Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Manuel De Landa

2000.05.02. 22:51
Cyberpunk, transzhumanizmus, techno-gnoszticizmus, Principia Cybernetica - az új médiához szorosan kapcsolódó gondolati rendszerek, iskolák bevallva, bevallatlan Platóntól, esetleg Nietzschétől eredeztethetők. Általánosítva: az istenné lényegülés útját és módozatait elemzik, vizsgálják. A Gilles Deleuze-ön "felnőtt" Manuel De Landa szakít az "idealista" hagyománnyal. Dialektika és marxizmus-mentes materializmusa a valóságot Isten, ideák, és transzcendencia nélkül magyarázza.
Új-materializmus
A káosz-elmélet a különösséget a "káoszból spontán kialakuló rend" folyamat átmeneti állapotaként határozza meg. Az élettelen anyagban életszerű magatartásminták katalizálódnak: a molekulák magasabb szintű egységbe, "amőba-telepekké", a korábban egymástól független elemek "kooperáló" sejtekké, a sejtek organizmussá szerveződnek. S ha mindez a bioszférában végbemehet, miért ne történhetne meg a számítógépes "ökológiai rendszerben"?

Gilles Deleuze

Francia filozófus (1925-1995). Michel Foucault szerint a XX. század filozófiailag Deleuze századának tekinthető. Főbb művei: Cinéma 1&2, Différence et répétition (Felix Guattarival közösen), Anti-Oedipus: capitalisme et schizophrénie (Felix Guattarival közösen), Mille plateaux: capitalisme et schizophrénie 2.

Az ellenőrzés nélküli önszerveződés egyik modellje az Internet - a mai decentralizált, nemlineáris hálózatok globális mesterséges intelligenciává fejlődhetnek. A "független" programok egymással versengenek, cserekereskedelem alakul ki közöttük, komplex (a részek összegénél több) rendszerekké állnak össze. Már nem csak a programok, de maga a rendszer is intelligens. Az Internet a katonai apparátusból, egy szintén önszerveződő rendszerből nőtt ki. Az utóbbi négyszáz évben a hadiipar - a közhiedelemmel ellentétben - nem a háborúk során, hanem (főként) békeidőben befolyásolta és alakította a civil társadalmat. Egyrészt a barakkok, a táborok felépítését, működési elvét az iskolákban, a kórházakban, és a börtönökben is adaptálták, másrészt a gyárak az arzenálokat, a fegyverműhelyeket kopírozták. Egyirányú mozgásról mégsem beszélhetünk, hiszen a két szisztéma örökös kölcsönhatásban áll egymással. Komplex "intézményi ökológiává" nőttek össze.

De Landa ökológián nem az élő organizmusként definiált Földet érti. A Gaia-elméletet félreértésnek, "organikus sovinizmusnak" tartja. Az organizmus, az élet metaforája (mindez a görög istennő nevével fémjelezve) nem azonosítható az egész bolygóval. A Föld szerv nélküli test, a "nem-organikus élet üstje, tartálya". Gének nélkül generál rendszereket, ugyanúgy, mint a hidroszférához kapcsolódó atmoszféra a hurrikánokat, a ciklonokat, és minden egyéb önszerveződő entitást.

Manuel De Landa

Az 1952-ben, Mexikó Cityben született, Manhattan-ben élő médiaművész és autodidakta gazdaságfilozófus korábban programozással, valamint filmkészítéssel is foglalkozott.

Két nagyhatású könyve jelent meg: War in the Age of Intelligent Machines (Háború az intelligens gépek korában, 1991), Phylum: a Thousand years on Nonlinear History (Phylum: Ezer év Nemlineáris Történelem, 1997). Legfőbb kutatási területe a komplexitás és a nemlineáris rendszerek; a Santa Fe Intézet számára több esszét publikált e témakörökben. Írásai különböző gyűjteményekben (Gilles Deleuze és Felix Guattari: A Thousand Plateaux, Alfred Crosby: Ecological Imperialism, Eugene Yates: Self-Organizing Systems) szintén hozzáférhetők.

