Bacsó Péter 80 éves

Január 6-án lesz nyolcvanéves a Kossuth-díjas művész, aki eredetileg színésznek készült, de raccsolása miatt csak rendezőnek vették fel, írja az MTI. Bacsó Péter 1950-ben kapta meg a diplomáját a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. Rendezőként 1963-ban mutatkozott be a Nyáron egyszerű című lírai alkotással, de a nagy kiugrást a Fejlövés hozta meg neki, 1968-ban. Igazi hangjára, a szatírára a hatvanas évek végén talált rá. Az 1969-ben készült A tanú tíz évig porosodott dobozban, később viszont óriási sikert aratott és a mai napig kultfilmnek számít. A szatíra kevésbé jól sikerült folytatását Megint tanú címmel 1994-ben forgatta le.

A szatirikus hangvétel folytatódott az Ereszd el a szakállamat! (1975), és a Ki beszél itt szerelemről? (1979) című alkotásaiban is. Az ötvenes évek személyi kultuszának szatirikus megjelenítése a Te rongyos élet (1983), a Titánia, Titánia (1988), és a Sztálin menyasszonya (1990). A kilencvenes évek Magyarországának kaotikus állapotairól szól a Balekok és banditák (1997), Karády Katalin életének állít emléket a Hamvadó cigarettavég (2001). Utolsó munkáját, a De kik azok a Lumnitzer nővérek?-et a 2006-os filmszemlén mutatták be.

1968-ban a Nyár a hegyen elnyerte a San Sebastian-i filmfesztivál Ezüst Kagyló Díját, a Forró vizet a kopaszra pedig az akkor még kevéssé ismert Steven Spielberg Párbaj című thrillere elől hozta el a Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját. Bacsó Pétert érdemes művész, kiváló művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 1998 óta birtokosa a Magyar Köztársaság Középkeresztjének, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki.