További Kritika cikkek
Érthetetlen, hogy egy múmiás filmből miért kell kihagyni Egyiptomot. Helyette van sivatag, Himalája, a 40-es évek Kínája. Az első két részben viszont épp a befáslizott hullák, az olajos testű, félpucér rabszolgák, meg a láncbikiniben harcoló lányok jöttek be és duplázták meg a bevételt a gyártási költséghez képest: 155 illetve 202 millió dollárt hozva. Stephen Sommers viszont nem látott több fantáziát a piramisokban. A harmadik rész rendezését a kalandfilmesebb vonalat képviselő Rob Cohenre bízta, aki azért olyan filmeket is elkövetett, mint a 96-os, Dennis Quaid főszereplésével készült Sárkányszív. A Múmia logóval és a 10 év alatt semmit sem öregedő Brendan Fraserrel megint egy családi kalandfilmet hozott össze, aminek köze sincs a Múmia előzményeihez. Például nem vicces.
A harmadik rész ráadásul kifejezetten Indiana Jones-lopás: Imhotep helyett a kínai Han császár és a híres agyaghadserege éledt fel. Ezt már végigizgulhattuk a 2003-as Indiana Jones and the Emperor's Tomb című videójátékban is. Kedvenc régészünk amúgy szinte minden jelenetben visszaköszön a Múmia 3-ban: a hibbant testvér (John Hannah) elegáns mulatót működtet Sanghajban, az öregedő kalandor (Fraser) meg együtt harcol a fiával (Luke Ford), aki a második részben még taknyos volt, de kasszasiker esetén (az Entertainment Weekley 51 milliós nyitóhétvégét jósolt a Múmia 3-nak) akár a következő trilógia főszereplője is lehet. Az anyja meg a srácot fiatalúrnak szólítja.
A kalandfilm a magányos hősök műfaja: egy ponton túl a segítőtársak magas létszáma már idegesítő. A szende könyvtárosból harcművésszé vedlett feleség (Rachel Weisz helyett a 40-es Maria Bello), a balfék rokon (John Hannah) és a sulit sírrablásra cserélő fiú már maga is túlterhelné a filmet, de itt bónuszként kapunk még pár embert. Például egy ezeréves varázslónőt (Michelle Yeoh) és egy dögös ninja-csajt (Isabella Leong, "a szegények Zhang Ziyi-je") is, aki ugye azonnal belezúg az ifjabbik O'Connellbe. Kár, hogy ezzel a szerelmi felállással sem kezdtek semmit a forgatókönyvírók.
Fraser közben látványosan feszeng az apaszerepben. Csak a klasszikus kalandfilmes jeleneteknél van elemében, amikor lövöldöznie kell, meg félmeztelenül feleséget csókolni, de ilyen kevés van. Az apa-fiú kapcsolat amúgy sincs kidolgozva, a karakterek is maximum annyira árnyaltak, minthogy az apa a Coltra és a dobtáras Thompsonra esküszik (a 30-as évek ponyva-hőseihez hasonlóan), a fiú a modernebb tűzfegyverekre.
Maria Bello verekedős jelenetei gyengék, én vele kapcsolatban az amerikai kritikákkal ellentétben még Steven Seagalt sem emlegetném fölöslegesen. De a javára írható, hogy jól áll rajta a szűk bőrnadrág. Az ügyeletes főgonosz, Han császár (Jet Li) a családifilm jelleget erősítve egy csokimikulásra hasonlít, de rothadó zombihúsos figurájában legalább előtűnnek a gonosz múmiák jellemzői is.
Nem csináltak olyan tragikus hősszerelmest Jet Li karakteréből sem, mint a fáraó feleségével kavaró Imhotep volt az előző részekben. A császár közhelyeket kiabál a katonáinak ("Ti mind meghaltok, én meg a világ ura leszek!"), lazán parancsol az öt elemnek (tűz, víz, levegő, föld, fém), mégsem képes megakadályozni egy lavinát. A kérdés: eljut-e az örök élet forrásáig, hogy a karaterúgásai ne legyenek olyan öregesek.
A két hongkongi akciósztár, Jet Li és Michelle Yeoh párharcát úgy harangozták be, mint "a csata, amire egész Ázsia várt". Van Damme gyengébb verekedéseit idézte a 88-as Véres játék végéről. Egymásra pakolnak még a történetben autósüldözést, jetit, családi konfliktusokat, de mindez csak egy nagy katyvasz lett.
A látvány az, ami még általában jó lett volna. De mikor az agyaghadsereg összecsap a Nagy Falról leszédült építőmunkások zombiseregével: a 145 millió dolláros költségvetésből a néző minimum Gladiátort vagy 300-at idéző csatajeleneteket várna, hiába. Én meg a harmadik részt várom továbbra is: most Rachel Weisz ráérne a forgatásra, a piramisok, a gézbe bugyolált hullák, és a korábbi részekben megszokott humor is. És talán a pörgős párbeszédekért, jól felépített történetért felelős Stephen Sommers sem passzolná le második nekifutásra a forgatókönyvírói munkát, mert a produceri közreműködése láthatóan nem elegendő.

Rovataink a Facebookon