Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
A sajtóeseményt Szőke azzal kezdte, hogy megénekeltette a közönséget, akik közül a végén egy idősebb néni, aki láthatóan gyorsan megtanulta a refrént, felállva tapsolt. Néhány jelenetet is levetítettek a Hasutasokból: a már megszokott Szőke-miliő, sok szereplő, nagy kavalkád, elsőre Kustruricás látvánnyal, disznókergetéssel, vasúttal, birkákkal és nővel. A mellettem ülő kedves kollegina odakiált társának: "Szerintem ez kurva jó lesz!"
A Hasutasok producere a Hunnia stúdió főnöke, Sándor Pál mondott néhány szót bevezetőül: "Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szobafestő, aki valahogy közel került a filmhez, és a képességei folytán létrejött a Szőke-film. Az én feladatom csak annyi volt, hogy a jó ötletből gyúrjunk egy jó forgatókönyvet Grecsó Krisztiánnal". Itt beleordított Szőke: "fiatal, tehetséges író, mondjad ezt is!" Mondja, mert Grecsó tényleg nagy reménység, aki a filmszemlén egyszerre két vasutasfilmmel is debütál.
Rá is kérdeztünk nála később a hasonlóságokra: "Koltai Róbert Megy a gőzös című filmjének ötletét három évvel ezelőtt írtam. Az egy népi komédia, ami a bakterház körül játszódik. A kettőnek semmi köze nincs egymáshoz" - magyarázza Grecsó, miközben a mellette elhaladó Szarvas Józsefnek gratulál az alakításáért.
"Sándor Pali keresett meg, hogy Szőkének van egy ötlete, és gatyába kellene rázni" - elevenítette fel a kezdeteket a forgatókönyvíró, majd hozzáteszi: "Nagyon nehéz volt felvenni Szőke ritmusát. Egy hétig laktam nála Taliándörögdön: egyik nap csak én voltam otthon, amikor turisták jöttek, hogy Szőke bemutassa a masszázst. Helyette nekem kellett angolul és németül magyaráznom." Badár Sándortól, a film egyik főszereplőjétől megtudtuk, hogy a forgatás alatt az egész stáb Szőke tanyáján lakott, és Grecsónál érdekesebb kezdeteket is mesélt: "Kérdeztem Szőkét, miért pont Taliándörögdön forgat? Mert itt lakom, válaszolta. De ott nincs is vasút, mondtam. Azt mondta erre: megoldjuk. Két hét múlva mentem le, már a búzamezők közepéről jöttek ki a vágányok. Ezt építette neki ez a fura falu."
Csatorna-arcok
"Ne csodálkozzunk, hogy az RTL Klub támogatja a filmet - magyarázta másik oldalamról Kolosi Péter, programigazgató. - Csupa csatorna-közeli arc szerepel benne: Hernádi Judit, Farkasházi Réka, Fábry Sándor, Badár Sándor és Farkasházy Tivadar."
Hernádi Judit sokáig hátrébb várakozott, csak akkor lépett ki a többiek közé, amikor lement a jelenete, ekkor valaki felkiáltott: 'Erzsi, az ősanya, a tökéletes nő'. Mint kiderült, a film összes férfi szereplőjének titkos viszonya van a falu kocsmárosával, Hernádi Judittal, akit azért megkérdeztünk erről: "Egyértelműen létező ez a nő, akiben lehet bízni, aki mindig igazságos és segítőkész. Mindig azt adja, amire szükség van." Hernádi külön örült annak, hogy végre olyanokkal dolgozott, akikkel addig még nem: "A Szőkét is csak távolról ismertem. Nagyon szeretem az őrült, kísérletező embereket. Ráadásul egyszer elvitt a taliándörögdi temetőbe is, ami különös élmény volt."
Sajnos Farkasházi Rékát minden igyekezetünk ellenére sikerült nagyon megbántanunk, amikor megkérdeztük tőle, hogy milyen volt az első komolyabb filmes szereplése. "Dehát nem az első volt" - válaszolta sértetten a Barátok közt egykori Mónikája. Utánanéztünk, és tényleg szerepel Erdőss Pál 1996-os Gyilkos kedv című nagyjátékfilmjének stábjában. Bordán Irénnel viszont, aki fél éve tért vissza az Egyesült Államokból, és akinek tényleg voltak komoly filmes szereplései (a hetvenes években), még ennyit sem sikerült beszélnünk.
Balkáni mindennapok
"Ezt mi nem tudtuk volna elérni" - mondta a Godot előtti cigarettázás közben Szőke András a nagy érdeklődésről. És vajon mennyire változik meg a nagyobb költségvetéstől Szőke? "Ugyanazzal a szándékkal dolgoztunk, mint az eddigi 11 filmnél. A közönség majd eldönti, hogy nézi-e. Professzionális marketinggel és húsz kópiával indul a film az eddigi egy-kettővel ellentétben."
A bemutatott jelenetek alapján a Hasutasokról a Macska-jaj jut az eszünkbe. "Közép-európai és balkáni abszurditása ott van a mindennapokban, csak a nagy kereskedelmi csatornák ezt nem mutatják meg - magyarázta erről Szőke: Az ország jelentős része ilyen falvakban él, és nekik is mesélnünk kell."
A Szőke-film definíciója felől érdeklődtünk a Hasutasokban állomásfőnököt alakító Farkasházy Tivadarnál, aki rövid gondolkodás után a következőt lopta Karinthytól: "Egy magyar macska jaja, pontosabban kettőé, a Szőkéé és a Badáré, akik álmukban egymással játszanak, amin nagyon jókat lehet szórakozni." "Taliándörögd egy szent hely. Tizenöt éve járok oda, és soha nem gondoltam volna, hogy ott érem el életem legmagasabb pozícióját: állomásfőnök lehettem. Főleg, hogy nincs is ott állomás."
A szentesi szarós-sztori
A sajtótájékoztató rövid idő alatt stand up comedyvé alakult át, mikor Badár Sándor kezdett el beszélni: "1982-ben megállt előttem a Szőke, hogy elhelyezkedett a filmszakmában. Kérdezte, és te mit csinálsz? Takarító vagyok a Horizontban. Ezután mondta, hogy nagyon szeretne egy vasutasfilmet, ezért elhelyezkedtem a vasútnál, csak azt nem tudtam, nagyon isznak." Badár 12 évig dolgozott a vasútnál: bakterből egészen a forgalmi szolgálattevő beosztásig jutott.
Szőke: "Ne az egész életedet meséld el. Látod, nem röhögnek!"
Badár: "De nem azért vannak itt, hogy röhögjenek!"
Szőke: "Mondd el, hogy Szarvas József színművésszel dolgozhattál együtt, és nagyon örültél neki. Mosolyogjál!"
Badárt csak a "szentesi szarós-sztori" felemlegetésével tudta leállítani Szőke, amit aztán nem osztottak meg a közönséggel, helyette közösen elénekelték megint a film főcímdalát: 'Felcsap a gőz, pörögnek a kerekek, kilóg a Hasutas köldöke'. "Egy igazi értelmes közönségfilm" - foglalta össze ezután Sándor Pál a várakozásait.