Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
Csúszások
A Londoni férfi című filmet nagy várakozások előzték meg, a Tarr-rajongók azonban főleg a munkát évek óta kísérő zavarokról értesülhettek. A világhírű rendező 2003. novemberében kezdett volna dolgozni a Georges Simenon regényéből készült forgatókönyv alapján. A forgatás kezdete előbb 2004. januárjára csúszott, majd a magyar producer döntésére, 2004 novemberére, aztán 2005 februárjára halasztódott. Tarr közben hivatalosan bejelentette, hogy a késések miatt lehetetlenné vált a munka, és nem hajlandó befejezni a filmet.Meglepő döntésétől végül elállt ugyan, a korzikai forgatási helyszínen felépült a költségek jelentős részét kitevő, 2 millió eurós díszlet is, de a bizonytalanság kikezdte a stábot. Előbb a Wim Wenders operatőreként elhíresült Robby Müller "borult ki", ahogy a rendező fogalmazott az MMK-nak írt levelében, és hagyta el a produkciót. Helyére Tarr Szaladják Istvánt választotta, aki a közelmúltban szakmai problémák miatt távozott. Jelenleg Tarr egykori tanítványa és munkatársa, a német Fred Kelemen az operatőr. A szereplők közül két sztár, Emily Watson és Volker Spengler helyére kellett új színészeket keresni.
Döglődő produkció
A pordukciót mégsem ezek a zavarok, hanem a nemzetközi szinten is elismert koproducer, Humbert Balsan halála futtatta kis híján zátonyra. Az ötven éves francia szakember öngyilkossága után a bankok ugyanis befagyasztották a kifizetéseket, és csak úgy kezdődhetett meg a forgatás, hogy az MMK hozzájárult az összesen 400 millió forintos támogatási összeg egy részének átcsoportosításához.Az MMK időközben helyszínre érkező szakértői "döglődő produkciót" találtak Korzikán, mondta el az Indexnek az MMK vizsgálóbizottságának vezetője, Szakácsi Lajos. A szakértő cáfolta Tarr állítását, miszerint a Szakácsi "helyénvalónak találta a válság menedzselésének módját".
"Megpróbáltuk helyreállítani az eredeti kopordukciós szerződést, ami részben sikerült is" - mondta Szakácsi, aki azt is elmesélte: Tarr kérése, hogy az elhunyt francia producer cége, az Ognon Pictures helyett vegye át forgatást az MMK cége, már csak azért is lehetetlen volt, mert a korzikai partner nem volt hajlandó módosítani az Ognonnal aláírt szerződéseit.
Kérés az MMK-hoz
"Nekünk most az a feladatunk, hogy a pénz, amit befektettünk, ne vesszen el" - indokolta Tarr az MMK-hoz intézett kéréseit, azaz, hogy a költségvetési pénzekből gazdálkodó alapítvány gyártó cége, a Sorstalanság megmentésével már bizonyított Kft. vezényelje le a forgatást. Tarr ezen túl befejezési garanciát is kért az MMK-tól, mert mint lapunknak elmondta, a külföldi koprodukciós cégek csak ennek fejében tudták elképzelni az általuk vállalt összegek átutalását.Mint ismeretes, a nyugati filmfinanszírozási rendszerben a támogatók csak akkor fizetnek, ha a film elkészült. Addig bankok kölcsöneiből fedezik a kiadásokat, amelyek folyósításához megfelelő garanciákkal rendelkező cégek közreműködése szükséges. Ilyen cég volt az öngyilkosság miatt vezető nélkül maradt Ognon Pictures.
A filmet gyártó - Tarr Béla és Téni Gábor vezetésével működő - TT Filmműhely törzstőkéje a rendező szerint nem volt elég ahhoz, hogy a bankok elfogadják. Mindezt nem tartotta elképzelhetőnek Szakácsi Lajos, mondván ebben az esetben a nemzetközi filmes pénzek elnyerésekor sem fogadták volna el a TT Filmműhelyt, mint gyártót.
