Gergely
4 °C
23 °C

Színes falaktól lesz szebb Budapest

2014.09.09. 11:47

Ha Magyarországon egy nagy üres falfelületre fest valaki, még mindig gyanakvó tekintetek követik munkáját, a többségben ugyanis még él az a reflex, miszerint

graffitisek = huligánok.

Talán elősegíti a szemléletváltást a Színes Város fesztivál, amelynek keretében tucatnyi ronda tűzfal változik át szabadtéri művészeti alkotássá. Megkérdeztük Nádudvari Noémi művészeti kurátort, hogyan és miért. 

Budapesten a festett tűzfalak kultúrája még gyerekcipőben jár, de az elmúlt 2-3 évben beindult valami: „Amikor öt évvel ezelőtt elkezdtem foglalkozni a tűzfal témával, még nem gondoltam, hogy most itt fogunk tartani”- mondja Nádudvari Noémi. A rendezvény augusztus 15-én indult,  az utolsó falak szeptember közepére készülhetnek el.

„Nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, de jó az emberek tudatát tágítani” – morfondírozik a kurátor. Az első megvalósult fal a Mika Tivadar mulató kertjénél látható a Kazinczy utcában, és egy infografikát ábrázol, a Dob utca 38-ban Jakócs Dorottya és Tripó fala is elég ütősre sikerült (lásd a fenti képen.) Az ötödik tűzfal a budapesti Akácfa utcában áll, a falfestmény témája a Chill, vagy tombolás? A 80 nm2-es falra a Cekas művésznéven alkotó lengyel származású Lukas Berger készítette el a festményt 8 nap alatt, így:

Ellentétpárok

A fesztivál átfogó mottója az, hogy „Kezdjünk el beszélgetni egymással!”. Ennek szellemében kapott minden egyes fal egy-egy kiindulópontként értelmezhető ellentétpárt. A Dob utcai fal a Budapest vagy más metropolisz kérdést feszegeti, a Kazinczy utcába naplemente vagy napfelkete témában készül művészi értelmezés, az Akácfa utcában a nyugalom vagy a tombolás.  Ilyen és hasonló – néha egészen konkrét, máskor elvontabb - ellentétpárokra szabadon asszociálva alkothattak a művészek. A végeredmény olykor figurális, máskor nonfiguratív, absztrakt; grafikus vagy graffiti, a szervezők és az alkotók számára is fontos volt a stílusbeli sokszínűség. 

Tűzfalfestés =/= Grafitti

Érdemes tisztázni, hogy amiről itt szó van, az nem graffiti, hanem művészi falfestés. De miben tér el a művészi falfestés a graffititől? „A graffiti Magyarországon szitokszó, ezért nem is szeretem használni, jobb helyette az urban art kifejezés, mert abban egyszerre van benne a graffiti és a street art is” – mondja Nádudvari Noémi. „A két műfaj közti eltérés lényege pedig az, hogy a graffiti a gyökereit tekintve a jelhagyásról szól és inkább befelé, a crew-nak szól, kevésbé érdekli az alkotókat, mit gondol az alkotásukról a városlakó. A művészi falfestés viszont nem egy belső kört céloz meg, hanem mindenkit. Sok az olyan művész, aki mindenkinek is megmutatná magát – erre pedig az utca jó felület” – mondja. 

Ami jól mutat a monitoron, a falon nem biztos

Ugyanakkor egy ekkora fal megfestésére nem mindenki alkotó képes, hiába rajzol jól papíron vagy monitoron. „Rengeteg olyan grafikus van, aki tud izgalmas tervet készíteni, de sokkal kevesebb az olyan, akik ekkora felületen ezt képes kivitelezni” – említ egy nehézséget Nádudvari. „Ami jól mutat a monitoron, az a falon nem biztos. Túl aprólékos nem lehet, mert akkor nagyon nehéz megfesteni, és az elnagyolt figurák sem jók. A jó térlátás sem elhanyagolható kritérium.” – sorolja a jól sikerült tűzfal feltételeit. Ezért egy kivétellel főleg olyan művészeket hívott meg, akik korábban már bizonyítottak – ha nem is Magyarországon, de valahol Európában. 

Ugyanis magyar urban art-alkotók léteznek, nemzetközi fesztiválokra is hívják őket, csak éppen itthon nincs igazán lehetőségük kibontakozni – egyebek mellett azért, mert nincsenek a belvárosban legálisan festhető falak. A legtöbb magyar tűzfalfestő emiatt mostanáig nem festett magyar tűzfalra – magyarázza Noémi – Hollandiában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Lengyelországban viszont annál inkább. A magyarok mellett néhány külföldi alkotót is meghívtak, egyikük, a román Obie Platon- graffitis, és hivatásos tűzfal festő - ismert név a szcénában, akárcsak a lengyel FatCapCrew–ból Cekas, aki az Akácfa utcában alkotott. 

A projekt a sok lelkesedés ellenére is megrekedt volna az ötlet szintjén, ha a főváros nem adja meg a szükséges engedélyeket, a kerületek pedig nem bólintanak rá az ügyre. „A főváros és a kerületek is támogatók voltak, néha színben vagy formavilágban kértek apró módosításokat, de a művészi szempontokba nem igazán szóltak bele” – mondja Nádudvari Noémi. 

És ez kinek jó? 

Az elején említett szemléletformálás mellett a kurátor szerint akár turisztikai haszna is lehet annak, hogy egy hónap alatt több száz liter festékkel vonják be a belváros függőleges felületeit. „Sok a hasonlóság a hetedik kerület és Kelet-London arculata között: mindkettő pezsgő, inspiratív városrész” – hoz egy párhuzamot. De még alapvető különbség, hogy míg ott már jó pár lépéssel előbbre tartva "olyan sztárok alkotása vannak az utcán, mintha egy neves galériában mászkálnánk, addig Budapesten egyelőre jóval kevesebb az ilyen műfajú és magas színvonalú látványosság."

Adatok

  • a projektben összesen 20-30 művész vesz részt, hiszen a tűzfalfestőkön túl videósok, fotósok is dokumentálják az eseményt. 
  • 3000 négyzetméternyi falat festenek meg biztosan, ez a szám folyamatosan nőhet 
  • 1000 liternél is több festék fogyhat 

De nem is kell Londonig menni: Berlin és Bécs is jó példa arra, hogyan alakítja át egy-egy városrész hangulatát, ha új színt kapnak függőleges falfelületei akár műemlékvédelmi környezetben is; Katowicében pedig külön panel-program ösztönzi a folyamatot. Valószínűleg nem is véletlen, hogy a lengyel szcéna nemzetközi szinten is nagyon erős. A Színes Város szervezői kezdeményezésükkel azt is el szeretnék érni, hogy legyenek olyan festmények, amelyek felkelthetik a nemzetközi sajtó figyelmét, így idővel majd a fesztivál és a magyar művészek is bekerülhetnek a nemzetközi körforgásba. 

„És egy művészi tűzfal a várost is szépíti” – említ egy nem elhanyagolható szempontot Nádudvari Noémi.