Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Timót, Xénia
-8 °C
-1 °C

Ez egy nedves történet

2007.04.04. 12:27
Júniusban egy perverz anya-fiú kapcsolatról kezdi el forgatni Alföldi Róbert az első nagyjátékfilmjét, amire durva marketinggel akarja berángatni a plázafogyasztókat is. A Madách Színház öltözőjében két előadás között interjúztunk.

Bartis Attila szerint nem bújsz az óvatos szépelgés mögé, ezért is választottak téged, mert a megfilemesítésre váró regényben egy perverzitásoktól sem mentes anya-fiú kapcsolat áll.

Azt gondolom, mivel életemben először rendezek filmet, így minden, amit mondok, abból a felelőtlenségből adódik, hogy még nem csináltam ilyet. Egy regényből nem illusztrációt kell készíteni, hanem hozzá kell tenni, amit belőlem kiváltott az írás. Mindenképpen azt az emocionális, ösztönszerű viszonyt kellene ábrázolni. Ebbe nem fér bele semmilyen kendőzés, főleg, hogy a regény sem beszél mellé.


Fotók: Huszti István

Miért tetszett neked a regény?

Ciki és félelmet keltő ezzel szembenézni, felvállalni, hogy ilyenek vannak bennünk az anyánkkal, a szerelmünkkel vagy az apánkkal kapcsolatban. Nem fér bele ez a mai társadalmunkba, pedig genetikailag hordozzuk ezt a sötétséget. Bennünk van, hogy végletes dolgokat képes kiváltani, ha valakit szeretünk. Ezért fájt és hozott zavarba.

A színdarab egy erős kamaradráma volt, ehhez képest mit változtattok a filmváltozatban?

A színdarab nem volt erotikus semmilyen módon, nem volt nedves a történet. A regényben fontos szerepe van a testiségnek, így a filmben is az lesz, de nem gondolom, hogy ezért folyamatosan meztelen seggeket fogunk látni. A filmben a fiút Makranczy Zalán játssza, aki Kecskeméten színész, a lány is megvan már. Eszenyi Enikő alakítja az apa szeretőjét, az anyát pedig a színdarabhoz hasonlóan Udvaros Dorottya. Július végén kezdünk el forgatni stúdióban és lakásban. A tervezett költségvetés 200 millió forint körül van.

Vizuálisan milyen lesz a film?

Remélem, fel fognak fedezni, mint vizuális filmrendezőt, persze ez kicsit tréfa is. Nem szeretnék egy szokásos sötét, szomorú, lassú tempójú mozit, ami a magyar filmre régóta jellemző. Én nem valamihez képest szeretnék jó filmet csinálni, hiszen nem tduom, tudok-e filmet készíteni. Szeretném, ha a történet használna és élne olyan eszközzel, vizuális kommunikációval, ami segít abban, hogy minél több emberhez eljusson a történet. Ne legyen ez rétegfilm azért, mert a történet ilyen, a nagyon expresszív durvasága ne határozza meg eleve a nézőközönségét, hiszen mindenkinek ismerős, hogy a szeretteinkhez fűződő féktelenül embertelen viszonyaink hogyan működnek. Ez független attól, hogy a néző plázafogyasztó-e, mindenkihez szólnék.

Hogy akartok nagy közönséget elérni egy ilyen tipikusan magyar művészfilmnek tűnő művel?

Nagyon remélem, hogy profi szakemberek segítenek abban, hogy közvetíteni tudjam, amit szeretnék. Lehet építeni a könyv sikerére, a Dorkáékra, egy csöppet rám is, és hogy jó film lesz. Durva, expresszív marketinggel kell eladni, nem finomkodva.


Szakmai pályát is építesz és széles közönségre is számítasz.

Fontosnak tartom, talán a hiúságom miatt, hogy minden, amit csinálok színházban, az eljusson a befogadókhoz. A televízió miatt számítok különlegesnek, mivel négy éven keresztül mindenki Robikája voltam, emiatt az érdeklődést nem kell felkeltenem, mert vagy szeretnek vagy gyűlölnek. A tévé miatt családtagjukként kezeltek sokan, akik ezért eljönnek a színházba is.

A szakma ennek ellenére nem ásott el.

Persze, mert közönségsikereim voltak, és azt nehéz félretenni. Én nem „Told le a gatyád, nyaljál be” típusú darabokkal csináltam sikert, hanem Schillerrel és Shakespeare-rel. Így is mondják, hogy felszínes vagyok, meg gagyi és hatásvadász, de a legfontosabb, hogy néznek. A Shopping and Fucking című darabnak most lesz a 125. előadása. A szakma ezt mára elfogadta, bár így is kapok a pofámba.

Viszont filmekben alig-alig tűnsz fel. Az utóbbi években a megbukott Lumnitzer nővérekben volt főszereped, majd a Noé bárkájában volt két jeleneted. Ha népszerű vagy, miért nem hívnak többet?

Mondhatni, egyáltalán nem szerepelek. Egyszerű: nem hívnak. Színházba sem hívnak, hatszor-hétszer játszom színházban. Azt gondolják, hogy rengeteg dolgot csinálok, és ha én ebben a helyzetben vagyok, ami nem tudom, mit jelent, akkor tökéletesen tudják is, milyen vagyok. Ez a baj a színészi létemmel is, azt mondják, visszapofázom, okoskodok, mindent jobban tudok. Persze előfordulhat, hogy nem gondolják, hogy jó színész vagyok.


Meddig lehet egyszerre összeegyeztetni a Heti hetest a Bárka Színház vezetésével, a színjátszással, a rendezéssel? Sosem kellett választanod?

De, csak én a színházat választottam, mert négy év után elegem lett a tévéből. Amikor elkezdtem tévézni, az nagyon jó volt, de odafigyeltem arra, hogy én tartsam a kezemben a tévét, és ne ő engem. Ilyen választásai lehetőségeknél tudni kell nemet mondani. Tény, ehhez is szerencse kell, mert jelenleg mondhatok igent és nemet. A pályám eleje óta így viselkedem. Nagy szavak, de fontos a szabadságod megőrzése. Most már nem akarok semmilyen bagázshoz tartozni, és nem azért, mert olyan jó fej vagyok.

Bartis Attila: Nyugalom

Meghal a fiatal író anyukája, aki mellesleg a rendszerváltás előtt nagy színésznőnek számított, de azóta nem mozdult ki lakásából, mert akkor félreállították. A fiú bevásárol neki, öltözteti, fürdeti, ha kell, közben folyamatosan iszik és ír. Ezek ellenére megismerkedik egy lánnyal, aki elég rosszul viseli ezt a beteg kapcsolatot, de megpróbál segíteni az írón, támogatja, hogy keressenek fel egy kiadót, hátha megjelenteti az fiú szövegeit. A kiadó vezetője az elhunyt apa szeretője volt, aki a szexért hajlandó mindenre. Bartis kegyetlen, erőszakos és perverz történetet írt meg, amiben van még abortusz, eutanázia, nemi erőszak, emigrált lánytestvér. A Nyugalom című regényt Anyám, Kleopátra! címen állította színpadra Garas Dezső a Nemzeti Színházban Udvaros Dorottya főszereplésével.
(vl)



  • Vennék
  • Hírek