Kamarás Iván dagadt és skizofrén

A mozik már régesrég bemutatták a Galaxis útikalauz stopposoknak - egészen pontosan a The Hitchhiker's Guide to the Galaxy - című filmet, de a forgalmazók csak most látták elérkezettnek az időt arra, hogy magyar szinkronnal lássák el a művet, ha másért nem, hát hogy legalább a dvd-n lehessen válogatni a nyelvek között.

Szóval hang kerül a kép alá, magyar, hogy a gyerekek is megnézhessék és elgondolkodhassanak rajta. No és persze azok is, akiknek nincs sasszemük, hiszen a fehér háttér miatt, gyakorta láthatatlan felirattal nem biztos, hogy minden olvasni tudó állampolgár meg tud küzdeni.

A kétfejű és két hangú Beebleebrox, és a fingó galamb

A Mafilm szinkronstúdiójában épp Zaphod Beebleebrox császár - esetünkben Kamarás Iván - használja énjének mindkét részét; mereven a képernyőre koncentrál, le ne maradjon az eredeti szájmozgásról. Mikor befejezi a munkát, otthagyja a mikrofont, kijön az üvegkalitkából, és fáradtan egy fotelbe huppan, én meg mellé, mert nincs sok ideje, csak negyed óra, aztán újra a mikrofon, a számláló, meg Beebleebrox.

"Már vagy tíz éve nem szinkronizáltam. Jó újra itt lenni" - kicsit nyúzottnak tűnik, ami persze tipikus színészbetegség. - "Az utolsó két szinkron - ez, és Vad galamb című rajzfilm - igazán meghatározó élmény volt számomra."

"Milyen érzés egy büdös, dagadt figurával azonosulni, akit ráadásul a fingás hajt?" - teszem fel a kérdést, és persze egyáltal nem Beebleebrox-ra gondolok, hanem Gixer-re, a dagadt galambra, aki Vadgalamb egyik főszereplője.

"Jópofa egy teljesen másfajta karaktert játszani, mint amilyen vagyok. Gixer pont az ellentétem, a hangját kölcsönözni igazi kihívás. Gyerekkoromban is inkább voltam a feketebárány, mint olyasvalaki akivel sok gixer volt" - feleli és kissé oldódni látszik, ami valószínűleg annak tudható be, hogy tényleg szívesen emlékszik vissza a szerepre. - "Rajzfilmet szinkronizálni teljesen más. Abban igazán kiélheti magát az ember. Mondjuk mivel Beebleebrox-nak két énje van, ezért ott is sokat játszhatok a hangommal."

"Nagyon örülök ennek a felkérésnek az Útikalauznak - folytatja -, mert bár én nyitottam meg hivatalosan a Moziünnepet, aminek premierfilmje volt; sajnos nem volt alkalmam megnézni." Aztán sietve hozzáteszi, hogy természetesen olvasta, és nagyon szereti Douglas Adams trilógiájának első részét. "A szerepem szerint egy igazi kétarcú ember vagyok, hol ilyen, hol olyan hangon beszélek, a váltások gyorsan jönnek, jó fárasztó munka, de imádom."

Hangok, Macbeth, Leicester és Hollywood

Jut eszembe hang. A reklámokról kérdezem, amelyekben szintén hallhatjuk. "Szeretek a hangommal játszani, a szinkronizálás jó dolog, legyen az film, animáció vagy reklám. Mindegyik más" - mondja, és mivel közben könnyen el tudom képzelni, ahogy igazi sármörként kér egy pohár viszkit, a szomszédban leánybúcsúzó playmate-ektől, tudtára adom, hogy szerintem nem lenne rossz, ha ez az álmom valóra válna.

"Van valami jó ajánlatod?" - kérdezi és kajánul vigyorog. És nekem persze van, az hogy ilyen adottságokkal miért nem vág neki Hollywoodnak. - "Ez már nekem is eszembe jutott. Aztán valahogy mindig inkább itthon maradtam."

Ez amúgy egy rémes, esős szerda délután, az elvileg gyönyörű augusztusban, ráadásul hullanak a levelek is, amitől az embernek alapvetően őszies hangulata támad, Ivánnak is: "Stuart Máriát játszom októbertől a Pestiben, majd e hó huszonkettedikén kezdjük próbálni, lassan kézbe is kellene vennem Leicester grófjának szövegét."

A sajtó meg majd megunja

Legkellemesebb nyári programjának a Gyulai Várszínházban játszott, Shakespeare koszorú című előadást említi, amelyet Vidnyánszky Attila állított színpadra. Macbeth-et alakított. Talán mert Shakespeare-ről valahogy mindig Csehovra asszociálok, szinte kibuggyan belőlem; "Trepljov vagy Trigorin?"

"Trepljov már többször voltam. Az talán inkább vagyok. De szívesen játszanám Trigorint is."

"Az életben inkább Trepljov? Ebből mi nem sokat láthatunk."

"Nem, de nem is kell" - persze felmerül a kérdés, hogy ha többet mutatna magánéletéből, akkor elmaradnának az állandó találgatások, ahogy a Velvetben is megjelent, hogy most akkor elfogadja-e a kétéves kisfiát, vagy nem, és Kapócs Zsóka volt szépségkirálynő tényleg a barátnője, vagy nem. - "Hadd találgassanak! Amúgy meg foglalkozzanak azzal, amit színészként csinálok, nem igaz?"