Steven Spielberg valós eseményeken alapuló, sok Oscarral díjazott filmjének központi jelenete, amikor a címszereplő Oskar Schindler gyáros átad egy listát a krakkói üzemét vezető intézőnek, rajta több mint ezer halálraítélt zsidó kényszermunkás nevével, egy amerikai történész szerint meg sem történt.
Valójában Schindler listája nem létezett, állítja David M. Crowe amerikai történész németül most megjelent vaskos könyvében. Szerinte legalább tizenhárom különböző lista volt, és Schindler ezek összeállításában is csak közvetve vett részt, mert Amon Göth lágerparancsnok megvesztegetésének megkísérlése miatt éppen a Gestapo börtönében ült.
Oskar Schindler"Tette mégis egyedülálló, Oskar Schindler minden emberi gyengéje mellett joggal lett híres" - tette le a garast Schindler mellett a német kiadás frankfurti bemutatóján Crowe, aki megpróbált árnyalt képet rajzolni a gyárosról, akinek kivételes tette Németországban sokáig senkit sem érdekelt.
Oskar Schindler
A Szudéta-vidékről - a háború előtti Csehszlovákia zömmel németek lakta területéről - származó Schindler Crowe beállításában részben szerencselovag, aki gyorsan pénzhez akar jutni a németek által megszállt Lengyelországban, s a náciknak is kémkedik. Erkölcsi átalakulása fokozatosan következik be, amit - jegyzi meg némi éllel Crowe - felgyorsított az a felismerés, hogy a németek elvesztették a háborút.
Crowe hét éven át kutatott archívumokban, Schindler számos kortársával, köztük a megmentett, s még élő zsidókkal is elbeszélgetett. A háború után a megmentettek tartották életben, látták el pénzzel a szoknyabolond gyárost, akit a világégés után már nem fogadott kegyeibe a szerencse. Argentínából felesége, Emilie nélkül tért haza. 1957-től 1974-ben, 66 éves korában bekövetkezett haláláig Frankfurtban élt, s a pályaudvar melletti parányi lakásában egyre inkább ivásnak adta a fejét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
