Feltámadt egy klasszikus

Az Egyesült Államokban a hétvégén a 94-es Walt Disney-klasszikus, az Oroszlánykirály 3D-s változata söpörte be a legnagyobb pénzeket. Nem csak arról van szó, hogy a 18 millió dolláros várakozásokat is überelte közel 30 millió dolláros sikerével, de az is szembeöltő, hogy mind a 2330 amerikai mozi, amely vetítette a filmet, lényegében kizárólag a 3D-re váltott jegyekből hozta össze ezt a pénzt.

A második legnagyobb bevétellel az itthon majd csak októberben bemutatásra kerülő Fertőzés (Contagion) című thriller debütált. Ez egy kisebbfajta meglepetés, ugyanis a téma nem sok újat hoz, ráadásul a tinik szexi sztárjait sem castingolták a filmbe. Az tehát már nem is akkora meglepetés, hogy a filmre jegyet váltottak 81 százaléka 25 év fölötti volt. Soderbergh filmje Matt Damon, Kate Winslet, Gwyneth Paltrow, Laurence Fishburne és Jude Law főszereplésével 22,4 milliót hozott a konyhára, ezzel az eddigi 17. legjobb szeptemberi debütálást produkálva.

A Gázt! (Drive) 11 millió dollárt hozott össze. Ezt aligha a filmötletnek, inkább Ryan Gosling spleen-durcás játékának köszönheti. Driver, a főhős kettős életet él: nappal autós kaszkadőr, éjszaka rablók menekülését biztosító sofőr. Ismeri a járást, az egérutakat, igazi profi. Klasszikus zsánerfigura, klasszikus elemekkel, korszerűbb filmes viszonyokra szabva: a főhős érzelmileg hendikepes, miközben keresi a szélsőséges helyzeteket. Tulajdonképpen még a nagy westernfigurákat is eszünkbe juttathatja.

A Segítség (The help) kissé meseszerűen problematizálja a 60-as évekbeli feketék élethelyzetét, ezzel együtt mégis megejtő, kedves, és nem utolsó sorban: pontos film. Ez utóbbi erénye talán részben az eredeti műnek, Kathryn Stockett regényének is köszönhető.

A Szalmakutyák (Straw Dogs) tett szert az ötödik legnagyobb bevételre, ám ennek az okai nem világosak, ugyanis a film nem sok erényt tud megcsillantani. Kisvárosian bárgyú és hiteltelen. Aza fajta thriller, amelynek főleg a rendezői intencióiról, mintsem a rendezői invencióiról lehet beszélni.

Amiről talán még érdemes szót ejteni, az a Csak tudnám, hogy csinálja! (I Don't Know How She Does It). Sarah Jessica Parker nem tudta a moziba becibálni a könyv rajongóit, ugyanakkor a Weinstein Co. kritikusai fényezték a filmet. Maradjunk annyiban, hogy a romantikus komédia, stresses-dolgozó anya és szexi-szingli kategóriában kifejezetten nézhető, vicces és valóságos, vagy legalábbis hihető.

Az adósság, a Warrior, a Majmok bolygója valamint a Colombiana csalódást, sőt, kudarcot jelentettek. Nem is beszélve a sci-fi próbálkozásokról, mint amilyen az Apollo 18 című, iszonyú silány és habkönnyű izé. A filmmel kapcsolatban az a legviccesebb, hogy a NASA kiadott egy közleményt, mely szerint a film, noha dokumentarista stílusú, a NASA tényleges működéséhez semi köze, és ugyan ők sok filmet segítenek tanácsadóként, az Apolló 18 nem tartozik ezek közé.

A The National Association of Theatre Owners (NATO) elnöke közleményben tudatta, hogy a 2011-es év nyara rekordot jelent a maga 4,4 milliárd dollárjával. A közlemény örül annak is, hogy az amerikai polgárok a gazdaság stagnáló helyzete és a 9 százalékos munkanélküliség ellenére továbbra is könnyen elérhetik a szórakozásnak és a kikapcsolódásnak ezt a magas színvonalú vállfaját.