Mundruczó remek vagy unalmas?

"Megdöbbentett, hogy Tarr Béla filmje nincs versenyben" - mondta az idei szemlés mezőnyről német Klaus Eder, a nemzetközi zsűri elnöke kedden délelőtt az Astoria hotel kávézójában, miután kipihente a tegnapi maratoni zsűrizést. - Persze hallottam A londoni férfi körüli magyar vitáról, de külföldi szemmel csak azt látom, hogy miután a Cannes-i Filmfesztiválon bekerült a versenybe, a szemléről hiányzik." Az általános színvonal azért így is "egészen jó volt, jobb is mint a tavalyi, de örültem volna, ha több a fiatal rendező".

"Idén jónéhány olyan filmet láttam, ami jó eséllyel indulhatna nemzetközi filmfesztiválokon - tette hozzá. - Néhány talán a külföldi mozikba is eljut majd, mert külföldi szemmel is érdekesek. Emellett ott vannak azok a szórakoztató filmek, amiket én nem szerettem, és külföldi forgalmazásra nincs is esélyük, de itthon még lehetnek sikeresek."

Európában nincs is olyan, hogy zsánerfilm

A nemzetközi filmes újságírókat tömörítő FIPRESCI elnökéről korábban azt hallottuk, hogy a zsánerfilmekkel szemben a művészfilmek felé hajlik, de erre hevesen tiltakozott: "Eleve nem szeretem a zsánerfilm kifejezést. Régebben készültek ilyenek Európában is, de ma már nincsenek itt zsánerfilmek. Különben meg nyilván semmi kifogásom az ellen, ha egy film intelligens, és emellett szórakoztatja is a közönséget." Azért bevallotta, hogy neki a Delta csónakos halotti menete, és a Tejút tóparti babakocsi-tologatása a kedvenc jelenete a szemléről.

"Nagyobb probléma, hogy a populáris filmek általában nem jutnak túl az országhatáron - folytatta. - Az elmúlt évek legsikeresebb német filmje, a Good bye, Lenin! sem kommersz filmnek készült, mégis óriási sikert hozott otthon is és külföldön is. Ha egy film megmozgat, akkor az kategóriától függetlenül jó. Nálunk egy mozijegy tíz euróba kerül, és a közönség ennyi pénzért joggal várja el, hogy jól szórakozzon. De a német mozikban sem nagyon jut hely a hollywoodi filmek mellett másnak."

Terjesszük magunkat dvd-n!

"Ezért lenne nagyon fontos a dvd-forgalmazás, és ebben az első lépést a magyar forgalmazóknak kellene megtenniük - javasolta. - Tudom, hogy sokan vevők lennének a jó magyar filmekre, de egyszerűen nem lehet őket kapni, pedig ezt nem lenne nehéz megszervezni. Ráadásul az Egyesült Államokban a bevételek felét a dvd-forgalmazás adja. Nem értem, hogy ezt a magyarok miért nem használják ki. Még a klasszikusokat sem lehet beszerezni." Példaként a "jó öreg Szabó Istvánt", a Dealert, a Friss levegőt, Koltai és Tarr filmjeit hozta fel.

"A magyar filmtörvény adókedvezménye körüli bizonytalanságról nincs kiforrott véleményem, nem is vagyok szekértő a témában - hárította utolsó kérdésünket. - Annyit tudok csak mondani, hogy az EU-nak nehéz dolga lesz, ha egyégesíteni akarja az országok filmes rendszerét."

Delta, Tejút

"Az idei szemlén is az látszik, hogy a magyar filmesek két dologra törekszenek: hogy megőrizzék az erős művészfilmes hagyományokat, és hogy a közönség számára is készüljenek filmek" - mondta a Variety kritikusa, akit a Hajdu Szabolcs Off Hollywoodjának vetítése után kaptunk el a Mammutban. Az amerikai Eddie Cockrellnek ez az ötödik szemléje, de a legjobbnak az elsőt tartja, amikor a Kontroll és a Másnap versenyeztek.

"Ez is egy egészen jó év, és szép számmal vannak olyan filmek, amik nem csak az országhatáron belül érthetők - értett egyet látatlanban is a zsűrielnökkel. "Tudom, hogy mindenki A nyomozóhoz fűz nagy reményeket" - tette hozzá, de ő nem osztotta az általános lelkesedést. A versenyfilmek legjobb jelenetét ő is a Tejútban találta meg: mikor a bácsi és a kisgyerek eltűnnek a végén a felfújható várban.

"A Delta az egyik egy olyan művészfilm idén, ami külföldön jól eladható, mert a kivitelezés tökéletes, és a rendező külföldön is ismert - szállt be a beszélgetésbe Matheou Demitrios, a Sight and Sound kritkusa. - Az idei évben messze ez a legerősebb film. Még a Zuhanórepülés is esélyes lehet a külföldi forgalmazásra, de a filmek nagy része nem hagyott bennem mély nyomot."

Unom Mundruczót meg Fliegaufot

"Én unom Mundruczót, mindig ugyanazt csinálja, pedig már ismerjük a világát, meg a hangulatát - mondta Jörg Taszman, a Die Welt című német napilap szakírója. - A Johanna után elment a kedvem a filmjeitől." És Fliegauf?, kérdeztük. "Tíz perc után kijöttem a a Tejútról" - árulta el, és a többiekkel ellentétben nem is tudott kedvenc jelenetet idézni.

"Egy film se volt nagyon jó, ami azért tetszett, az a Kalandorok volt és a Bahrtalo" - összegezte az idei szemlés véleményét.

A magyar fimtörvény uniós vizsgálatáról viszont egyikük sem hallott. "A magyar filmtörvényt egész Európa irigyli, a csehek már tíz éve próbálnak összehozni egy hasonlót" - jegyezte meg azért a Variety szerzője. "Minden második országban van ilyen, nem értem, miért pont a magyarral lenne gond" - tette hozzá Taszman.