'Kiírhatjuk Pécsre, hogy megtelt'

Hétvégén leugrottam Pécsre, ahol már a Széchenyi téren és a Király utcában is minden a filmünnepről szólt: Széchenyi háta mögött a bolgár Mila a Marsról előzetese ment óriáskivetítőn, majd a szlovák Amélie és a cseh jéghokis Bajnokok is lepörgött. A Király utcában az első öt percben találkoztam Bacsó Péter és Sas Tamás rendezőkkel, egy kiülős étteremben pedig a Família Kft.-s Spáh ikreket és a kultúrházas Galambot láttam, amint ebédeltek.

Megérkezett az anyám is, és a főtéren kettesben beültünk kávézni. A szomszédos asztal német nyelvű beszélgetéséből olyan szavak szivárogtak át hozzánk, mint Eurimages-támogatás, megfordultam: Szekeres Dénes producer, a fesztivál igazgatója volt az. Megkértem, üljön át hozzánk egy interjúra, bemutatkoztunk. "Családi vállalkozás?" - kérdezte, miután anyám előkapta a Nikonját. "Fotós és most kisegít engem".

"Csak egy-két fiatal rendező szédült le"

"Itt élünk egymás mellett és nem ismerjük a filmjeiket - magyarázta a producer, hogyan született meg a pécsi kelet-közép-európai fesztivál ötlete. - Sas Tamás vezetésével bekértük azokat az alkotásokat, amik már részt vettek különböző fesztiválokon Szarajevótól Gdanskig, és 24 játékfilmet választottunk ki."

"Viszont ezek nem frissek, egy idei film sincs, van amelyiket tavalyi külföldi fesztiválon láttam és van köztük 2002-es is" - vetettem közbe, miközben a programfüzetet lapozgattam. "Mert ez is nemzetközi rangú lett, és ha bekérnénk bármilyen 2004-2005-ös fesztiválgyanús filmet, nem kerülhetne Cannes-ba, Berlinbe vagy akár Karlovy Varyba. Ezért nem indítottuk itt a Pécsen forgatott filmemet, Az igazi Mikulást sem" - mondta. Helyette mutatták be nyitófilmként a szintén Cserhalmi főszereplésével készült két éves Zelaryt? "Így is mondhatjuk - válaszolja. - Az igazi Mikulást a 2006-os filmszemlén mutatják be, hiszen az nemzeti mustra."

"A Pécsi Filmünnepen első és másodfilmesek játékfilmjeit mutatjuk be - teszi hozzá. - Itt voltak régen a filmfesztiválok, mint tudják, de mi úgy gondoltuk, hogy nem elég, ha csak siránkozunk azon, hogy elmúlt az idő, hanem inkább átirányítjuk a figyelmet a fiatalokra." Persze itt közbevágom, hogy fiatal rendezőt még nem láttam. "Igen. Az itthoni fiatalok nem jöttek el, csak egy-ketten szédültek le a meghívottak közül, így nem nagyon fognak tanulni abból, hogy a környező ország fiataljai hogyan dolgoznak" - sajnálkozott Szekeres. Érdekes, hogy a mozik előtt sem láttunk fiatalokat, de a producer szerint azért, mert a teltházas vetítéseken ülnek. (Tény, hogy később mindkét alkalommal, amikor a filmkezdést lekésve beültünk, alig találtak ülőhelyet a jegyszedők.)

Lelkes a közönség, de későn kel

"Kiírhatjuk Pécsre, hogy megtelt - mondta a hálás közönségről. - Összesen 64 vetítést tartunk, mégis nagyrésze teltházas volt és pótvetítésekre is szükség lett." Ez nem csoda, az Apolló és az Uránia moziban a lista szerint régebbi, de jó filmek futnak, és a jegyek ingyenesek, csak fel kell venni a pénztárnál. ("Sokan fel is veszik, aztán mégsem mennek el - mondta később egy szervező. - Az első vetítések negyed, a későbbiek félházasak voltak és az esti vetítések lettek csak fullosak, meg persze a hétvégiek.") "A közönség kétharmada fiatal, jövőre átszervezzük a programot. Ha hajnali 3-4-ig megy az élet, nem lehet reggel 8-ra és 10-re vetítést szervezni" - mondja a producer.

A Dante kávézóban is folytak vetítések: a főiskolás filmesek és médiatanoncok rövidfilmjeié, ezek a beszámolók szerint csalódást keltettek. A "legmegrázóbbak" a Kodolányi Főiskolások ujjgyakorlatai voltak, legalábbis Misku Norbert, az öt fős diákzsűri egyik tagja szerint, akivel másnap beszélgettem. "Nagy mellénnyel vonultak ki a kodolányisok, hogy megmutatják mit csináltak - mondta. - De tulajdonképpen semmit. Elbakizott felvételek, sötét, zajos képek. Nálunk Szentesen a harmadikos gimisek csinálnak ilyen filmet elsőre, de sokukra ez már sértés." Misku egyébként Szentesen tanult és most Nyíregyházi Főiskola kommunikációs szakára jár. - El kell felejteni ezeket a filmeket. Nem is értem, miért erőltetik a készítőik a filmezést."

Jumurdzsák és Mila a Marsról

A nemzetközi fesztiválokon az elmúlt években bevált játékfilmek viszont Pécsen is sikeresek voltak: a Mila a Marsrólt például megtapsolták, a horvát film, Az a csodálatos spliti éjszaka szexjeleneteit pedig végigröhögték. Bár Misku szerint egy sem volt kiemelkedő darab, a diákzsűri azért díjazott: a szlovák amélies Két szótaggal hátrébb-ot kiáltotta ki legjobb mozinak, mert "fiatalos, lendületes, jó formalista film". A "színészi alakítás és a kép miatt" a Sebhelyek című pszichikai bántalmazásról készült lengyel mozi tetszett még a kis zsűrinek, a Jancsó Miklós vezette nagynak pedig a cseh fekete humorú Bajnokok.

Mi aztán előrementünk a múltba: megnéztük a filmünnep kiállításait: a Művészetek Házában elsőként az Egri csillagok jelmezkiállítását. Mindig is szerettem volna egy magyar filmes múzeumban járni, felpróbálni Jumurdzsák szemkötőjét vagy tapogatni Dobó páncélingét, de a főszereplő ruháit most maximum papírmasén láthattuk, vagy a két jelmeztervező, Kenemes Fanni és Láng Rudolf vázlatain, kiállítva csak a mellékszereplők maskarája volt. Az alsó szinten pedig Makk Károly életműkiállítása a forgatásain készült werkfotókból állt. A legtöbb kép az 1977-es Egy erkölcsös éjszakából való: Cserhalmi egyedül, Cserhalmi a prostituáltakkal. "Hol van Cserhalmi?" - kérdezem később Szekerest, hiszen ő idén a filmünnep arca, mégsem láttam a hétvégén. - "Most Nádasladányban forgat, de az esti bálba eljön, remélem önök is" - válaszolja. De oda végül nem mentünk el.