Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMBeosztottjától lopta Cameron az Avatart?
Beperelte James Cameront egy Eric Ryder nevű Lightstorm Entertainment-alkalmazott, aki azt állítja, 1999-ben a rendező beosztottjaként találta ki a távoli bolygó őslakosaival haverkodó, saját felettesei ellen harcoló űrgyarmatosító 3D-meséjét, aminek a K.R.Z. 2068 címet adta. A teljes vádirat már a netre is kikerült.
A filmötlethez 3D-képeket és karaktervázlatokat is készített, de a Los Angeles-i Legfelsőbb Bíróságnak benyújtott keresetében azt állítja, a Lightstorm vezetősége 2002-ben lesöpörte az asztalról az ötletét azzal az indokkal, hogy a nézőket nem fogja érdekelni egy környezetvédős mondanivalóval telepakolt sci-fi (ehhez képest az Avatar a 2009-es premierje után 2,8 milliárd dolláros rekordbevételt generált). James Cameron azzal védekezik, hogy az Avatar ötletét már jóval azelőtt kitalálta, hogy Eric Ryder megírta volna a K.R.Z. 2068-et.
Ryder filmje egy környezetvédős témájú, nagyívű 3D-mese lett volna egy gonosz bolygóközi bányatársaság esztelen gyarmatosító törekvéseiről. A történet egy távoli bolygó egyszerre vad és csodálatos dzsungelében játszódott volna, ahol a bányatársaság kémje egy mesterségesen létrehozott őslakó testében járkálva összehaverkodik a helyiekkel, aztán szembefordul a megbízóival, és a végén ő maga vezeti a szabadságharcot a bányatársaság zsarnokai ellen. Imserős?
Kínai sci-fi író is perelte már Cameront
Természetesen nem ez az első eset, hogy James Cameront plágiummal gyanúsítják. Az Avatar elképesztő sikere után rengetegen vádolták meg a rendezőt azzal, hogy nem csinált mást, csak űrkörnyezetbe rakta át a Pocahontast. A szakblogok szerint a Delfin-könyvsorozatban magyarul is olvasható Nevezz Joe-nak című novella és az Avatar közötti hasonlóság miatt egy dörzsölt vérügyvéd simán kicsikarhatná Poul Andersonnak (illetve a jogutódjainak, mivel az író 2001-ben elhunyt) a "based on" vagy az "inspired by" kreditet az Avatar stáblistáján,
Számos esetben viszont konkrét lopásra hivatkozva korábban ismeretlen írók is beperelték a rendezőt. 2010-ben a kínai Csou Saomou 146 millió dollárt követelt James Camerontól, mert szerinte a kultfilmes lenyúlta egy 97-es sci-fijét, a Tale of the Blue Crowst. Saomou saját bevallása szerint hét évig dolgozott a történetén, ez alatt 1,2 millió szót gépelt le, és legalább egymillió rendszeres netes olvasója volt. A geekek egy 80-as években futó Marvel képregénysorozatban, a Timespiritsben is találtak egy kék bőrű, na'vira emlékeztető, íjjal rohangáló macskanőt, aki elcsábította el az indián főhőst, ezután pedig együtt menekültek a gonosz tengerészgyalogosok elől a dzsungelben.
Még több hasonlóság
Érdekes összeállítást közölt tavaly januárban a heavy.com is: szerintük az Avatar a legtöbbet a kultikus brit képregényantológiában, a 2000 AD-ben futó, 93-as sárkányos sci-fiből, a Firekindból lopta. John Smith képregényének helyszíne ugyanis a távoli Pandora Gennyo-Leil dzsungelbolygó, ahol az emberek számára mérgező a levegő, de egy ritka és értékes ásvány, a unobtainium hexacrin kitermelése miatt megindul a gyarmatosítás.
A helyi kék bőrű őslakosok, a na’vik kesheenek csak látszólag primitívek, valójában szoros szellemi kapcsolatban élnek nemcsak az istenükkel, Eywával Asha-Kadarine-nal, de a bolygó teljes élővilágával. Az idegenek vígan kommandóznak a lebegő sziklák között, meg ősi sárkánygyíkokon repkednek, egészen addig, amíg be nem toppan a főhős, Jake Sully Hendrick Larsen. A két főszereplő között csak annyi a különbség, hogy Larsen egy balfasz botanikus, és nem tud összemelegedni a törzsfőnök lányával.
Az egyik legnépszerűbb magyar illusztrátor, a külföldi kiadóknak dolgozó Tikos Péter is megírta korábban a blogján: „Patrick Woodroffe munkássága is tetten érhető az Avatarban, az idegen világok kék bőrű bennszülötteitől a lebegő szigetekig. Woodroffe gyakran boncolgatja a technológia és a természet szembenállását, a mitikus, természetközeli lények és a gépemberek apokaliptikus összecsapását.” Woodroffe íjjal lövöldöző, kék bőrű űrhumanoidja egyébként 1989-ben a 100. Galaktika borítóján is ott díszelgett.
Kölcsönterminátor
Eric Ryder akár még sikerrel is járhat, hiszen Cameron egyik korábbi vádlóját, Harlan Ellisont már hivatalosan is el kell ismerni a Terminator egyik szülőatyjaként. Neki bírósági végzése van arról, hogy a jövőből jött gyilkos kiborg ötletét Cameron az Outer Limits című, 60-as évekbeli tévésorozat Soldier és Demon with a Glass Hand című epizódjaiból lopta. (via Hollywood Reporter)