Borat kezdõknek

Lenyûgözõ méretû partit rendezhetett a Borat-film fõszereplõje és karakterének kitalálója, Sacha Baron Cohen néhány hete. Egy másik alteregója, Ali G jelmezébe bújva hordta körbe a kokaint és buzdította a táncos lányokat, akik az angol nyelvû újságírók köré csavarodva vonaglottak a táncparketten. A költségeket felmérni sem tudjuk, de nyilván megérte, mert a filmrõl mindenféle etikai elveket félretéve ömlengett a világsajtó. Néhányan egyenesen a világ legviccesebb filmjeként emlegetik a kazah riporter amerikai road movie-ját, ami szintén elméletünket támasztja alá.

Ne tévessze meg, hogy a bûnös korrupciós buliról nem hallott még semmit, hiszen aki megírhatta volna, mind ott volt.

Minket azonban nem hívott senki, úgyhogy most megtudja az igazságot.

Borat a porcelánboltban

Az igazság az, hogy zavarban vagyunk. A filmen ugyanis tök sokat röhögtünk, mekkora poén volt például, amikor a kazah riporter beleszart egy zacskóba, aztán lengette a gazdag amerikaiak elõtt, mert nem tudta, mit kell csinálni vele. Vagy amikor a kazahok legértékesebb kincsével, egy zacskónyi pinaszõrrel próbálta kifizetni a porcelánboltban okozott kárt.

Szóval nem értelmiségi fanyalgásról van szó, amikor megjegyezzük, az egész mégis inkább langyos volt, legalábbis annak, akit Sacha Baron Cohen legendás tévésorozata tett rajongóvá. A filmben egy ideig a már ismert gegek jönnek, a végén viszont éppen hogy túlságosan új az egész. Nem, szó sincs ezotériáról, annyi, hogy Borat filmen nem hozza a tévébõl ismert formáját.

Poénok helyett Pamela Anderson

A kezdetben angol csatornnák számára készült Ali G-show-nak három karaktere van, maga Ali G, a londoni vannabe rapper, Bruno, az osztrák, homoszexuális divatriporter, és a kazah tévés. Borat a keleti prosztóságból és az álságos, nyugati pc-világ sztereotípiáiból csinál viccel, szégyentelenül, nyíltan, de finom arányérzékkel. Borat lehengerlõ természetességgel buzizik, zsidózik, fingik és taperol, miközben a poén mégsem a végbélrecsegés, hanem ahogy minderre az ENSZ-nagykövet, a szuperszofisztikált feminista harcos(nõ) vagy déli rodeóhõs reagál.

Nem emlegetjük fel kedvenc részeinket a sorozatból, azt például, amikor Borat érzelmes részegre issza magát egy borkostolón, majd egy amerikai somelier zakójába zokog, hogy sosem szerette az anyukája. Arról a jelenetrõl sem beszélünk, amikor Borat egy déli kocsma kovbojkalapos közönségével énekelteti el a "Dobd a zsidót a kútba, hogy végre szabad legyen Kazahsztán" refrénû szerzeményét.

A filmváltozatban vannak hasonló poénok, de az interjúk, amikbõl a tévésorozat áll, nem visznek el egy másfél órás filmet. Ahhoz sztori kell, nem pedig vicces helyzetek és interjúalanyok. Borat tehát beleszeret Pamela Andersonba, és keresztülutazik Amerikán, hogy "betehesse a nõiességébe".

A road movie azonban szükségszerûen Boratra koncentrál, így az egész végül klasszikus, seggre esõs komédia lesz, legfeljebb a poénok trágárabbak. A film azért nyilván sikert arat a Boratban még kezdõk, és a fingós poénok rajongói között.

Tanulságként leszûrhetnénk, hogy a tévében mûködõ viccek a film terében elvesznek, de egyrészt ilyet csak a Filmvilágban írnak, másrészt pedig ott van a Monty Python, akik Repülõ cirkusz-sorozat után moziban is jók voltak. Ha valakik, hát õk csinálták a világ legviccesebb filmjeit.