Félnek tőlem, olyan jó filmeket csinálok

2008.07.31. 21:00
A 41. filmje mozikba kerülhet Desiré Dubounet transzvesztita előadőművésznek. A The Story of... című angol-magyar vígjátékot nálunk forgatták, és szerda este Desiré otthonában tartottak tesztvetítést, ahol a bizarr, félamatőr alkotás láttán tényleg kísérleti alanyoknak érezhettük magunkat.

"A magyar rendezők félnek tőlem, mert annyira jó filmeket csinálok" - jelentette ki legújabb produceri munkájának tesztvetítése után Desiré Dubounet, aki nemcsak transzvesztita előadóművész, rendező, producer, színész hanem feltaláló is. A The Story of… című angol-magyar popipar-paródiája velünk együtt a nagyjából húszfős külföldi tesztközönséget is megnevettette, de az már más kérdés, hogy a humornak ez a progresszív formája itthon rajongókra talál-e. Ami biztos, hogy a felhajtásmentes eseményen a résztvevők hamar kitöltötték a kérdőívet a filmről, aztán az ismerősök kivételével elszivárogtak. Csak három fiút tartott Desiré hosszabb ideig sakkban.

Alienek erotikával

Az összhatás a John Waters-féle rossz ízlés mozijára emlékeztet, és a kultúrszenny a történetben is központi szerepet játszik: gátlástalan zenei producerek Fuck néven futtatják be a világ legrosszabb együttesét, akiket a média által feltüzelt rajongók megváltókként ünnepelnek. "A fuck szó a lázadást fejezi ki, eredetileg az első éjszaka jogát (a szó igazi eredetéről itt olvashatnak) értették alatta a középkorban – magyarázta a koncepciót a szőke Desiré, aki az alkalomhoz fekete koktélruhát, feslett csipkeharisnyát és arany bizsukat vett magára.

A tavaly Magyarországon forgatott filmre 2,5 millió dollárt (370 millió forintot) költöttek, de ez valószínűleg nem a forgatókönyvre ment el: maga a sztori nehezen követhető. A váltakozó minőségű felvételek közé alig odaillő jeleneteket ékeltek, az egyik ilyen visszatérő képsor például, mikor két Alien-forma űrlény egy harisnyatartós szőke nő popsiját simogatja. Akadnak animációs betétek is a South Park-ot utánzó gyerekrajzok modorában. A legnagyobb röhögéseket ezek kapták.

Desiré teszteli a közönséget. Klikk!

A The Story of… háttértörténetéhez tartozik, hogy eredetileg Oroszlán Szonját és Kamarás Ivánt is megkeresték, de ők végül kimaradtak. Celebek viszont bekerültek, Győzikének egy egymondatos bekiabálása volt egy koncert alatt magyarul, amit kétszer is bevágtak. A többi magyar nagyon apró szerepekben játszott, még Sári Évi kapta az egyik legnagyobbat, aki a zenekar lányrajongóinak kisbuszát vezette, és rajta volt pár vágóképen. A Família Kft nagypapája, Baranyi László egy teljesen értelmezhetetlen jelenetben beszélgetett angolul egy másik öregúrral a Károlyi Palotában. Czapkó Antal felismerhetetlen volt, de hiába kérdeztem a sajtósokat mit csinált, csak nevettek titokzatosan. Judy Nerót meg Kandech Evelyne-t nem láttam, csak mondták, hogy benne vannak, talán valamelyik koncertes tömegjelenetben látszottak valahol. A nagyobb szerepeket fiatal angol színészek játszották, és a forgatókönyvhöz képest jól vették az akadályt, csak néhány jelenet csapott át rossz tévédrámába. A főszerepet az angol Finlay Robertsonra bízták, aki a Robin Hood-sorozattal már forgatott nálunk egy kisebb szerepben. Desiré meg meditálógurut játszik és a Fuck együttes frontemberét.

Úgy csinálnak, mintha nem léteznék

„A napokban fejezzük be a tárgyalást egy magyar forgalmazóval, először itthon szeretnénk bemutatni a filmet, amihez szinkron is készül” – közölte még velünk Desiré, aki a The Story of...-ban a produceri és a színészi munka mellett ötletgyárosként vett részt. Saját bevallása szerint a mai napig már legalább negyven filmet rendezett, köztük több dokumentumfilmet. "Ezeknek átlagosan félmillió dollár a költségvetése, viszont eddig még nem játszották őket, és még hasznot sem láttam belőlük. De miután egy vagyont elköltöttem, talán az unokáim látnak majd belőle hasznot, ha az utókor felfedezi a tehetségem" - mondta mosolyogva.

Majd a hazai filmes körökről kijelentette: "Igazi seggfejek! Ebbe a buliba engem nem hívtak meg - utalt a filmes életre. - Én vagyok az, aki a két legnagyobb magyar sztorit filmre vittem, a Tenkes kapitányát és még Andy Vajna előtt az 56-os magyar-orosz vízilabdameccset. De hiába próbálkozom, még egy pár perces összeállítást sem hajlandóak megnézni tőlem - mondta beletörődve. - Úgy csinálnak, mintha nem is léteznék. Persze nekik évekig kell várniuk a pénzre, hogy forgathassanak, én meg ha akarok valamit, azt azonnal meg tudom csinálni."

Ki fél Desirétől? Klikk!

"Sok más hobbim mellett több vállalkozásom és egy saját találmányom is van, amivel rákos betegeket is gyógyítok" - magyarázta "anyagi gondoktól mentes" hátteréről a Bohemian Alibi Klub tulajdonosa. Árnyalja viszont a képet, hogy Amerikát a bizonyítatlan hatású találmánya miatt kellett elhagynia 12 éve, ahogy a Seattle Times-ban írják. "Csak a gyógyszeripar vette rossz néven a természetes gyógyításon alapuló szerkezetemet, mert haszontól estek el" - mondta erről Desiré.

Make the world a better place

A Desiré-birodalmat bemutató webszájton meg azt is írják róla, "hogy Kelet-Európa egyik legkomolyabb filmes stúdióját hozta létre". "Az egész házam a stúdió, és ennél több filmet sehol nem gyártanak itthon – mondta a promószövegről a transzvesztita filmes, aki egy húszfős állandó magyar stábbal dolgozik. „Azért forgatok, hogy jobbá tegyem a világot– fejtette ki még az ars poeticáját is. - Szerintem a rendezőknek jobban kellene alkalmazkodniuk az emberek igényeihez. Arra kellene odafigyelni, hogy az emberek jobban érezzék magukat a filmektől.”