Félredobják a szemlén a járókeretet

Azt mondtad a sajtótájékoztatón, hogy azért külföldi elméleti szakembereket hívtok a zsűribe, nem sztárokat, mert a vélemény a fontos, nem a marketing. De a tavalyi zárógálán a három, hasonló okból kiválasztott zsűritag eléggé leszerepelt.

Nem szerepeltek le, mert nem az volt a dolguk, hogy szórakoztassák a nézőt. A szakma és a versenyben lévő filmek rendezőinek igénye volt, hogy a zsűri nyilvánosan is fejtse ki a véleményét. És mi ennek az igénynek kivántuk megfeleltetni a zsűrit. A vicc nem az volt, amit mondtak a gálán, hanem például, hogy egy női hang szinkronizálta a férfihangot. De a mindenkori záróműsorok különben is ezer sebből véreznek. Az egészet kellene másképp elgondolni, de sajnos, amíg nincs több pénz, addig csak javítgatni lehet rajta, de igazán megújítani szinte lehetetlen. A tavalyi zsűri kiválóan végezte a dolgát, hiszen a véleményük maga a díj volt. Nem jó filmek kapták a díjat? Ne keverjük össze ezzel a külsőséget. Ha hetvenvalahány éves vagy, megnézlek, hogy mondod el a véleményedet, amikor épp, hogy túlélsz egy 24 órás zsűriülést.

Szóval nem változtattok a koncepción?

Változtattunk, annyiban, hogy tudomásul vettük: a külföldi zsűritagok nem szeretnék a díj mellett máshogy kifejezni a véleményüket.

Úgy értem azon, hogy megint egy hetvenvalahány éves zsűrielnököt választottatok, Ulrich Gregort, akinek több évtizede volt munkájának a fénypontja. Kaphatunk így mérvadó, korszerű véleményt?

Még mindig aktív a pasas, a mai a legjelentősebb berlini művészmozit igazgatja és 1971-2001 között a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Fórum szekciójának volt az igazgatója. Azé a Fórumé, amelynek a fiatal tehetségek felkutatása és bemutatása volt a profilja. Szóval alig hiszem, hogy ne tudná korszerűen nézni a mai filmeket. Én is ötven vagyok, de meg tudom állapítani, hogy egy tehetséges fiatalnak jó a filmje. Nem tanítanék a filmművészetin, sem a pécsi egyetemen, ha nem így lenne. Tavaly is jól meg tudta ítélni az ugyanilyen korosztályú zsűrielnök a felhozatalt. Ezen a szemlén amúgy minden generáció jelen van.

Fiatalok hogy vannak jelen? Idén a színművészetisek sem csinálnak spontán szemlés riportfilmet, ami a szemle zárógálájának a fénypontja volt.

Nincs rá pénz, nincs rá energia egyik részről sem. Ötmillióval több a büdzsé, de menetközben derült ki (megszorítások, áremelkedés satöbbi), hogy az egész kábé harmincmillióval ér kevesebbet, mint tavaly. Idén a Moholyi Nagy művészeti egyetem készítette a logófilmeket, ennyiben vannak jelen a fiatalok. Ezenkívül a szemle egész programjában. Csak a Színház- és Filmművészeti Egyetemről hét vizsgafilm szerepel a különböző versenyprogramokban.

Most két fődíj van, egy a művészfilmeknek, egy a közönségnek. Miért van szükség arra, ahogy a sajtótájékoztatón fogalmaztál, hogy "felkaroljátok" a közönségfilmeket, miközben ahogy szintén te fogalmaztál: ugyanezek a filmek "mentik meg a mozit".

Elbírhat-e 'közönségfilmet' és 'művészfilmet' egy ország?, még mindig minden fórum erről beszél, sokszor minősíthetetlen hangon. Ostobaság erről beszélni, mert a filmkultúrának mindkettő része. Eddig a szerzői filmek voltak esélyesek a szemlés díjra. A magyar műfaji filmről annyit, hogy még gyerekcipőben van, szinte csak vígjáték készül, esetleg melodráma. A másik oldal, hogy a szerzői filmesek közül is sokan vannak, akik gyenge filmeket csinálnak, miközben azt hiszik, hogy az alkotásuk a magasabb kultúra része. Mindkét oldalról a jó filmeket keressük. Goda Kriszta műfaji filmje csak forgatókönyvíró díjat kapott tavaly, ebben az évben most megkaphatná akár az egyik fődíjat is.

