Kacsák és hagymák háborúja San Franciscóban, vértől csöpög az HBO
Persze a Harcos című Cinemax-sorozatban a kungfu szépséges, a koreográfia pazar, de aki ebben az eposzban csak a kungfut látja, annak alighanem fogalma sincs arról, mi zajlik éppen körülötte, szerte a világban.
Ennél aktuálisabb filmsorozat nem is futhatna az HBO-n. A Cinemax Harcos című sorozata már a második évadát tapossa, és azon túl, hogy a XIX. századi Amerikában, San Franciscóban játszódik, a történet nagyon is velünk élő. A történetet az a Jonathan Tropper vette szárnyai alá, aki már a Banshee sorozattal is felejthetetlent alkotott.
Az alapsztori olyannyira ismerős, hogy ha behelyettesítenénk mai szereplőkkel, menekültekkel és hazafiakkal, akkor egy tűpontos mai sztori kerekedik ki belőle.
AMITŐL VISZONT AZ EGÉSZ EGYEDI SZÍNT ÉS ÍZT KAP: A MEGFILMESÍTETT TÖRTÉNET BRUCE LEE ÍRÁSAI ALAPJÁN KÉSZÜLT.
A helyzet adott: a polgárháborútól szenvedő Amerika nem tud mit kezdeni önmagával, s legkevésbé azokkal, akiket a hajók gyomra szállít az új világba. A polgárosodó, iparosodni vágyó amerikaiak nem tudnak mit kezdeni a földjüket elárasztó idegenekkel. A mexikóiakkal, az írekkel vagy éppen a kínaiakkal. Pontosabban tudnak. Erről szól a sorozat.
Az már fel sem merül a magukat őshonosnak gondoló amerikaiakban, hogy nem is olyan sok idővel azelőtt éppen ők voltak azok, akik hasonlóképpen árasztották el ezt a kontinenst,
DE ÚGY TŰNIK, EZ A VILÁG OLYAN, ÉS EZ MÁIG NEM VÁLTOZOTT, HOGY MINDIG AZ EGGYEL ELŐBB ÉRKEZŐK AZOK, AKIK MINDENT ELVESZNEK A MÁR OTT ÉLŐKTŐL, ÉLETÜKET, FÖLDJÜKET, ÍGY AZ UTÁNUK ÉRKEZŐK MÁR CSAKIS BETOLAKODÓ IDEGENEK LEHETNEK, AKIKTŐL MEG KELL ÓVNI A BIRTOKOLT ÉS LAKOTT TERÜLETET.
Egy ilyen korszakban pedig óhatatlanul összetűzésbe kerülnek a gyüttmentek a jöttmentekkel, és a vége csakis egy lehet: valakinek be kell hódolni, vagy elpusztul.
Olcsó kínai munka vs. melós írek bére
Ebben a történetben a hagymák a kínaiak, a kacsák a már amerikaiaknak számító betelepültek. Ám ha mindaz nem volna elegendő, hogy e két csoport nincsen barátságban, a kínaiak még egymással is harcban állnak: a tongok küzdelmét láthatjuk, mert nem mindegy, hogy melyik kínai közösség veti meg a lábát az új hazában.
NEM MINDEGY, HOGY KI CSINÁL HELYET AZ ÚJONNAN ÉRKEZŐKNEK.
Vagyis a konfliktus összetett, és a Harcos ebben a környezetben mutatja meg azokat, akik túl akarnak élni. Miközben ez a világ a velejéig korrupt és macsó. A nők szerepe a szülésben és a házi teendőkben kimerül, vagy a bordélyban kapható édes öröm az egyetlen erényük. Ha pedig mindez nem megy szép szóval, akkor a nők jussa a megvetés, a megaláztatás, a kiszolgáltatottság.
A férfiak meg... Tiszta vadnyugat.
- A rendőrség éppen annak dolgozik, aki többet fizet.
- A politikusok éppen annak érdekében kavarnak, aki többet fizet.
- A munkásoknak pedig, akiknek építeni kellene ezt az országot, a lehető legkevesebbet fizetik.
S mivel a kínai munka olcsóbb, mint az ír munkaerő, máris elénk tárul a kapitalizmus működésének lényege:
HA SOKAT AKARSZ KERESNI, ZSÁKMÁNYOLJ KI MINDENKIT, HA MEG RENDES BÉRÉRT DOLGOZTATNÁL, NA... AZT FELEJTSD EL.
Ilyen társadalmi hangulatban ismerjük meg Ah Sahm (Andrew Koji), az okos és pazar képességű kungfuharcos történetét, akinek ahhoz, hogy megtalálja helyét és számítását Amerikában, előbb a tong bérgyilkosává, verőlegényévé kell válnia.
Persze beleszeret ő mindenkibe, még a polgármester feleségébe is (Joanna Vanderham), de romantika nélkül nincsen dráma. Így neki már két fronton is helyt kell állnia: a sajátjai és az amerikaiak között.
Sztárok nékül még hihetőbb
A háttérben klasszikus maffiatörténet bontakozik ki, amelyben lényegében mindenki mindenkit elárul, hátba szúr, és nem csak képletesen, de azon túl, hogy a szövevényes történet mindvégig fenntartja a figyelmet, a film látványvilága szinte már a tökéletességet súrolja.
MIND KÉPI, MIND LÁTVÁNYVILÁGÁBAN OLYAt TEREMT, HOGY ELHISSZÜK, ILYEN SÖTÉT, MOCSKOS ÉS SÁRBA FULLADÓ VOLT EGYKOR SAN FRANCISCO.
A történet karakterei ráadásul pontosan azt játsszák és mutatják meg, amilyen ez a világ egykor lehetett. Dean Jaggernél jobb ösztönlényt, mégis érzelmes írt (Dylan Leary) aligha találnánk, Langley Kirkwood pedig olyan pontosan hozza az ármánykodó Walter Buckley politikus alakját, hogy szinte érezni lehet, ő a jelenkorban is rendesen kavar a háttérben.
A sorozat nagy erénye, hogy úgy tud egyedi hangulatot teremteni, hogy ehhez nincsen szüksége világsztárokra. Az más kérdés, hogy a leendő sztárok éppen most születnek a szemünk előtt.
Ez a sorozat nem csupán azoknak való, akik imádják a jól koreografált küzdősportjeleneteket. Vigyázat, véres, erőszakos jelenetek sora látható! De a Harcosban azok is megtalálják az örömüket, akik kedvelik a kosztümös kalandfilmeket, és akik már régen nem hisznek abban, hogy a jó csakis jó, a rossz pedig csakis rossz lehet.
Olyan talán sosem volt, és nem is lesz.
(Borítókép: HBO)