Retrovita és tapintat a filmszemlén

Egy nappal az eredményhirdetés előtt, egy hetvenes évekbeli, tévés kerekasztalbeszélgetés visszafogott hangulatában zajlott a 36. magyar filmszemle játékfilmes zsűrijének nyilvános értékelése. A hétfő esti rendezvényen kiderült, hogy a magyar filmekben a gyenge forgatókönyv okozza a legtöbb gondot, és sajnos tért hódít a kommersz multikultúra.

Több konkrétum azonban a beszélgetés másfél órája alatt sem derült ki, és a hallgatóság csak találgathatott: ennek oka az volt, hogy a zsűri - Gazdag Gyula, Medvigy Gábor, Szilágyi Ákos, Kéri Ádám és Hutlassa Tamás - vagy olyan dolgokkal szembesült a vetítőtermekben, amiket megrázkódtatás nélkül nem tudott volna megosztani velünk, vagy egyszerűen csak nem gondoltak az egészről semmit.

Tűz van babám

Ez utóbbira enged következtetni, hogy a zsűri elnöke, Gazdag Gyula kellemes meglepetésnek nevezte Ónodi Eszter játékát, különösen, hogy más filmben még nem látta őt. Tudnivaló, Ónodi az utóbbi években minden harmadik magyar filmben szerepelt, és tavalyelőtt a legjobb női szereplő díját kapta a szemlén.

Másrészről az összejövetel hetvenes évek-hangulatát erősítette, hogy a zsűri a véleménynyilvánítás kényszerében olyan végeláthatatlan, semmitmondó körmondatokba bonyolódott, mintha egy korai Milos Forman-filmben kellene a pina szót kimondaniuk.

Annyit azért megtudtunk, hogy leginkább a forgatókönyvekkel voltak problémák. Szembe néztünk a ténnyel, hogy egyre több a kommersz közönségfilm, a tévében a Barátok köztöt például többen nézik, mint Lars von Triertől a Hullámtörést, de a fiatalok lendülete azért jó dolog. A zsűri producer tagja, Hutlassa Tamás pedig elmondta, a magyar filmekben nagyobb hangsúlyt kaphatnának a progyuszerek, akik viszont elláthatnák feladatukat.

Több sarkos vélemény azonban nem hangozhatott el. Miközben a képi világról szólva az egyik, homályba burkolózó zsűritag kijelentette, egyes filmeknél voltak hibák, de konkrétumokat nem akar mondani, mi, még az All you need is love első taktusai előtt, elhagytuk a termet.