Ezzel a díjjal, ezzel a figyelemmel a műfaji filmek minőségi fejlődését is ösztönöznénk, ugyanakkor a két oldal közötti éles határt csökkentenénk. Itt olyan zsűri nézi meg ezeket a filmeket, akik ismerik a szerzői és műfaji filmek szabályait, és felismerik, mi a jó. Egy olyan műfajiságnak kell létrejönnie itthon, ami a külföldi műfaji filmekkel tud versenyezni, nem csupán az itthoniakkal. Ha olyan neveket kérsz például, akik sikeresen csikicsukiztak a két különböző filmezés között: Kubrick, Hitchcock vagy nálunk Antal Nimród. Ha filmeket, akik a műfajiságban hoztak új dolgokat: Hetedik, Alien. Azt a típusú filmet szeretnénk megerősíteni, ami egyrészt a Kontrollban, másrészt, ami Goda Kriszta Csak szex és más semmijében megjelent.

Ez azt jelenti, hogy rendezőként magad is visszatérsz a műfaji filmekhez?

Én eddig se tértem le a műfajiságról, csak a műfajiság változott meg. Nem huhugó horrort akarok készíteni, mert ha már nem jó a dramaturgia, csak a panel marad meg, az már blöff, nem működik. A remake-ek is ezért tévedések.

Legutolsó filmeden, a Másnapon, ami inkább szerzői lett, mint thriller, nem változtatnál utólag?

Abból lehetne csinálni egy igazi műfaji filmet is. De amúgy semmi problémám nincs vele. Legsikeresebb, és egyben igazán műfaji filmem a Hosszú alkony. Tény, hogy pont ezért, mert műfaji filmesként kezdtem, és mára a közvélemény szerint hardcore szerzői filmes vagyok, akartam tenni valamit a magyar műfaji filmekért.

Neked Fábri Zoltánról, aki ugye tanárod volt, és aki emlékének az idei szemlét szentelitek, mi jut elsősorban eszedbe?

A négy eltöltött év a főiskolán vele: már nagy előtapasztalatom volt, mikor Kecskemétről feljöttem a főiskolára, engem nagyon kedvelt, semmilyen konfliktusunk nem volt, a pályám legjobb időszaka volt: mindent kipróbálhattam, ami a fejemben volt, és jó visszajelzéseket kaptam. Mi jut eszembe még? Körhinta, Hannibál tanár úr, Utószezon, a festményei, amit most kiállítunk, és az emberi tartása. Mondják: ma korszerűtlen lenne a felfogása, ahogy élesen és könyörtelenül különválasztotta filmjeiben az erkölcsöst az erkölcstelentől. Igaz, ma már nem olyan könnyű elkülöníteni a jót a rossztól.

De közben amerikai típusú rendező is volt: a mondanivalót olyan formában tudta közölni a közönséggel, amit a közönség jól vett. Most az első generációs amerikaiakra gondolok, mint Billy Wilder. Erős hatások, pontosan elhelyezett effektek, pontos tartalmi, gondolati egység, miközben formai újításokat is alkalmazott. Életműve vitathatatlan súlyú és jelentőségű. Ezért felel meg a személye az idei szemle eszméjének, és annak, amit a magyar filmektől várunk. Hogy ne legyen éles határ a szerzői és a közönségfilmek között, se minőségileg, se nézettségben.

A Fábri-kiállítás megnyitója január 30-án délelőtt 11 órakor lesz a Nemzeti Galéria A épületében (volt Ludwig Múzeum). Február 18-ig tart. A Filmszemle alatt a szemle bármely vetítésére váltott mozijeggyel látogatható. A kiállítás a 38 Magyar Filmszemle és a Magyar Nemzeti Galéria közös rendezvénye az ORTT támogatásával.