Olivér
4 °C
8 °C

Chinese Street Food Night Market

streetf c
2018.09.15. 10:05

Cím: Jegenye u. 30, az udvarban,  Nyitva: H-V 17:00-24:00

Az éjszakai piacra úgy mentem el, hogy egy tökéletes bevezetés lesz az igazi kínai gasztronómiába. A tér közepén lévő sátrat, és a mellette húzódó bódésort úgy képzeltem, hogy a Kazinczy utcai Karaván kínai megfelelője, ahol változatos büfék színes, fotókkal tarkított ajánlataiból válogatom ki a nekem tetsző fogásokat, pikk-pakk a kezembe nyomják, lehuppanok, megeszem, megyek is a következőhöz.

Na ez egyáltalán nem így történt, de 

egy nagyon-nagyon jót ettem elég korrekt áron.

Az este abszolút nyertese, a malacnyelv- és kacsazúza-saláta
Az este abszolút nyertese, a malacnyelv- és kacsazúza-saláta
Fotó: Szabó Péter / Index

A Chinese Street Food Night Market minden nap 17-24 óra közt van nyitva. A hétköznapok nem olyan erősek, ilyenkor van, hogy csak a konyhabódék felét nyitják ki, de cserébe kevesebb a vendég is  péntek, szombat, de sokszor még vasárnap este is viszont hatalmas a pörgés, tucatnyi hely közül választhatunk. Az ott dolgozókkal magyarul is el lehet boldogulni, a rendszer viszont már némi türelmet és bizalmat igényel.

Miközben az egyik szimpatikus helyen kiválasztott nyársakból már a negyediket kaptuk, a választott tésztánk még sehol sem volt - persze tudom, hogy nem a magyar tálalási sorrendet kell várnom, de ez a tésztadolog beakadt, egy külön rákérdezés (igen, készül, mindjárt viszem) és egy másik helyről való rendelés után sem volt még sehol.

Aztán végül kértünk még egy kört a legjobban ízlő dolgokból, már tele voltunk, a tészta pedig még mindig sehol, közel egy óra után. Amikor szóltam, hogy fizetnénk, újra elmondták, hogy igen, jön mindjárt a tészta, de szóltam, hogy most már ezt kihagynánk, nem gond? Ja persze, nem.

De ami a legfurább volt, hogy egyáltalán nem tudtuk, miért mennyit fogunk fizetni, és vártunk a számlákra. Végül azután, hogy két helyen ettünk és szinte kizárólag húsokat, összesen hatezer forintot fizettünk, és ezen még némi borravaló is volt. (Később kaptam a tippet, hogy az is egy módszer, ha a rendelés pillanatában fizetünk, akkor legalább az árakon nem kell utólag izgulni.)

Ráadásul iszonyú finomakat, össze is írtam, mi mindent lehet csak két helyről összeszedni:

  • egy vegyes kacsazúza- és malacnyelvsalátát (ez volt a legjobb)
  • halgolyókat (nagyon erős második helyezett)
  • finom, egyszerre roppanós és lédús, baconbe tekert enokigombát (téli fülőkét)
  • polipot
  • bárányt
  • csirkezúzát
  • és kínai kolbászt – ez volt az este egyetlen félreértése, ez még egy olcsó virslinek is gyenge lett volna.
Fotó: Szabó Péter / Index

Az itt eltöltött vacsora arra tanított meg, hogy ugyan ez egy nagyszerű belépő szintnek tűnik, valójában a sztoikus profik tudják a maximumot kihozni a helyből. A végén igyekeztünk minél nagyobb nyugalommal rendelni: majd biztos kijön, vagy majd nem, legfeljebb kérünk valami mást. De az szinte biztos, hogy jó lesz, amit kapunk. 

Néhány ételen kicsit sok volt ugyan a curry, illetve az első helyen rendelt poliphoz képest, ami ugyan korrekt volt, de nem kiemelkedő, a második szinte unalmasnak számított. De hát az legyen az ember legnagyobb problémája, hogy két helyen válogathat polipot, és az egyik nem olyan jó, mint a másik.