudnak anyagokat automatikusan letiltani, és csak azokat, amiket a jogtulajdonos egyszer már feltöltött, amire szintén nincs elég kapacitás.

Megkérdeztünk egy forgalmazócéget is a szinkronizált külföldi filmjeikről. A cég munkatársa név nélkül szívesen elmesélte, hogy az, hogy ők nem partnerként képviselik Magyarországon a YouTube-partner amerikai gyártócéget, érdekes helyzetet szül: míg az eredeti címen és hanggal feltöltött amerikai alkotások annyira magas fokú védelmet kaphatnak, hogy a magyar forgalmazó még a saját terjesztésű filmek előzetesét sem töltheti fel külön engedély nélkül, addig abszurd módon ugyanannak a filmnek a magyar címmel, szinkronnal ellátott változatát a netezők teljes terjedelmében feltehetik, azt levetetni a forgalmazó is csak monitorozás és kérvényírás után tudja.

A partnerek felé már március 1. óta működik a reklámbevétel visszaosztása a generált bevétel után, tette még hozzá a YouTube kommunikációs menedzsere. A feltöltő partner egyébként csak akkor kap bevételt a felöltött anyag után, ha igazolja, hogy jogtulajdonosa annak. Az Üvegtigris 3 című film után ezek szerint több okból sem kapott pénzt az ismeretlen feltöltő, hiába ért el 750 ezres nézettséget. A cég konkrét videókról egyébként nem nyilatkozhatott.