(Magyarul: Piacok és antipiacok. In: Buldózer - Médiaelméleti antológia. 60-75. o. Szerk.: Sugár János és Ivacs Ágnes. Média Research Alapítvány, 1997.)

S noha a szerves és a szervetlen, például a vírusok és a kristályok közötti határok összemosódnak, a határtól távoli lények, mint a homo sapiens és a hurrikánok között éles cezúra húzható: a "fejlettebb" entitások sokkal bonyolultabb vezérlési rendszerek. Ugyanakkor a hurrikán, vagy a monszun megfelelő ideig és kellő szabályszerűséggel működnek ahhoz, hogy nem-organikus életnek tekinthessük őket.

"Az önszerveződés teoretikusai a szívszövetet tanulmányozva fedezték fel, hogy a szívből kivett és egy lapos tálkára helyezett sejtek tovább dobognak" - érvel De Landa. "Azaz, a szívverést egy, a monszun ütemét szabályozóhoz hasonló folyamat biztosítja. S hogy a hús önmagában doboghat, annak nagyon kevés köze van a génekhez."

Az új elméletek (nemlineáris tudományok, önszerveződés) az anyagot és az energiát a megszokottól eltérő módon definiálják: "Hosszú ideig - talán Arisztotelész hatására - úgy hittük, hogy az anyag pusztán a kívülről származó formák élettelen tartálya. De - a morfogenetikus képességekkel rendelkező, önmagát belülről megformálni képes - anyag (a formát kívülről nyerő anyag elképzelésével szemben) egy új, a múlt dogmáitól mentes materializmus alapjául fog szolgálni."

Ellenőrző mechanizmusok

Phylum: Ezer év nemlineáris történelem

A materialista történelemfilozófiára (főként Fernand Braudelre és Gilles Deleuze-re) támaszkodó munka az elmúlt ezer évet három - gazdasági, biológiai és nyelvészeti - szemszögből, az anyag és az energia önszabályozó mozgásaként, az előbbiek és az ember interakciójaként elemzi.

A szoftverek és a különböző szimulált világokat belakó virtuális teremtmények nem-organikus életek. S hogy azok lehessenek, a szigorú szabályokban rögzített, hierarchikus felépítésű program-nyelveknek rugalmasabb, decentralizált és "tárgy-központú" szerkezetekké kellett alakulniuk.

Az átalakulást a kontrol (a mesterprogramtól az egyéni feladatokat végrehajtó szoftvermodulokig ívelő) mozgása is elősegíti. E folyamat az ellenőrző mechanizmusok általánosan értelmezett, decentralizációs jellegű migrációjának a része.

Háború az intelligens gépek korában

A könyv az intelligens gépek történetét egy robot-historikus, tehát egy gép szemszögéből mutatja be. Többek között a "gyilkos robotok" erkölcsi problémáját is érinti. Mi történik például akkor, ha az ölésre programozott szerkezeteknek a megadás fehér zászlaját lobogtatjuk?

Négy történeti fázist különböztetünk meg: először az emberi testtől a gép hardwareére (Jacquard XIX. századi szövőszéke), aztán a szoftverre (Alan Turing kísérletei), majd az adatra (az autonóm programok megjelenése a robotikában), s végül a gépen kívüli világra (mesterséges élet, virtuális környezetek) helyeződött a hangsúly.

A központosítottság mértékét a rendszer alkotóelemeinek sokszínűsége határozza meg. De Landa a hierarchiával a hálózatokat, a bürokráciával a (klasszikus piactérrel jelképezhető, s a multinacionális cégek által létrehozott, nem önszabályozó antipiaccal szintén ellentétes) piacot állítja szembe. Nehéz a megkülönböztetés: az ellentétpárok soha nem válnak el egymástól - a valós életet keverékek, hibridek uralják.