Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
A harmincnapos forgatás utolsó napján a SOTE épületegyüttesében teljesen elkavarodva keressük a stábot. Két fiatal orvost kérdezünk meg, merre van a patológia: "Az a sárga a büfé mellett". "Tényleg, ehetnénk is" - mondom, de az orvos elmosolyodik, hogy semmiképpen sem javasolja előtte, mert irtózatos szag van bent. Mi idejöttünk, pedig korábban forgattak a West Endben, a repülőtéren, mindezt úgy, hogy sokszor csak előző nap találták ki a helyszínt.
A büfében gyülekezik a stáb: négy színész, majd Pálfiék is megjönnek. Az egész felszerelést két kisbuszból pakolják ki. A Pálfi által "két nagy film közötti kisfilmként" meghatározott, 40 millió forintból forgatott Triptichon egy kísérletből nőtte ki magát: egy fikcióba hajló dokumentumfilmet kezdtek el forgatni egy óvodában, ahol természetfilmes eszközökkel figyelték a 3-4 éves gyerekeket, ahogy lemeccselik a mindennapokat. A 120 órányi forgatott anyagból 55 percet össze is vágtak. Meglepetésükre a vártnál jobban sikerültek a felvételek, plusz az MMKA-tól is nyertek támogatást, így folytatni kezdték a történetet. Mivel az ovis rész a Paradicsom címet kapta, ez meg a Pokol lett, így várható még egy Purgatórium is.
"Csak fogni kell egy kamerát és csinálni, így bárki tud forgatni. A haverjaimmal ezt minimálpénzből meg lehetne csinálni, de a pénz a technikára kellett, fizetünk az embereknek a munkájukért" - mondta a rendező. Az Andersen-meséből készülő animációs film, aminek az előkészítésén dolgoznak. Plusz a még nagyobb dobás a Rejtő Jenő-film lesz, de még csak néhány forgatókönyv-vázlatozaton vannak túl.
A patológia egyik terme forgatásra kész, csak a szemeteszacskó szélén látható vérfolt és a táblára felírt szervek súlya emlékeztet arra, hogy itt embereket darabolnak fel. Innentől viszont minden ijesztő: a szomszéd szobában ekkor végeznek az orvostanhallgatók. A lány monotonon leveszi a kesztyűjét, a sárga munkaruhát, majd elindul haza.
A jelenet egyetlen igazi színésze a Taxidermia Morosgoványiját alakító Czene Csaba, aki most a műtőasztal másik oldalán szerepel. A filmszemle-díjas A nyomozó című filmben Czene alakítja a kórboncnok segédjét, míg itt egy hullát. Míg a különböző szikéket nézegetem, Czene lekapja minden ruháját, készen áll a jelenetre, még sminkelnek egy sebet a homlokára.
Mivel mindent HDV-re rögzítenek, és a rendezői koncepció szerint egy alaphelyzetet hoznak létre, ezért hosszú, 15 perces jelenetet vesznek fel. A jelenet sztorija: a feleség meg akarja viccelni bekötött szemű férjét és egy halotthoz vezeti a patológiára.
A 9 színészt 150 főből választották ki, amikor főleg rögtönözniük kellett, illetve az életükről beszélniük. "Egyre erősebb történeteket meséltek el. A negyedik napra felállítottunk egy viszonyrendszert, hogy ki kinek a kijével van a filmünk történetében" - árulta el a különleges műhelymunkát Pálfi.
"Ha nem mi írjuk előre a forgatókönyvet, akkor sokkal jobbak, erősebbek a szereplők" - mondta Ruttkay Zsófia, Pálfi felesége és állandó alkotótársa, aki egy kórboncnok őszinteségével vallotta meg nekünk, miért ezt a filmet csinálják most: "Az ovis dokumentumfilmből maradt pénz, és mivel 3 napot nem is tudtunk használni abból az anyagból, a válságstáb úgy döntött, mást irányt vesz a film. A szereplők most nem tudják, hogy egy meztelen hulla fekszik majd az asztalon, ha bemennek." És miért fekszik egy hulla ott? "Az egyik szereplő saját élménye volt ez, egyszer bekötötték a szemét a barátai és elvitték a patológiára. Most egy házaspárral csináljuk meg ugyanezt."
Az improvizatív filmezés re egy példa: Miért pont itt állnak meg a kocsival? - kérdez rá Rutkay Zsófia a jelenet elejére, mire a válasz: "Végülis van babakelengye bolt és étterem is az utcában." A házaspárt alakító amatőrök viccesen beszélgetnek, a bekötött szemű férfi többször fejre esik majdnem, a nő csak nevet rajta, közben az egész stáb hátrál be a SOTÉ-ra, Pálfi egy kis hordozható lcd-monitoron követi az eseményeket. Sajnos a jelenet zárt ajtók mögött játszódik, így csak azt tudjuk rögzíteni, hogy a fülhallgatóval rendelkező Pálfi jókat nevet, egyszer pedig elégedetlenkedik. Azt később újraveszik.