Bono izzadsága majdnem az arcomon

Kedden este mutatták be a Cinema City Aréna Imax mozijában a világ első élő koncertfilmjét, amit kifejezetten 3D-s technikával vettek fel és mutattak be. A dolog érdekessége, hogy mindezt a U2 dél-amerikai Vertigo turnéján rögzítették, nem Angliában. Bonoéknak ez a második filmjük, az első még 1988-ban jelent meg Rattle and Hum címmel.

A Cinema City-ben technikai probléma lépett fel, így egy másodpercet csúszott a hang a képhez képest, ami normál esetben is rendkívül zavaró, pláne egy koncertfilmnél. Mivel újraindítani a filmet állítólag 30 perc lett volna, ezért hagyták így lemenni, cserébe viszont a szervezők felajánlották a nézőknek, hogy újra megnézhetik ingyen a U23D-t. Az egésznek így olyan hangulata volt, mintha én lépnék fel a U2-val és playbackről nyomnám összevissza csapkodva a dobot.

A U2 nyolc év után tért vissza Dél-Amerikába koncertezni, nyolc koncertet adtak öt városban. Egyedül a legelső monterrey-i koncertet nem vették fel. Korábban az anaheimi fellépésüket egy 3D-s kamerával rögzítették, és csak ezután, 2005 közepén döntött úgy a zenekar, hogy belemegy Catherine Owens rendező ötletébe. A 100 órás nyersanyagból végül 85 percet vágtak össze. A U23D-hez nem kell Bono-napszemüveg és The Edge riffjeit prezentáló mobilcsengő, mert azt mindenki élvezi, ha végre egy kényelmes fotelből érezheti a minimum 100 ezer néző erejét, Bono izzadságcseppeit. A világpremiert 2007-ben a cannes-i filmfesztiválon tartották, azóta csak 3D-ben lehet megnézni, nem vetítik hagyományos mozikban, dvd-n sem adják ki.

"Elképesztő volt! Minden koncertfelvételnél figyeled, hogy egy kocka eltérés ne legyen, de ez még az egy másodperces eltérés ellenére is nagyon profi volt" - mondta a Casting és a Csinibaba filmzenéjét készítő Závodi Gábor egy szendviccsel a kezében. "Vitték Bono után a hangot, amikor eltűnt a képből, teljesen kihasználták az 5.1-es hangzást. A koncertfelvételeken a közönséget hátrakeverik és megteremtik az atmoszférát, de ez a U2 olyan volt, mintha erre lenne kitalálva" - álmélkodott Závodi, aki 17 évesen az első zenekarával már játszott U2-dalokat. És milyen zenekarokat nézne meg? Pink Floyd, Genesis és a régi Eastet vagy a Tátrai Bandet. "Normál zúzós zenének nincs értelme, mert élni kell a koncertnek" - tette hozzá Závodi.

Mivel a celebkínálat minimális volt, és akiket fotóztak, azokat nem ismertem fel, ezért egy újabb zenészt kerestünk: Supernem Szabi. A kaliforniai szörfözős punk zenét játszó Supernem énekes-gitárosa lelkesen állt már a ruhatárnál, amikor elkaptuk: "Általános iskolás korom óta szeretem a U2-t, de nem vagyok vérivó rajongó" - tudjuk meg rögtön az elején a zenésztől, aki nagyon kedveli Bonoék politikáját, szerinte "nem vicc, amit csinálnak, talán ezért nem mosolygott egyik se a koncerten."

Ezután tömegbecslési vitába keveredtünk Szabival, mert ő családiasabbnak ítélte meg a buli hangulatát, ahol érezni lehetett, ez nem a Wembleyben van. Valójában hatalmas stadionokban léptek fel legalább 100 ezer ember előtt. Amikor Bono felszólította a közönséget, hogy mindennel világítsanak, akkor úgy nézett ki, mintha egy hatalmas csillagos égbolt lenne minden, és a többemeletes magasságban ülő nézők a Gönczöl-szekeret raknák ki: Buenos Airesben 140 ezren voltak.

Szabit megkérdeztük ezután a lírai leírás után, hogy őt, mint zenészt, nem zavarná, ha ekkora méretben borulna a rajongóira, és azok minden ráncát és izzadságcseppét látnák: "Ha jól nézel ki koncert után, akkor szar volt a buli." Bono nem nézett ki jól, tehát a szillgoizmusból következik, hogy a koncert jó volt. De mi lenne még jó Szabinak? David Bowie, Kraftwerk és Nine Inch Nails, csakhogy tudjuk.

Jó volt, de Mester Tamást idegesítette a csúszás: "A film attól még kurva jó volt. Engem már az idegesít, ha a koncerten a távolság miatt késik a kivetítő képe a hanghoz képest." Mivel ebben egyetértettünk, a U23D-ről kérdeztük: "Azt nem mondom, hogy lenyűgöző, mert mást vártam. Egyetlen mosoly sem hagyja el az arcukat zenélés közben, ami a komoly szövegeik miatti távolságtartás miatt van."

"A 3D miatt olyan közel kerülünk a bálványunkhoz, ami egy művész-közönség viszonyban nem engedhető meg" - fogalmazza meg problémáját Mester, aki két megható pillanatra emlékszik: Bono megpuszilta Adam Claytont, és amikor ugrál az egész tömeg együtt ugrált. "Franciaországban zenéltem, és ott mindig a Sunday Bloody Sunday-t tette be a dj a koncertjeink után" - árult el még egy ilyen kulisszatitkot az énekes, aki Aerosmith, Beatles és Elvis koncerteket nézne meg 3D-ben.