Ilyen egy igazi kínai büfé

FullSizeRender
2018.04.08. 06:36

Nekünk itt Magyarországon csak halvány elképzelésünk van arról, hogy milyen is az igazi kínai kaja, de abban nagyjából egyet értünk, hogy valószínűleg nem olyan, mint a kilencvenes években elterjedt kínai büfékben. Az ott kapható illatos-omlós csirkének, meg az édes-savanyú ananászos csíkoknak kevés köze van a valódi kínai ízekhez.  

És bár jó kínai étterem egy ideje van már szerencsére nálunk is, ez a minőségi javulás koránt sem terjedt át eddig a büfékre. Most azonban Wang mester, - akit két remek étterméről már sokan ismernek -, azt határozta el, hogy belevág a büfé műfajba is. Rögtön kettőt is nyitott, egyet az Oktogonnál, egyet pedig a Vámház körúton.  

A Biang bisztró a Teréz körúton ezen a héten nyitott, és az a jó benne, hogy rögtön Kína több ízét is kipróbálhatjuk. Bár nyilván ez is csak szűk ízelítőt tud nyújtani a teljes kínai gasztronómiából, de mindenképpen szélesebbet, mint az európai tömegízlés kiszolgálására hivatott kis talponállók.

A Biang egyik legfőbb célja Wang szerint éppen az, hogy megmutassa, mennyire sokszínű, friss és remek a kínai konyha, és hogy jóval túlmutat azon a pár ételvariáción, amik a silány minőségű büfékben elterjedtek.

A Biangban minden étel neve mellett megtaláljuk, hogy pontosan melyik régióra jellemző. Ez azért is jó, mert Észak-Kína hagyományos ételei viszonylag ritkán jutnak el hozzánk, ezért igyekeztem ilyeneket is rendelni, de aki biztosra menne, az talál majd ismerős dolgot is az étlapon bőven, mint például édes-savanyú sertésoldalast, vagy pekingi sült kacsát. Az étlap egyébként nem túlburjánzó, ami szerintem alapvetően szükséges a gyors étkezéshez, az árak és az adagok pedig kifejezetten barátságosak. Minden étel gyorsan érkezett az asztalra, igaz, amikor mi voltunk, éppen nem voltak túl sokan, de a hely amúgy is kicsi, összesen 9 asztal van. Mivel a nyitás óta  máris híre ment a büfének, így egész héten az utcán állt a sor, szóval lehet, hogy érdemes várni egy kicsit a próbával. 

Az előételek mind nagyon vonzóak, ezért ebből bőven rendeltünk, kezdetnek burgonya csíkokat, mert ez is egy észak-kínai specialitás, és mivel a krumpli viszonylag kevesebbet szerepel kínai ételekben, mindenképpen ki akartam próbálni. Az egyik legkülönlegesebb fogás volt, pedig elkészítése egyszerű és gyors: a krumplit nagyon vékonyra szeletelik és éppen csak egy percre dobják forró vízbe, majd jeges vízben visszahűtik, így nagyon különleges, saláta-szerű, hideg előétel lesz belőle, nagyon ajánlom. (780 Ft) Soha nem hagynám ki a gőzgombócot egy ilyen helyen, így befigyelt egy sertés húsos baozi (1380 Ft) is, ami az ismertebb kínai ételek közül való, így nem is vesztegetnék rá túl sok szót.

KIFEJEZETTEN KÜLÖNLEGES FOGÁS VISZONT A ROPOGÓS RIZSBUNDÁBAN SÜLT RÁKOS-SERTÉS GOLYÓK, AMI A KUANGHSZI RÉGIÓRA JELLEMZŐ

(Kína egyik déli tartománya, Vietnámmal közös határa mellett, ismét egy nálunk kevésbé ismert régió). Wang mester kifejezetten ezt a fogást ajánlotta, mikor arról kérdezgettem, hogy mit kóstoljak meg. Kívül a rizspehelytől ropogós, belül viszont a ráktól jó puha, iszonyú finom, ráadásul az öt golyócska önmagában is laktató (1280 Ft).

Elég különleges előétel még a lótusz gyökér kocka, - én legalábbis még nem ettem ilyet, egy kissé fanyarabb ízű, kemény,ropogós zöldséget (vagy gyümölcsöt?) képzeljünk el, nyersen. Ez az egyetlen alapanyag egyébként, ami Hollandiából érkezik, a Biang tulajdonosa azt mondta, nagyjából minden alapanyag beszerzését elég jól meg tudják oldani itthonról. Kivéve persze a rizst, amire külön felhívnám a figyelmet, a nagyon apró szemű, kerek rizsnek egészen feltűnően más íze van, mint amit más kínai éttermekben megszoktunk, azonnal fel fog tűnni.

A pekingi, édes szójaszósszal kínált sült kacsa nem okozott meglepetést, hozta a  minőséget, a hús puha, a rizs isteni, de ehhez hasonlót azért már ettem. Ami viszont egyértelműen a hely erőssége, és ami annyira zseniális, hogy vissza fognak érte járni önök is, azok a tészták. A tészta házilag készül Wang mester kőbányai éttermében, mert ott nagyobb a konyha, de mindig frissen érkezik, és

itt szeleteli le metéltnek egy robot bábu, ami az egész Biang legmegdöbbentőbb kelléke.

Én megértem, hogy egy gép jobban szeletel, mint egy élő alkalmazott, de amikor a kirakatban figyelő, fekete fejkendős robotbábu először szorgosan mozogni kezdett, hirtelen elfogott a jeges rémület. Ami azonnal elszállt, amikor megkóstoltam a párolt marhahúsos tésztát. A friss, vastag házi tésztát átitatja a fűszeres leves, hozzá a párolt marha, apró szemű bab és koriander, tényleg felejthetetlen fogás. A nagy tál étel 1880 Ft, és annyira jól lehet lakni vele, hogy aznap már vacsorázni sem kell.

Az ételek mellett a tálalás is szép, ízlésesek a tányérok, szuper a dizájn, az elszívó működhetne egy kicsit jobban, de ezen sokat segít majd tavasszal a nyitott ajtó valószínűleg. Nem találtunk hibát a Biangban, nagyon ajánlom mindenkinek, aki a kínai kaják rajongója. Csak remélni tudom, hogy hamarosan intenzív terjeszkedésbe kezdenek.

(Borítókép: Wang mester a Biang bisztróban. Fotó: Kalas Györgyi / Index)