Melyik a legjobb vikinges film?

A Hollywoodban és az olaszok Cinecittájában is egyaránt népszerű sword&sandal zsáner vadhajtásaként 1958-ban egy vikinges film is készült a United Artist háza táján. A főszereplő germán barbárt, Einart Kirk Douglas alakította, féltestvérét, Eriket pedig Tony Curtis, azaz a Vikingek már a Spartacus előtt két évvel is gyönyörűen belesimult a korszak tipikus gigaköltségvetésű, díszletorgiát, statisztahadsereget és sztárparádét felvonultató Technicolor-csodáinak sorába.

A Monty Python-csapat mindig is profi volt a népszerű hollywoodi műfajok szénné alázásában: a 75-ös a Gyalog galopp-pal a Robin Hood- és Arthur-filmeket, a 79-es Brian életével a gigaköltségvetésű ókori mozikat parodizálták. 89-ben Terry Jones és John Cleese a vikinges-szandálos ősfantasyt forgatta ki a négy sarkából: a címszereplő, békés Eriknek (Tim Robbins) meg kell szereznie egy csodakürtöt, hogy legyőzze végre a népet sanyargató, gonosz Fekete Vezért (Cleese), de a Valhallába tartó, ráérős hajókirándulása alatt bőven jut ideje megnézi Atlantisz elsüllyedését és a vízesést a világ végén.

A Predátor és a Die Hard-filmek atyja, John McTiernan a ponyvakirály Michael Crichtonnal rendezett filmet az arab ficsúrról (Antonio Banderas), aki pár nap alatt megtanulja a vad vikingek nyelvét, és helyre kis szablyát köszörül magának egy hosszúkardból. Bár a forgatókönyv tele van az ehhez hasonló dramaturgiai kráterekkel (a Terminátor 2 társírója, William Wisher követte el az eredeti Chrichton-regény alapján), a germánokkal vállvetve harcoló sejk legendája ma is megállja a helyét a kosztümös kalandfilmek között.

A hollywoodi 3D-őrület kezdetén Neil Gaiman és Tarantino állandó szerzőtársa, Roger Avary [35] összerakott egy zúzós fantasyt az angol irodalom egyik nagy klasszikusából, az ősgermán mondavilágból merítő Beowulfból. A végeredmény egy nagyon pofás, sötét tónusú sárkányvadászat lett, amiben a mesegyáros Robert Zemeckis [36] kivételesen a vért és a meztelenkedést is engedte: a Sean Bean-hasonmás főhős a kockás CGI-hasával és az "I am Beowulf!" harci kiáltásával a 300-at idézte, a netes víruskampány pedig Angelina Jolie kellő időben megvillantott aranycickóira [37] épült. A 150 millió dolláros látványmozi végül csak 196 milliós bevételt hozott a Paramountnak, ezért Zemeckis inkább visszatért a hagyományosabb rajzfilmekhez.

A DreamWorks tavaly a sokadik Shrek mellé egy minden korábbinál zseniálisabb fantasy-paródiát is legyártott, ami hetekig vezette a bevételi toplistákat (a 165 millió dolláros mese 494,8 milliót hozott össze a mozikban). A főszereplő egy beilleszkedési nehézségekkel küzdő, nyominger viking kissrác, akiből a család sárkányvadászt akar faragni, de ő inkább összehaverkodik az áldozattal és nagymenő sárkánylovas lesz. 2014-reígérik a második részt.

Az Erik a Vikinghez hasonlóan a Hagar is a közkedvelt viking klisék (hajókázás, fosztogatás és zabálás után újabb hajókázás, fosztogatás és zabálás) fergeteges paródiája. A Hagar egyébként eredetileg egy képregénysorozat, ami a Garfieldhoz és a Kázmér és Hubához hasonlóan comic stripként jelenik meg 1973 óta a napilapokban. Magyarul a Tiszta diliben olvashattuk, Hagar, a tulok címmel.

Ha már vikingek és Monty Python: természetesen nem hagyhatjuk ki összeállításunkból a kéretlen hülye e-mailek névadóját, Terry Jonesék szürreális Spam-jelenetét sem, amiben a derék viking harcosok egy tipikus angol reggelizőben énekelnek és mennek a vendégek idegeire.