Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMSean Penn-nek nem áll jól a smink
A kisminkelt, rocksztárszerepbe öregedő Sean Penn a 2008-as cannes-i zsűri-díjas Il Divóról ismert Paolo Sorrentino első angol nyelven forgatott filmjének főszereplője. A felnőni képtelen karakter egy ma is élő náci bűnözőt keres a This Must Be the Place-ben.
Az Il Divo után az akkori zsűri elnöke, aki persze Sean Penn volt, ajánlotta fel a cannes-i zsűridíjas rendezőnek az együttműködést, a rendező pedig rá írta a filmet, és nem forgatta volna le, ha Penn mégsem fogadja el a szerepet. "Nagy öröm olyan rendezővel dolgozni, aki ennyire tisztán látja maga előtt a színészt fizikai tulajdonságaival együtt. Nem csodálom, hogy Sorrentino ismét Cannes-ban van" - mondta a színész a sajtótájékoztatón, aki idegesítő sminkjével és hajával hozta a filmen az 50 éves örökrockert.
A rendező elmondta, hogy előző filmjéhez hasonlóan a történet középpontjában itt is ellentmondásos, de kivételes, atipikus karakterekről van szó, "de nem karikaturisztikus megközelítésben". Penn szerint Sorrentino "gyors filmeket csinál lassú emberekről". Sean Penn figurája a múltban élő, egyszer befutott rocksztár, aki csak apja halála után határozza el, hogy elhagyja Írországot, és Amerikába indul Aloise Muller, egy volt SS tiszt keresésére, aki 60 évvel ezelőtt parancsot adott apja megkínzására Auschwitzban. Penn másik cannes-i filmje, aThe Tree of Life is a problémás apa-fiú kapcsolatot boncolgatta, de a mostaniban az önfelfedező múltkeresés áll a központban.
A nagy terekkel, látványos fényképezéssel dolgozó rendező egyébként is szeretett volna Amerikában forgatni, ahol ez a filmezési mód még inkább kínálja magát. A rendező megjegyezte: "A főszereplő úgy tér vissza Amerikába, hogy gyermeki szemmel fedezi fel az Államokat, nekem is olyan volt az amerikai forgatás, mintha az első filmemet csinálnám".
A filmet egyébként csak az utolsó félórájában untuk a kocsmafilozófiája miatt, és ma még egy háromórás török filmet is meg kell néznünk, a Once upon time in Anatoliát.