KIM: fiktív a romagyilkosságról készült film

A film ötlete "erős érzelmi hullámzás" után fogant meg Fliegauf Benedekben a Csak a szél című filmben. "A romagyilkosságok idején sokszor álmodtam torkolattüzekkel, hallottam emberek sikolyát", mondta a rendező a film berlini fesztiválon tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.

"Magyarország imázsa szempontjából is fontos, mert társadalmi tabut és krízist dolgoz fel. Voltak, akik aggódtak amiatt, milyen képet fest ez majd az országról. De szerintem ez érthetetlen szűklátókörűség - fejtette ki. - Megmutatkozott, hogy demokráciában élünk és engedik a művészeket reflektálni a társadalmi jelenségekre. "

Fliegauf a Rengeteg és a Dealer című filmmel már részt vett a fesztiválon. "Ez a város nyitott arra, amit csinálok. Nagyon jó élmény, hogy itt van velem Toldi Katalin és a többiek is" - fűzte hozzá, utalva filmjének szereplőire. A producer az Indexnek elmondta, hogy a stáb vagy 25 tagját kivitték a fesztiválra.

A Csak a szél erősen kapcsolódik a magyarországi romagyilkosságokhoz, de a rendező szerint vannak benne fiktív elemek. A tájékoztatón a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kiadott, és a romagyilkosságok ügyével foglalkozó részletes háttéranyagot osztottak. Ebben a tárca hangsúlyozza, hogy a film fiktív történet.

A film a tanyavilágban játszódik, Fliegauf látványtervezője is az alkotásnak. Rendkívül sok szemét látható a filmben, művészként ezt nagyon érdekes díszletnek tartotta, szerinte azt mutatja, hogyan pusztulnak el a közelmúlt tárgyai. "De nem metaforája ez annak, ahogy a romákkal bánnak a magyarok" - húzta alá. Fliegauf szerint az EU-csatlakozás óta nagyon sok program indult a romák felzárkóztatására, ezek java része hatékony.

Toldi Katalin, a Csak a szél egyik amatőr főszereplője a sajtótájékoztatón elmondta, örült, hogy filmet  forgatnak a romagyilkosságok hatására. "Annak még jobban, hogy végül engem választottak. De meg is ijedtem, soha nem csináltam még ilyet, furcsa volt, de belejöttem".

Fliegauf hozzáfűzte, hogy a szereplők válogatása nagyon hosszú folyamat volt. Úgy érezte, látnia, éreznie kell, hogyan élnek ezek az emberek. Nem akarta Budapesten tartani a válogatást, ezért utazott vidékre. "Tudnom kellett, hogyan működik a kapcsolat közöttünk, egy hónapig szinte együtt éltünk. Eleinte alig beszélgettünk, csak csevegtünk, aztán egyre komolyabb témák kerültek szóba. Utána már próbára hívtam őket a budapesti stúdióba. Így állt össze az egész film. Fokozatosan ismertük meg egymást a színészekkel, közben kialakult a látványvilág is bennem".

A romák helyzete a rendszerváltozás után romlott meg Magyarországon – mondta Fliegauf, aki röviden felvázolta, hogy látja a helyzetet: "A cigányság akkor esett szét, került kétségbeejtő állapotba, miután az emberek elvesztették munkájukat. A rendszerváltozás előtt felszívta őket az építőipar. A piacgazdaság beköszöntével viszont ők morzsolódtak le először, mert ők a legsérülékenyebb része a magyar társadalomnak" - mondta, megjegyezve, hogy a Magyarországon tapasztalható morális erodáció következményének tartja, ami a cigánysággal történik.