Móric
14 °C
17 °C

Vacsorának is jó, és reggelinek sem utolsó, mi az?

2014.03.28. 12:15

A díjnyertes Alakor búzasör után ismét díjnyertes sört kóstoltunk: a Legenda sörfőzde Bazooka söre a Házi Sörfőzők versenyén kisüzemi kategóriában első díjat nyert, így természetesen azonnal kértünk belőle egy adagot, hogy megnézzük, mit tud a legjobb. A sörfőző versenyen ráadásul olyan külföldi bíráktól kapta az elismerést a Bazooka, akik életükben először kóstolták a sört. 

De mi is az a Bazooka? Alapvetően egy világháborús fegyver, de azért a kézműves fronton a maga 6,5%-os alkoholtartalmával egyáltalán nem számít erős sörnek. „Rozs- és füstölt malátával készült barna sör, amelyet egyszer komlóztunk a komlóforralás első negyedében” – szól a leírása, de ez nekünk nem mond semmit, hiszen továbbra sem vagyunk sörszakértők, csak szimpla műkedvelők.

Tenczer nem aprózta el a kóstolót, rögtön harapnivalót is hozott, hiszen az volt a tézise, hogy a Bazooka kiválóan csúszik majd egy paraszttál kísérőjeként. „Már a pohárba szippantáskor összefut a számban a nyál, az íz pedig jól hozza azt, amit az illat után elvár az ember. Lehet, hogy ez az 'ízes illat' teszi, de a gyomrom mindig valami kaját is hiányol a füstölt sör mellé.” 

Háromféle sörkorcsolyával kísérleteztünk, az eredmény röviden: a füstölt ízvilághoz jól megy a sonkás-áfonyalekváros vajas rozskenyér, a boszorkányszalámis Pannónia sajtos katona és a csípős kolbászos füstölt parenyica. Mindhárom mellé illett a Bazooka, de leginkább a szalámis-sajtos változat simult az ízéhez.

A Bazooka tehát nemcsak egy jó füstölt sör, hanem kiváló vacsora, vagy hardcore fogyasztóknak reggeli alapanyag.

Techrovatos Bálint is csak helyeselni tudott: „Anélkül hozza a 'fél napja beragadt egy kolbászdarab a fogaim közé, és nem bírom kiszedni' című íz- és illatélményt, hogy ténylegesen bíbelődnünk kellene a darabkával. Nekem ez már sörnek sok, talán parasztreggeli helyett fogyasztanám.”

"Elég kesernyés, de ízlett. Hamar lecseng az első, füstös íze, utána kicsit vizesebbnek tűnt. Viszont tetszett a habja, elég masszívnak tűnt" - emelte ki a sör előnyeit a gazdrovatos Bálint. "Volt egy pillanatnyi döccenés a tér-idő kontinuumban, mert Tenczer úr még karikázta a kolbászt az asztalnál, amikor én már éreztem az ízét - de ezt a füstölt jelleget később vagy megszoktam, vagy melegedéssel kicsit elengedte a sör. Érdekes, hogy pont a rozst nem igazán tudtam kiválogatni az ízek közül, de szerencsére nem vagyok szakértő, mert akkor ciki lenne” – elmélkedett Balázs. 

Tehát neki nekem tudjuk felróni, hogy nem tudott rendet tenni az ízek között, nem úgy Miki! „Ami engem illet, már a konyha előtt vezetett a pirított maláta illata. Sőt, ha őszinte akarok lenni már az utcáról is éreztem. Hiába a decens, tojásfehér hab és a ravaszkás komlózás, a gyakorlott orr egyből rátalál egy őszinte barna sörre. Semmi mellébeszélés, semmi kertelés, csak füst és rozs csupaszon, ahogyan azt az Úristen megteremtette. Mindeközben komoly aggodalmak gyötörtek, hogy a malátát bükk helyett esetleg juharon (!!), vagy – ami még rosszabb – tőzegen (!!!) füstölték. Nyugati majomkodás ez, nehezen megbocsátható jellemhiba, amely sajnos országunk erkölcsi viszonyairól is sokat elárul. 29-es IBU vagy 31-es? Két-három méter távolságból az ember erről is inkább csak találgatni tud, a nagyképű, felszínes okoskodást én mindig szerettem inkább meghagyni másoknak. 'Lássuk a medvét' – gondoltam, és vállalva a kockázatot, beléptem a konyhába. Ahol 'kollégáim' már javában itták a sört. Bögréből. Hát így. Abszurdisztán 2014" – mérgelődött „kollégánk”, és abban valóban igaza van, hogy mint ahogyan a képen is látszik, az Index konyhája nincs felszerelve sörtesztekre alkalmas poharakkal, éppen ezért ő például pezsgőspohárból ivott. 

János is majd elájult a füstölt szagtól. „Ja igen. Ezzel kellett volna kezdenem. Az illat. Mikor beleszagoltam a sörbe, úgy éreztem, hogy egy halom füstölt kolbász közé zártak egy fél négyzetméteres kamrában.” Azonban a füst pillanatok alatt elfüstölt. „Az első korty még elég markáns volt, olyan aromákkal, amiket akkor érzek, mikor odaégetem a kaját. A második-harmadik nyelet már nem váltott ki megrázkódtatást, Tenczer parenyica sajtja sokkal nagyobb füstlöketet adott, mint a Bazooka. Hogy ez a sör előnye vagy hátránya, még nem tudtam eldönteni. Elvégre whiskyt is azért nem iszom, mert füstös.” Csizi is bólogatott: „A füstös ízt az első kortyoknál hozta, utána már a szokásos fekete sörök izét, de valahogy abból is keveset adott. A Stammwürze hiányzott igazán, azaz a maláta íze, durván fogalmazva lédús volt. Ugyanakkor az elsőnek kortyolt füstös íz igazán mennyei volt.”