25 éve mutatták be Stallone Kobráját

1986. május 23-án került az amerikai mozikba Sylvester Stallone kultikus akciófilmje, a Kobra. Egy évvel járunk a Rambo 2 után és két évvel a Rambo 3 előtt: kedvenc faarcú izomhegyünk szokás szerint egyfős hadsereget játszik, de ezúttal a kommandós zsáner helyett zsarufilmben nyomul (ez a szerep sem idegen amúgy tőle, 81-ben a Nighthawksban is keményöklű utcai rendőr volt).

A gyufát rágó, borostás, evés közben is bőr motoroskesztyűben feszítő Cobretti hadnagy legalább akkora népszerűségnek örvendett a 80-as években, mint egy másik, baltaarcú, napszemüveges vhs-ikon, Schwarzenegger Halálosztója. Nem véletlenül: a Kobra producerei tudatosan a Terminátor kultstátuszára építettek, amikor egy lézer célzófényes fegyvert lóbáló, napszemüveges akcióhőst raktak a moziplakátokra. Ez az a két poszter egyébként, amelyikből az egyik biztosan ott lógott a 80-as években az akciófilmekért rajongó magyar tinédzserek szobáiban. (A Kobra-plakáton jól látható a névadó, kígyófejes fegyver is, amit a derék Cobretti pont olyan macsón pörgetett a lövöldözés után, mint a cowboyok.)

A sztori röviden: a hol motorral, hol pedig egy 1950-es Mercury Monterey-vel (Stallone saját kocsija ekkortájt) furikázó Kobra egy egyszemélyes nyomozói, bírói és ítéletvégrehajtói szerv, így a film végére módszeresen felaprít egy baltás sorozatgyilkosokból álló motoros bandát, és egy világuralmi terveket dédelgető, enyhén fasisztoid hajlamú, őrült szektavezért, aki egy szöges boxerbe olvasztott rohamkéssel hadonászik. Ja igen, van egy kötelezően megmentésre váró, csöcsös szőke is, Ingrid, akit Stallone akkori felesége, Brigitte Nielsen alakít.

A forgatókönyvet egyébként maga Stallone ütötte össze, Paula Gosling Fair Game című regényét tuningolta fel néhány tipikus zsarufilmes jelenettel. Utóbbiakat akkor írta, amikor még úgy volt, hogy ő lesz a Beverly Hills-i zsaru, de a Paramountnál túlságosan töménynek érezték Sly akcióorgiáját, és elutasították, így végül átkerült minden a Kobra-kéziratba. A rendezői székben Stallone régi ismerőse, a Rambo 2-t is jegyző George P. Cosmatos ült, és bár a filmet lehúzták a kritikusok (Rottentomatoes: 7%), a gyártók végül egész jó egyenleggel zártak, mivel a 25 millió dollárba kerülő film a mozis és vhs-bevételelekkel együtt összesen 188 milliót hozott össze. Ez ma 385,7 milliós kasszasiker lenne.

A Kobra nekünk magyaroknak természetesen nemcsak a magas nosztalgiafaktora miatt érdekes, hanem azért is, mert a 80-as évek sztárrajzolója, Fazekas Attila készített belőle képregényváltozatot - természetesen a jogtulaj Cannon és Stallone tudta nélkül. A Kobra képregény a film 1988. január 28-i magyar mozipremierje után folytatásokban jelent meg a Népszava utolsó oldalain, majd még ugyanebben az évben kijött önálló füzetben is, a Mokép, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat és Fazekas ma is óriási népszerűségnek örvendő, igazi ereklyének számító Filmsikerek képregényváltozata sorozatában.

A kiadó a korábbi "megfordítós képregényeihez", A halálosztó/A Bolygó neve: Halál és a Beverly Hills-i zsaru/Malom a pokolban duplakiadásokhoz hasonlóan a Kobra mellé is rakott egy önálló képregényt, ezúttal a 87-es szovjet akciófilmből készített Veszélyes őrjáratot.

Bár Fazekas tagadhatatlanul zseni, és Cs. Horváth Tibort is jó képregénydramaturgként szokás számon tartani, mivel a páros itt is afotózok a moziban a fontos dramaturgiai pontokon, aztán otthon az előhívott képek alapján írok és rajzolok-munkamódszerrel dolgozott, a Kobra is hemzseg a filmtől eltérő furcsaságokban, akárcsak a 82-es A Birodalom visszavág és a 700 ezer példányszámban eladott, kétfüzetes Csillagok háborúja (ezekről a bővebben itt). Például rögtön a borítón sikerült eltüntetni Cobretti hadagy legmarkánsabb védjegyét, a napszemüvegét, és a lézer célzófényes Jatimatic géppisztolya is erősen fúrógép-jelleget öltött.

Vagy itt van a film egyik legjobb jelenete, ahol elhangzik a főhős büntető egysorosa, a legendás "Dögvész vagy! És én a gyógyszer!":

Az eredeti filmben Cobretti idegőrlő zenével aláfestve, némán kommandózik végig a bevásárlóközpontban, hogy elkapja az őrült,  túszejtő szektatagot. Afölött jótékonyan hunyjunk most szemet, hogy Cs. Horváth a jelenet fojtogatóan feszült légkörét a szokásos, dagályos és hatásvadász leírásaival próbálta visszaadni: "Kobra nesztelen léptekkel halad egyre beljebb a polcok labirintusában. Minden azon múlik, ki látja meg előbb a másikat. Ha a gyilkos látja meg őt, akkor vége. De ettől nem tart. Nincs benne egy szemernyi idegesség. Talán nincsenek is idegei".

A vicces baki itt az, hogy a filmben Kobra egy doboz Coors sört bont fel és dob oda csaliként a gyilkosnak, a képregényváltozatban viszont már a magyar olvasók számára is jól ismert (de a filmben csak háttérdekorációként funkcionáló) dobozos Pepsi szerepel:

Természetesen oldalanként szétcincálhatnánk a Fazekas-Cs.Horváth duó képregényét, de nem tesszük, mert Cobretti az egyik kedvenc gyerekkori akcióhősünk. Mosolyogjunk nosztalgiázva Kobra 25. születésnapján!