Gyerek- és felnőttvélemény a Gru 2-ről

A Universal stúdió Gru-folytatásában visszatért a Drakulaszerű főszereplő és három fogadott kislánya, meg segédei, a sárga kis mellékfigurák. Majdnem telt ház jött össze a vetítésen, ami azt mutatta, a Gru-projekt a pécsi plázában is működik. A netes kommentek többsége pozitív („végigröhögtem a filmet, akiknek nem tetszik, az nem normális”), a kérdés csak az volt, hogy a két 10 év körüli fiaim mellett a négyéves lányomnak is tetszik-e.

A főszereplő Gru antihős még mindig, aki a 2010-es részben világuralomra törő gonoszként kezdte, majd fogadott kislányai megszelidítették. A történet még ha vékonyabb is az első résznél, így is sűrű: egyesíti a világ megmentése, az első szerelem megtalálása és a serdülő lányok nevelése szálakat. Az egykori gonosztevő új értelmet keres az életének, nem mellesleg feleséget, a három kislánynak pedig anyát.

Mielőtt az empatikus olvasók családsegítőkért kiáltanának, hogy engedhettünk a 4 éves Gréta nyaggatásának, és miért vittük magunkkal a moziba, megjegyezném, ha már nincs Kisvakond visszatér premiervetítés, akkor a Gru-sztori lehet a leginkább alkalmas arra, hogy óvodás gyerekünket beavassuk a mozgókép háromdimenziós világába. A film gyerekszínházas dramaturgiája, a minyonok és az egyéb szereplők hangsúlyos gesztusai, mimikája, a bűzbombás poénok és főleg az egészre jellemző cukiság miatt ugyanis kicsiknek is végig élvezhető.

Az már az első részben kiderült, hogy Gru története érthető és lendületes, igen jól váltogatják, keverik a különböző színtereket, a munkát (világ megmentése) és a családot (kertvárosi életérzés). A szereplők karakteresek, az egész filmnek határozott, egyedi hangulata van. A szenvedélymentesnek mondható Gru-nak ideális társa lesz a kissé hebrencs és nem csupán a nevében vad Lucy Wilde, és jó ellentéte a szenvedélyes, salsa-őrült El Macho.

Margó tiniszerelmével a tizenévesek, Gru és Lucy románcával pedig a szülők is megkapták az érzelmi töltetet. Bár a szerelmi szál és a tiniké sem annyira erős, mint az első rész Hold-rablása (ami megalapozta Gru hírnevét) vagy a kislányok örökbefogadása. De a cselekmény szolgálatában nyüzsgő, idétlenkedő minyonok ellensúlyozták ezt a hiányt.

„A kislányok kevésbé voltak akaratosak és kevesebbet is szerepeltek, a Gru szerencsére kicsit gonosz maradt. Az El Macho furcsán volt macsó, inkább olyan volt, mint egy báb, a csirkéje viszont aranyos volt, egy kungfu csirke” – összegezte a 11 éves Dodó a film után a szereplőket. "A minyonok a legcukibbak, mint mindig, különösen az egyik, a félszemű nyomi.”

A Universal a győztes csapaton nem változtatott. A rendezőtől kezdve a forgatókönyvírón át a vágóig ugyanazokat hozta össze. Azon nem csodálkoztunk, hogy a fiúk lelkesek voltak, de Gréta is végignevette a filmet, a film végén ugrándozó minyonok miatt utolsóként jöttünk ki a teremből.

IMDb: 7,8

Index: 10/9