A Skywalker Ranchtól egészen elájultam

A sztárszerephez mennyire tudtál felnőni Los Angelesben?

Szerintem a realitásérzékem nem változott, tudom, hogy ez meddig tart. Ha fel kell öltözni szépen, nyakkendőt kötni, és összeszedetten beszélni, akkor ezt csinálom. Ez egész más szituáció, mint amikor a tanítványaimmal, munkatársaimmal beszélek itthon. Ez most egy szerep, és nem fog rám ragadni, de nem is nyűg.

Milyen szerep ez pontosan?

Kettős: a film a tulajdonosa vagyok, és természetesen érdekel a forgalmazás, mert a Maestro egy termék. Viszont most fontosabb a másik énem, hogy én magam vagyok itt a termék. Hordanak, visznek, mutatnak, beszéltetnek. Ennek van stúdióvezetői vonatkozása. Amikor a Pixarban, a Disneyben, a Dreamworksben találkozom potenciális munkatársakkal, akkor észnél kell lenni.

Milyen országokba sikerült eladni a Maestrót?

Japánban van egy exkluzív forgalmazói szerződésünk, különben a londoni székhelyű Shorts International a legszélesebb körű forgalmazó, ők mindenhová elérnek. Európában azért még vannak szabad lehetőségeink, Magyarországon pedig a televíziós forgalmazás kizárólagos birtokosa a Magyar Televízió. A magyar mozi még teljesen szabad, és a Malév járatain is vetítik, ami igazából a kampány része.

Hogy fogadnak a kinti kollégák?

A Pixarban a Némó Nyomában szövegírójával találkoztam, és kimondottan jó barátság alakult ki az Oroszlánkirály rendezőjével, Roger Allers-szel, akinek a filmjét szintén jelölték (A kis gyufaáruslány). Azt azért sem a Disney-ben, sem a Pixarban sem mondják, hogy "szevasz, gyere, jövő héttől dolgozz velünk", mivel most mindkét stúdiónak van Oscar-esélyes filmje. Kollegiális hangulatú időszak, érezhető, hogy most ünnep van, meg várakozás, de azért látszik a versenyszellem is.

Lesznek közös munkák?

Semmi konkrét elképzelésem nincs, hogy mondjuk szeretnék a Disney-vel dolgozni, de mindenhol úgy fogadnak minket, mint potenciális partnereket. Nem azért vagyok itt, hogy munkát szerezzek, vagy szedjem a sátorfámat otthonról, de megvan a lehetőség. Akár úgy, hogy innen vigyek munkát haza, vagy egy-egy film erejéig kijönni, és bedolgozni.

A stúdiók hogy tetszettek?

George Lucasnál volt az első San Franciscó-i stúdiólátogatásunk. A Skywalker Ranchtól egészen elájultam. Elképesztően professzionális, őrületesen lényegre törő és racionális, ugyanakkor semmi arrogancia nincsen benne. Végtelen nyitottsággal fogadtak. Nálunk ennek a kulturája még kevésbé kialakult. Itt sok a vádaskodás, piszkálodás, ami sokszor párosul esetleg felkészületlenséggel. Jó látni, hogy ez itt nincs. Ez az egész amerikai stúdiórendszerrel kapcsolatban nagyon kellemes benyomás volt.

A Lucas Ranchán az tetszett nagyon, hogy nagyon jó, emberi környezetben van. Bort termesztenek az egyik oldalon, és tényleg ott metszi a szőlőt valaki. Úgy néz ki, mint egy gazdasági épület, de ha lemegyünk a hangstúdióba, ott éppen a legprofesszionálisabb módszerekkel vesznek fel egy Csajkovszkij darabot.

A Pixar nem volt ennyire lenyűgöző, bár nagyon szeretem John Lasseter korai munkáit. Ez egy hatalmas gyárépület, fésűfogas tetejű, hogy mindig besüssön a nap. Mint nálunk a Ganz Öntödei Múzeum teteje, csak sokkal modernebb változatban. Az egész egy hatalmas közösségi tér köré szerveződik. Ha valaki, aki animál, úgy érzi, hogy szívesen pingpongozna kicsit, lemegy, pingpongozik, vesz egy joghurtot corn flakes-szel, aztán visszamegy dolgozni. Az ideológia nagyon jó, bízzunk benne, hogy működik is.

A kintieknek mond valamit a magyar animáció?

Nem nagyon, de vannak európai fan-ek, és európaiak is. Gary Rydstrom, aki a Pixar versenyfilmjét csinálta, például svéd. Azért a döntéshozókkal nem érzem, hogy el kellene magyaráznom, hogy hol van Budapest. Itt egyébként nem arról van szó, hogy mi kuncsorogni akarunk, hanem kíváncsiak ránk, a szó merkantilis értelmében. Úgy érzem, hogy mi is kellünk, és ezalatt akár egész országot értem.

Hogyan kampányoltok?

Mikor ránkszakadt ez a csuda nagy megbecsülés, az lett volna ideális, ha előkapunk egy kész kampánystratégiát. Ilyen nem volt. Kaptunk gavallér támogatást az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, hogy erre egyáltalán esélyünk legyen. Ebből azokban a lapokban hirdetünk, amiket a döntéshozók olvashatnak. Hogy lássák, hogy a Maestro jelen van. Mivel az elmúlt húsz évben itthon nem volt ilyen dolog, ezért kellet egy itteni sajtós, aki már szervezett Oscar-kampányt.

Ha például a riporter magánvéleményeként jelenik meg, hogy a Maestro esélyes, az a marketing maximuma. A Variety-ben és sok más helyen megírták, hogy figyelemreméltó a dolog, vagy ennek különböző szinonimáit. Ehhez még a személyes jelenléttel tudok hozzátenni, úgyhogy reggeltől estig találkozok. Nagyon sok interjút adok személyesen, telefonon, rádióknak, szakmai lapoknak. A legemlékezetesebb az Animation Magazine újságírójával történt beszélgetés volt.

Az esélyekről mostanában mit hallani?

Ami az újságban megjelenik, az a filmek mögötti kampánynak is kérdése. Egy időben mindenki azt mondta, hogy a Maestrót és a Pixar filmjét tartják esélyesnek. Most előretört a Disney, és az Oroszlánkirály rendezőjének filmje. Közben folyamatosan ott van a kanadai kisfilm, a The Danish Poet, ami az én kedvencem. Talán a Blue Sky motkányát nem láttam még esélyesként megjelenni.