Elutasítás és megoldás
Az MMK Szakácsi Lajos korzikai jelentésére támaszkodva adta ki nyilatkozatát, amelyben megvalósíthatatlannak nevezte a produkciót.Indoklásul megjegyezték azt is, hogy Tarr Bélától nem kaptak értékelhető választ írásban feltett kérdéseikre. A rendező szerdán kiadott nyilatkozatában értetlenségének adott hangot az MMK nyilatkozatával kapcsolatban, mert mint írta, "Az MMKA-tól soha nem kaptam írásban feltett kérdéseket, így természetesen nem tudtam azokat megválaszolni. Grunwalsky Ferenc elnök úrral folytatott, segítséget kérő telefonbeszélgetésem után, a produkció helyzetéről és a segítség módjáról a lehető legobjektívebb tájékoztatást adtuk Téni Gáborral együtt, 2005. március 7-i levelünkben."
Az MMK vezetője, Grunwalsky Ferenc többszöri megkerésünk ellenére sem kívánt nyilatkozni, így Szakácsi Lajos mondta el, hogy tudomása szerint Tarrnak küldtek írásos kérdéseket, amelyekre válaszolt is a rendező.
A kérdéseket végül érthetetlen okból nem kaptuk meg, Tarr Béla viszont elküldte szerkesztőségünkbe válaszlevelet, amely valóban nem sok konkrétumot tartalmaz, viszont érzékletes stílusban tárja a helyzetet az alapítvány kuratóriuma elé: "A produkció a teljes káosz állapotában létezik, a szerzői jogok nincsenek kifizetve, főmunkatársak és színészek nincsenek leszerződtetve, helyszínek nincsenek biztosítva, ehhez képest egy hónapja itt van az egész stáb, munkára várva! Az eltelt időszakban mindösszesen kilenc napot tudtunk forgatni, ezalatt körülbelül harminc perc hasznos anyagot sikerült létrehoznunk, köszönhetően a stáb koncentráltságának. Most itt állok a bastiai kikötőben, a kétmillió euróért felépített díszletben, néha-néha forgathatok, Szaladják István operatőr felmondott, az asszisztenseimet a magyar producer jelenlétében megverhetik a korzikai alvállalkozók, amikor ők számon kérik a két éve ismert szolgáltatást és a magyar stáb tartózkodója egy nyilvános vécé! "
Megoldás
Az események legfrissebb információink szerint azóta pozitív fordulatot vettek, és a rendező szándéknyilatkozatot írt alá egy francia producerrel. Ha ezt szerződés is követi, a forgatás elindulhat szeptemberben. Tarr mindenesetre többször hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli azt, amit az MMK eddig tett filmjéért. "Tudomásul vesszük, hogy az MMK nem akar nagyobb szerepet vállalni, és folytatjuk a munkát."A munka folytatásának az azóta távozott első- és másodasszisztens szerint gátja lehet a korzikai gyártó cég, amely nem csak hogy nem volt hajlandó elvégezni a rábízott munkákat, de később tettlegességig fajuló arroganciával lépett fel a magyarok ellen.
Nemes Jeles László elmondta, azután mondtak fel, hogy a korzikai cég egyik vezetője megrugdosta az első asszisztenst, Kenyeres Bálintot. Ráadásul a magyar gyártás nem hogy nem lépett fel a védelmükben, de egyenesen a korzikaiak oldalára állt. "Ez annyiban érthető, hogy a korzikaiak megfenyegettek mindnyájunkat. Már nem filmgyártásról volt szó, mivel a végén már a legalapvetőbb munkákat sem tudtuk elvégezni."
A korzikai cég munkatársainak legtöbbje börtönviselt ember volt, mondta a másodasszisztens.
Tarr Béla azonban nem látta ilyen sötéten a helyzetet. "Ez egy temperamentumos nép. Itt mindig mindenkit megfenyegetnek, de ha valakinek azt mondják, térden lőlek, az csak annyit jelent, mintha itthon azt mondanák, hogy anyád".