Nem tudok segget nyalni

2008.10.20. 12:20
A Mázli című falusi szatíra főszerepével tér vissza a héten a vászonra Lukáts Andor, a 80-as évek kultikus színésze. Ezt az Odeonban tartott sajótájékoztatón, majd - videóval kísérve - a forgatás helyszínén, Cserhátszentivánon rendezett ősbemutatón is egy-egy interjúval ünnepeltük a hétvégén.

Lukáts Andort régen láttuk főszerepben. A nyolcvanas években olyan filmeket jegyzett, mint az Eszkimó asszony fázik és a Tiszta Amerika. A Beethoven-frizurával érkezett színészt a Mázli sajtóvetítése után az Odeon mozi egy félreeső zugában kaptuk el egy interjúra, majd lekísértük a film forgatási helyszínén, Cserhátszentivánon rendezett bemutatóra is, ahol a művelődési házban beszélgettünk (videó).

Régen kapott már főszerepet. Ez miért alakult így?

Hat éve nem forgattam. Nem jutottam eszébe senkinek. Ezt a szerepet is azért játszottam el, mert Cserhalmi György nem vállalta.

Ön miért mondott igent?

Mert megértettem a helyzetet, hogy egy film főszereplő híján nehéz helyzetbe került. Meg nagyon hiányolom az összes filmből, hogy igazi szerepeket kelljen eljátszani. Az igazi sorsokat, jellemeket, amikbe érdemes energiát fektetni. A Mázli ehhez közelítő dolog. De az ember nagyon ritkán érzi, hogy annyira nincsenek kétségei a szereppel, mint az Eszkimó asszony fázik-ban.

Mi a jó a Mázliban?

Hogy ebben a Szekeres Istvánban már van valami sors. Picit olyan, mint én. Pitbull módjára kitart az elhatározásai mellett. Azt hiszi, hogy amit akar, az nem csak neki, de másoknak is jó, és ezt véghez akarja vinni. Ennek a filmben happy end a vége, de hogy vajon az én életemben lesz-e nagy happy end, azt nem tudom.

Kész az Eszkimó asszony fázik 2 is
Fotók: Huszti István

Koltai Róbert sem hívja már játszani? Az első két játékfilmjében még szerepelt.

Nem biztos, hogy ma már szerepelnék a Robi filmjeiben. Más irányban gondolkozunk. Ő jól érzi, hogy kellenek népmesei történetek, amiket szeret a közönség. De hogy minden áron viccesnek kellene lenni, erről eltér a véleményünk. Ettől még becsülöm, amit csinál, mert a saját útját járja.

Az Eszkimó asszony fázik második részét azért elvállalná?

Valamikor kitaláltam a folytatást. Meg is írtam Xantusnak, de nem csinálta meg. Viszont ha lenne hasonló szerepajánlat, szívesen elvállalnám.

A nyolcvanas években miben volt más egy forgatás?

Voltak nagyon jó hangulatú forgatások, de azzal mire megyek? Emlékszem szörnyű pazarlásokra is, hogy taxi vitte a rendezőt közértbe, vagy amikor a többszázezer forintos díszlet elúszott a Dunán. Sokmindenre emlékszem, ami nem tetszett. Az első saját rendezésem az Alagút volt a Balázs Béla stúdiónál, és a színészeken kívül mindössze négyen dolgoztak a filmben. A forgatáson Jeles András ott állt a hideg vízben a kamerával, de a segédrendezőnek ez túl hideg volt. Mi meg együtt hordtuk a színészekkel a melegvizet a medencébe. Aztán máskor, amíg mi egy elsüllyedt csónakot húztunk ki a vízből, a kellékes horgászott. De ott ők is megtanulták, hogyan kell egy filmben dolgozni. Az ötödik napon a segédrendező már maga jelentkezett valami feladattal. Ezt néha átvettem a nyolcvanas évekből, hogy így forgat egy jó stáb.

Nem adtam fel

Rendezőként továbbra is vannak filmtervei?

Sajnos igen. Most öt könyvem vár megvalósításra. Nem adtam fel, makacs vagyok. De Magyarországon nincs esélyem, mert már túl sokszor mondtam meg, mit gondolok a kuratórium tagjairól, a korrupcióról. Egy olyan körön kívül vagyok, amibe nem szeretnék bekerülni. 85-ben például írtam egy katasztrófafilmet egy ringlispílről, aminek meghal a kezelője, de nem kaptam rá pénzt. Az egyik producerrel, aki visszautasította, találkoztunk egy forgatáson, és a stáb előtt megkérdeztem tőle, hogy tud-e olvasni. Mindenki elhallgatott, a producer meg elfutott. Egy másik forgatáson aztán megüzentem neki, hogy amíg ott van, nem öltözök át. Más azért sértődött meg, mert a pályázatomban nem őt írtam be operatőrnek. Tehát megszerzem magamnak az ellenségeket.

Tavaly abszurd színázat alapított Sanyi és Aranka néven a Stúdió K volt helyén. Bevált az első évad?

Abszolút nem vált be, de kicsi a színház, és ennyien azért kíváncsiak az abszurdra. Az a jó, hogy az én színházamban én szállítom a deszkákat, jegyet szedek, pályázok. Ha nem szerelek fel egy tükröt, azt senki nem teszi fel helyettem. Az egészet ketten csináljuk Vásárhelyi Tímeával. Tavaly megszületett egy világszám előadás Ladányi Andreával és Borlai Gergővel, idén decemberben aztán egy operát kezdek el Kafka Átváltozás című művéből tizenkét énekessel és tíz zenésszel.

Hogy fér majd el egy opera abban a kis stúdiószínházban?

Ez engem is izgat, Az öltözőnkben öt színész is alig fér el, és ha az opera előadóit beteszem a játéktérbe, akkor mindössze negyvenen tudják nézni az előadást.

Az előadóművészeti törvényről mit gondol?

Nem olvastam, soha nem is kérdezték meg a véleményem. De az igazi abszurd az, hogy a filmtörvény pont azt a részét nem hozza helyre a filmgyártásnak, amit kellene, és ez a színháztörvénnyel is így van. A lényeg, hogy a jót és a működőképeset támogassák, ami ad valamit. Én mindkét törvényen ott alakítanék, hogy ne ugyanaz a nyolc pofa döntsön mindig a pénzekről, a forgatókönyvek, pályázatok pedig érkezzenek név nélkül. Már a nyolcvanas években is minden le volt osztva, de akkor ott volt Simó Sándor, aki lehetőséget adott tehetséges embereknek. Az ő helyét Sándor Pál vette át a Hunnia élén, de ő nem teremt értéket. Ma a Simóhoz hasonló stúdióvezetőt nem látok, a haveroknak megy minden segítség.