Most mocorognom kellene?

Az idei filmszemlén a legjobb női főszereplő díj elnyerésével berobbantál a szakmába.

Nem számítottam rá egyáltalán, olyan hihetetlen erős volt a mezőny.

Zavarba jöttél a kérdéstől?

Igen, mert ez mégis csak egy gyerekkori álmom volt, amit fel kellett volna már rég adnom, de nem tettem. Nagyon rosszul kezdődött az évem, de még soha nem voltam ilyen boldog. Sikerült megvalósítanom az álmomat, és ez jó.

Milyen visszajelzéseket kaptál a szemledíjon kívül?

Voltunk Locarnóban és Szarajevóban a Kythérával, ahol sok rendező és filmes gratulált nekem. Picit azt gondoltam, hogy csak kötelességből. Amikor a családom gratulált, akkor meg azt hittem azért, mert elfogultak.

Eddig szinte teljesen ismeretlen voltál a film- és színházi szakmában, miért nem láthattunk eddig más munkákban?

Kolozsváron végeztem a színművészetin 2003-ban, majd az akkori kapcsolatom miatt nem akartam a pályán maradni, helyette Németországba mentünk azzal a céllal, hogy ott fogunk élni. Miután ennek a kapcsolatnak végeszakadt, rögtön átjöttem Magyarországra. Nem a színházban kezdtem dolgozni, az ismeretségi köröm sem volt meg hozzá, és én meg nem vagyok az a típus, aki csak úgy bemegy a színházba szerepet kérni. Bennem fel sem merült, hogy Kolozsváron kezdjek el dolgozni.

Pedig nagyon dicsérik a kolozsvári színházat.

Kolozsváron rengeteg színész van, de nagyon keveset foglalkoztatnak közülük, pedig tényleg a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi színház a legjobb Erdélyben.

A németországi utazásod ellenére te lettél a Kythéra főszereplője.

Már úgy jöttem el Kolozsvárról, hogy Mészáros Péter mondta, ha nagyjátékfimet készít, mindenképpen számít rám. Ez volt az egyetlen reményem, hogy a pályán maradhatok. 2005-ben egy hónapig forgattuk a filmet, a görögországi részt később egy hétig. Nagy kihívás volt, mert ez volt az első főszerepem, ráadásul tapasztalatom nem sok volt, pedig dolgoztam egy-két filmben előtte, mert játszottam Mészáros Péter egy filmjében, a Stambuch-ban, a főiskolán a Tetemrehívásban .

Mészáros Péterrel honnan ismeritek egymást?

2002-ben Péter tanított filmszínészetet a Duna Műhely-Filmett táborban. Péter nagyon tud bánni a színészekkel, segít átélni az adott jelenet fontos kérdéseit, ami nagyon fontos volt, mert sok közeli felvétellel dolgoztunk. Az egész film a mimikára, a tekintetre épült: minden ki volt centizve. Hitelesnek, őszintének és főleg pontosnak kellett lenni. Ha ötször vettünk fel egy jelenetet, akkor ötödikre is ugyanolyan lendületesen kellett csinálni, ami nagyon nehéz.

A Kythérában megmutattad, mire vagy képes. Hogyan készültél a szerepre?

Az egész film a színészi őszinteségre épül, ami elengedhetetlen a Kythérában. Személyes élményekből építkeztem, rengeteg Csillához hasonló sorsú nővel beszélgettem.

Csilla karaktere elég messze ál tőled így a beszélgetésünk alapján, nehéz volt megbarátkozni vele?

Nagyon, mert számomra eddig ismeretlen téma volt az abortusz vagy a gyermekvállalás. Az egész film a női sorsról és a szerelem elmúlásáról szól számomra. Csilla egy olyan nő, aki mindent a barátja kedvére akar tenni, így ő maximálisan kihasználja, még a gyereket is majdnem elvetetik. Csalódott, kihasznált és elhasznált nő, úgy tűnik nem tud kitörni ebből az életből.

Milyen személyes élményeket építettél be a szerepbe?

A szerelmi kapcsolatomból tudtam építkezni: amikor eltemetve érzi magát egy nő a kapcsolatban, amikor jól elvagyunk szerelem nélkül egymás mellett. Ezen kívül beszélgettem abortuszon átesett nőkkel. Próbáltam ezeket az élményeket felhasználni, miután a rendezővel is rengeteget beszéltünk a szerepről, amikről én jegyzeteket készítettem, ezáltal egy-egy jelenet megoldásához több alternatívát is ki tudtam dolgozni.

Például?

Az egyik jelenetben, amikor a nő nem akarja elengedni a férfit, komoly vitáink voltak Péterrel, mivel teljesen máshogy láttuk a nő szerepét az adott szituációban. Végül az én ötletem maradt a filmben.

Vagyis?

Bandi nem akart Csillánál maradni éjszakára, ezért a nő provokálta. Péter szerint egy nő nem sértődik meg akkor, ha a férfi ilyenkor otthagyja, de a stáb nőtagjaival azt mondtuk, hogy megsértődne. Végül ez utóbbi maradt bent. Egy nőnek rosszul esik, ha elutasítják.

A meztelenséggel mennyire volt problémád?

A szerep elbírja ezt, ráadásul a film Csilláról szól, nem Kovács Katáról. Egyébként nem a nemiség volt a fontos azokban a jelenetekben, hanem a helyzet drámaisága, ezért vállaltam el. Egy drámai pillanat volt, nem egy örömteli aktus.

Mészáros Péter hogy érte el, hogy ilyen hitelesek voltatok?

Péter kérésére össze kellett költöznünk egy napra Bandival, hogy megtapasztaljuk az együttélés hangulatát. Bandi ugyanolyan volt, mint a filmben: elővette a sörét, és leült a televízió elé, csak emberileg nagyon jól kijöttünk. Nagyon szerethető és jó humorú színész.

És most, a fődíj elnyerésével, újra érdekel a színjátszás?

Azért, mert nem dolgoztam színházban, az nem jelenti azt, hogy ne vágytam volna nagyon rá. De valamiből el kellett tartanom magam. Igazából ettől az évtől várom a fordulatot. Remélem, el tudok helyezkedni, már több megkeresés érkezett, főleg filmes és szinkronmunkák. Minden érdekel, ami a színjátszással kapcsolatos.

Tettél is lépéseket?

Nagyon tolakodónak érezném, ha meghívnék rendezőket a díszbemutatóra. Bár ebben a szakmában ez egyáltalán nem számít pofátlanságnak. Persze, azért remélem, színházi rendezők is megnézik a filmet és megkeresnek.

Nem gondolod, hogy ennél nehezebb bekerülni egy társulatba?

Péteren és Durst Gyurin kívül nem ismerek szakmabelieket. Idegen vagyok, de remélem, ez az érzés változni fog. Amiben hittem, az bekövetkezett. Nem tudom, mit kellene csinálnom, talán mocorognom kellene?

Valószínűleg segítene.

Nem akarok feleslegesen nyomulni. Hiszek abban, hogy tudnék a színpadon is bizonyítani. Vannak más adottságaim is, nagy álmom egy musical főszerepe, és falábú sem vagyok. Meg jó lenne vígjátékban is szerepelni vagy egy nagyon negatív szerepben.