Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
'Nem voltunk smucigok'
Egy sajtótájékoztató keretében jelentette be tavaly, mielőtt többszöri nekifutásra ugyan, de láncfűrésszel szétvágott egy Argo-kalózpéldányt, hogy ha bárki az országban kalóz Argo dvd-t lát kereskedelmi forgalomban, és ezt hajlandó is tanúsítani, annak nyomravezetői jutalmat ajánl ötvenezer és egymillió forint között.
"Jutalmat végül három embernek adtunk, egy négyszázezer, egy kétszázezer és egy ötvenezer forintos összeget. Nem mi voltunk smucigok, hanem a többség nem kérte a pénzt, azt mondták, nem ezért csinálták" - tette hozzá Árpa, aki szerint a bejelentők átérezték, hogy egy magyar filmről készült hamis dvd súlyos károkat tud okozni mind a filmkészítőknek, mind a filmszakmának.
Az Argónak, mint minden magyar filmnek, a magyar az egyetlen közönsége, és ezt az amúgy is kis felvevőpiacot csökkentik a filmkalózok, fejtegette Árpa. Az Argo a sikere, vagyis a magas nézettség és jól fogyó dvd-k ellenére mégsem volt nyereséges, és ez a kevés állami támogatás mellett Árpa szerint a filmkalózok számlájára írható.
Húszmillió dolláros magyar kár
Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány amerikai társszervezete, az Motion Pictures Asssotion of America (MPAA) becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben. Az alapítvány valószínűsíti, hogy ez az összeg 2005-ben még nőni fog 5,4 milliárd dollárra.
Magyarországon hasonló az illegális filmpiac helyzete, mint az Európai Unió más új tagországaiban. Itthon és Csehországban 20-20 millió dollár volt a kár, Lengyelországban 30 millió dollár, Szlovákiában pedig kétmillió dollár. Míg a csatlakozással a szerzői jogok védelmének törvényi rendezése megvalósult, a kalózkodás társadalmi veszélyességének megítélése elmarad a nyugat-európaitól, állítja a szervezet.
Ukrajnában, Romániában és Szerbiában, az illegális dvd-kereskedelem kiinduló helyszínein pedig sokkal súlyosabb a helyzet, mint Közép-Kelet-Európában.
A magyar filmkészítőket rosszabbul érinti a helyzet a kisebb felvevő piac és az állami támogatási rendszer felépítése miatt, mint az amerikai stúdiórendszert, vélekedik az ASVA sajtófelelőse is. A magyar filmesek közönségfilmpályázata ugyanis a Magyar Mozgókép Közalapítvány szabályzata szerint a rendező és a producer korábbi filmjének nézőszámától függ.