Ha két Mari egymásra talál

Bódis Kriszta Falusi románcának első nyilvános vetítésén a pesti közönség be sem fért a Művész moziba, ahol épp Lévai Katalin, volt esélyegyenlőségi miniszter tartotta a nyitóbeszédét pikáns mintázatú harisnyájában, egyetemes alapokra helyezve a filmet: "Ez nem csak egy leszbikus film, hanem egy többszörös kisebbségi létbe kényszerített pár életéről szóló mozi." " Az első számú evidenca, hogy két kultúra találkozik - magyarázta nekünk később Lévai, mikor arról kérdeztük, miért van itt. - A film második szintje, hogy egy másságot nem tűrő társadalomban mennyi esélye van egy ilyen kapcsolatnak."

A politikusnő Párnakönyv és más mesék címmel, heteró szerelemről írt könyve novemberben jelent meg. De ha már ott voltunk megkérdeztük, miért írta: "Kedvem volt hozzá. Tíz-tizenöt éven keresztül érlelődött bennem. Ez túlmutat egy szerelmi történeten" - mondta a magyar politikatörténet első orgazmusleírását is tartalmazó kötetről, majd hozzátette: "Ez egy gendertudatos esszéregény".

Leszbikus szerelem

Bódis Kriszta filmje egy másik variációt nyújt ugyanerre a témára, két nő szerelmét meséli el, a városról vidékre szakadt Bán Mariét, aki egykor az A.E. Bizottság és a Mora Lisa együttesekben dobolt, és Kalányos Mari cigányasszonyét. A film korántsem tesz pontot a két Mari történetének végére, így a vetítés után kibontakozó beszélgetés egyfajta spontán, barátnős kibeszélőforummá alakult, ahol idős leszbikusok, fiatal heteró lányok és Albert Györgyi közös erővel fejtegették Mariék múltját és jövőjét. A bevallottan depressziós riporternő itt is hozta őszinte formáját, egy szakmai kérdést követően azt is megállapította, hogy a két nő kapcsolatában a látszat ellenére Kalányos Mari viseli a nadrágot.

Szapphói habszüzeket, vagy a pornófilmekben nyalifalizó bombanőként elképzelt leszbikusokat a hívogató című Falusi románcban ne keressünk, mert igaz, hogy Bán Mari nő létére ápolatlan, Kalányos Mari pedig iszik és verekszik, dehát, ahogy egy néző megjegyezte "így néz ki a magyar Brokeback Mountain". A kép pocsék, a vágás olyan, amilyen, a sztori viszont erős. A cél a rendező elmondása szerint a melegekkel szembeni előítéletek csökkentése.

A melltartó szocializációs kerdés

"Ezt úgy kell elképzelni, hogy mi vagyunk a furcsák, az úgymond bombanők, akik próbálunk mindenféle elvárásoknak megfelelni - reagált a rendezőnő, amikor a film után tipikus, leszbikusokat sújtó előítéletekkel hecceltük, többek között a filmben szereplő leszbikusok ápolatlanságát kértük rajta számon. "De változtathatunk az elvárásokon - tette hozzá. - Nekem például kényelmetlen a melltartó, de ne kérdezd, miért hordom mégis! Hogy miért? Mert így szocializálódtam. A másikban ettől függetlenül nem egy szőrös, zsíros hajú feministát kell látnunk, ő ilyen, így kell elfogadni" - fejtegette.

Értelmiségi vagy vidéki

A két Mari kapcsolatát a pesti barátnő szerepében asszisztálja végig Bódis Kriszta, akinek minden látogatásakor izgatottan lehet tálalni az újabb fejleményeket. "Mint a barátnők általában, reméltem, hogy sikerül nekik - osztotta meg velünk a történetbe segítőként is beavatkozó rendezőnő, aki két és fél évig követte a szappanoperába illő fordulatokat -, de annyi határt kellett áthágniuk, kezdve attól, hogy hetero vagy meleg, hogy értelmiségi vagy vidéki, egészen addig, hogy cigány kultúra vagy magyar. Fontos, hogy ezt nem negatív értelemben mondom, csak nincs párbeszéd a kettő között, ami a társadalom hibája."

Ezzel el is érkeztünk a leszbikusfilm tágabb témájához, "engem a kirekesztettség problémája érdekel a kirekesztők oldaláról", tudtuk meg Bódistól, kár, hogy a filmben a kirekesztők kevés figyelmet kapnak. Pedig izgalmas színfoltot képeznek benne a falu rossz nyelvei, a "kocsmáros információelosztó" hölgy, aki szerint értelmiségi nem süllyedhet mélyebbre Bán Marinál, vagy Kalányos Mari ura, aki egyetlen jelenése alkalmával is erőteljes benyomást tesz, mikor azt hajtogatja, "gyere ide, gyere, hogy rakjam a faszomat a szádba!"

A többség szava

A roma asszony és férjének találkáját a rendezőnő szerint így is "Kill Billbe illő jelenetekben kellett megtervezni", mert a főleg lányokból álló stáb tartott a részeg férfi indulataitól. "A romák között nagyon tabutéma a melegség, Marit ki akarták tagadni" - mesélte Bódis. "Helytelen, hogy mi, többségiek, heteroszexuálisok eldöntjük, hogy mások nem élhetnek együtt" - tette még hozzá.

A rendezőnő különben öt éve foglalkozik a meleg szubkultúrával, mióta megismerte Gordon Agátát, a Kecskerúzs című leszbikus kultkönyv szerzőjét, és rajta keresztül a magyarországi meleg szubkultúrát. A Falusi románc a január 30-án kezdődő filmszelme dokumentumfilmes versenyprogramjában is szerepel, ezen felül "fesztiválokon és érdeklődő közönségeknek" játsszák majd. A Duna tévé is simán leadhatná, de sokat szerepelnek benne Kalányos Mari gyerekei, és a szélesebb körű vetítés a rendezőnő szerint miattuk problematikus.