További Cikkek cikkek
"Kicsit elmentem hazulról, túl a kapun.
Át is változom, hogy bajom ne essék,
és ne aggódj miattam.
Sokszor csókol: Lala."
Az előkészítés alatt álló Tündér Lala című mesefilm teljes négymilliárd forintnyi költségvetéséhez a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) eddig csak kilencmillió forintot ítélt 2006-ban. De Szabó Árpád állítja, hogy a költségvetés a kis állami támogatás ellenére európai koprodukcióban finanszírozható. "A Tündér Lalában való részvétel iránt nagyon komoly az érdeklődés Európában - mondta nem kis meglepetésünkre. - Nemcsak Szabó Magda neve ismert Európában, de a Tündér Lala-könyv is az."
A 2007-es MMK-pályázatokon is indulnak majd, a rajzfilmet Magyarországon a Studio-Quality készíti, de a rendező - aki egyben a film producere is - "az igazi pénzforrást" az olasz-német-francia koprodukciótól várja, a külföldiekkel májusra halasztották a végleges tárgyalást. Szabó eddig főleg saját pénzből dolgozott, 150 millió forintot költött az előkészítésre.
"Most Tündérország központját, a palotaegyüttest építjük fel makettben, és készülnek a karaktertervek - mondta a munka állásáról. - Február végén már olyan tempóban kell dolgozzunk, hogy májusban a támogatóknak is be tudjuk mutatni a háromperces pilotot."
Írisz királynő, Lala és Aterpater 3D-ben
Rokoni szál
"A jogokat nem kaptuk meg könnyen - emlékezett vissza az alapanyag beszerzésére. - Rokoni kapcsolat van a történetben, az unokabátyám Szabó Magda örököse, de ez az árat nem befolyásolta, az nemzetközi volt." Az ötvenegy éves rajzfilmes a rokoni szálnak mindössze annyit köszönhet, hogy a sztorit nem happolták el előle mások. Egyébként szakmai múltjáról annyit árult el, hogy a 70-es években a Pumuklival indult a Pannóniánál, a 80-as évek végén már saját stúdiója volt Németországban Kobold Animation Film néven. Később a Simpsons és a Rugrats című sorozatokba dolgozott be a Klasky&Csupo Stúdiónál Los Angelesben, majd az 1999-es egészestés Babar című rajzfilm animációs rendezője lett. Legutóbb itthon készítette el a huszonhat részes TeveClub sorozatot.
Szabó Magda több írását megfilmesítették, a legismertebb, klasszikussá érett adaptáció az Abigél című ifjúsági regényből készült 78-as tévésorozat. 2006-ban Bereményi Géza filmesítette meg Gubás Gabi és Nagy Ervin főszereplésével a Rickl Mária és Jablonczay Kálmán házassága körül bonyolódó Régimódi történetet, amit a 2006-os ünnepek alatt vetített az MTV.
A jogdíj megfizetése mellett a nyolcvankilenc éves írónőt arról is meg kellett győzni, hogy a Tündér Lala nem kerül rossz kezekbe. "Amikor a könyvről beszéltem, azt mondta, érzi bennem a megszállottságot - idézte fel a találkozót. - Ezt a tervet tíz éve dédelgettem. Szakmailag és lehetőségekben most jutottam el oda, hogy ezt meg lehet csinálni."
A 3D-ből kivonják a műanyagot
Az animált részeken felül negyedórányi élőszereplős része is lesz a filmnek, amit "úgy kell elképzelni, mint a Pumuklit". Másik példaként a nálunk decemberben bemutatott Arthur és a villangókat említette: "Az nem mű, nem élettelen, érzem az illatokat. A Tündér Lala sem lesz fotórealisztikus, egy különleges szürreális világot hoztunk létre. A növényzet, az épületek, minden a fantázia szüleménye."
Katkics Ilona 80-as években forgatott élőszereplős Tündér Lalájához képest Szabó "több bájt, több humort, és kevesebb gyerekeket frusztráló elemet" tervez. "Nem láttam a filmet, mert eltanácsoltak tőle - lepett meg minket. - Az egyik rajzoló lánynak fél évre volt szüksége, hogy elfelejtse. Ez messze lesz attól a világtól."
Szürreális fantáziavilág
Szabó Árpád az európai, koprodukciós megoldásnál maradna annak ellenére, hogy "folynak előzetes tárgyalások az amerikai piacon való megjelenésről". "Amerikai támogatással a 20-50 millió dolláros, B kategóriás forgalmazási csoportba is bekerülhetnénk, de akkor a kreatív csapatot ki kellene vinni az Államokba. Így elveszítenénk a lehetőséget, hogy egy profi 3D-s stúdiót alakítsunk ki Magyarországon" - magyarázta.
Majd gyorsan felvázolta az itthoni utópiáját: "Tündér Lala elkészítése alatt első lépésben felállhatna itthon a 3D-s stúdióhoz szükséges infrastruktúra. Ennek a költsége licencekkel együtt 180 millió forint, mert a számítógépekhez programok is (Houdini, Maya) kellenek. Második lépésként nemzetközi szakembereket szereznék a magyar 3D-sek mellé. Itthon sokan értenek a 3D-hez, de ők elsősorban számítógépes játékokat, intrókat gyártanak. Fontos lenne, hogy a 3D-s rajzfilmgyártás vérkeringésébe bekerüljünk. Tíz éve fut Európában ez az irányzat, hogy a hollywoodi filmek ellenében szeretnének európai filmeket indítani. Most a 3D is divattá vált, ez erre is érvényes."
Szinkronhangok
Írisz királynő - emotional chart
A külföldi szinkronhangokhoz ismertebb európai, de akár amerikai sztárok is képbe kerülhetnek. A 15 millió eurós költségvetésből már európai "középsztár" hangokra is futja. Kérdésünkre Szabó elárulta, hogy külföldi szinkronban is vannak dédelgetett vágyai: Aterpater megszemélyesítőjeként Gérard Depardieu-t tudná elképzelni, és Írisz királynő hangját szívesen bízná Sophie Marceau-ra. Magyar hangokban még nem gondolkoztak, de "a film sajátos szereposztása miatt ez komoly átgondolást igényel, ismert, a hangjukat jól kezelni tudó színészekkel szeretnénk dolgozni".
A bemutatóra legkorábban 2008 decemberében kerülhet sor, kiadókkal arról is tárgyalnak, hogy premier előtt a könyvet itthon és külföldön is kiadják a saját képi anyagukkal. "Lesz Tündér Lala-merchandise is műanyagfigurákkal - árulta még el a rendező-producer, akit még a nézőszámokról is faggattunk. - Óvatos becsléssel 6-6,5 millió nézőt kalkuláltunk Európában. Gyártottunk és adtunk már el ennek a szegmensnek kedves gyerekfilmeket."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
