Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A Zemplén három legszebb látványpontja egy túrában

sb1 (1)
2019.10.18. 18:00
Ritka az olyan hely Magyarország hegyein, ahol az erdőből kilépve a sziklafal tetejére olyan panoráma tárul elé, ami azonnal beszippantja. Ritka, de a Zemplénben három ilyen hely is van, egészen közel egymáshoz. Ez a három sziklatetőn található természetes kilátópont ráadásul abban is egyedi, hogy a látképbe nem zavar be sehol a civilizáció, legfeljebb egy távoli vár vagy várrom sziluettje: mintha több száz évet lépnénk vissza az időben. Ez az Escape Navigator, az Index hétvégi túraajánlója.

A három impozáns pont: a Sólyom-bérc, a Kerek-kő, és a Nagy-Péter-mennykő. Mindhárom a jégkorszak környékén alakult ki, a fagyás-olvadás során a sziklarésekbe, -repedésekbe csorgó víz megfagyott, majd nagy darabokat repesztett le a vulkáni eredetű kőzetből. Szép lassan meredek falak, tornyok alakultak ki a völgyek felett.

A javasolt alaptúra, nevezzük mondjuk A Zemplén esszenciája-túrának, a hegység mélyén fekvő, de kocsival megközelíthető Középhutáról indul. Az alig néhány házas településről a sárga jelzésű turistaút visz fel egy 250 méteres szintkülönbségű kaptatón a nagyjából három kilométerre fekvő Mlaka-rétig.

A Mlaka-rét nevének eredetét először a szláv mleko, azaz tej jelentésben sejtettem, a tehenek ugyanis a réten legelésznek. De mint a Magyar Nyelvőr egy régebbi számából kiderült, a mlakának van magyar megfelelője is, a maláka, ami régen pocsolyát jelentett (a szláv eredetet jól gondoltam). A Mlaka-rét tehát Pocsolyás-rét. A három zempléni hutatelep a 17. század végén jött létre, lakói II. Rákóczi Ferenc által idetelepített szláv (szlovák-lengyel) üvegfúvómesterek és családjaik voltak.

A réthez már nagyon közel van a dél-nyugat felé kiágazó sárga háromszög úton a Sólyom-bérc (564 m). Kis emelkedő után elérjük a csúcs kapuját: egy büszkén feszítő sziklaszálat. Itt már sejteni lehet, hogy nem mindennapi látvány következik.

A panoráma fő iránya nyugat, dél-nyugat, a Huta-völgyi-patak völgye, valamint a vele párhuzamosan húzódó hegygerinc, a távolban a regéci vár romjának sziluettével. A bérc meredek falán sziklamászó utak is vannak. Nincs zaj, nincs út, nincs település - semmi nem zavar bele a látképbe.

A következő pont eléréséhez vissza kell térni a Mlaka-rétre, ahol a Középhutáról érkező sárga turistautat keresztezi az Országos Kéktúra útvonala. A kéken kelet felé 2,5 kilométer nagyjából szintben a Kerek-kő. Míg az előző kilátópont a dél-nyugat felé tárta fel a hegység belső völgyeit és hegyeit, a Kerek-kőről főleg észak és észak-kelet felé tárul kilátás. Erdővel borított vonulatok, völgyek és csúcsok hullámoznak a szemünk előtt, a kilátóponttal szemben szinte az egyik legérdekesebb nevű hegy: a 400 méteres Jaj-hegy-tető emelkedik.

Úgy érdemes számolni, hogy a Kerek-kőt és a Sólyom-bércet sem lehet megúszni legalább fél óra nézelődés nélkül, annyira gazdag az elénk táruló látvány. Innen ismét központi csomópontunk, a Mlaka-rét a cél, ahonnan a kék jelzésen nyugat felé tovább haladva már csak egy kilométerre van az istvánkúti turistaház, ami az egyik legvadregényesebb erdei szállás Magyarországon. Tehát ideális alvóhely. Olcsó, de összkomfortot ne keressen senki. Víz van a közeli patakban, melegedésre, főzésre ott a fa, egyéb dolgot intézni meg ki kell menni a budira. Van viszont csönd, nyugalom, és harmónia. Ha valaki nem akarja egy nap alatt lejárni a három legszebb kilátópontot magában foglaló 20 kilométeres túrát, akkor annak itt kell aludnia.

Aki viszont egy nap akarja letudni a kilátókat, annak innen még 2,5 kilométer a kék jelzésen tovább a Nagy-Péter-mennykő, a három közül is a leglélegzetelállítóbb sziklakilátó. 

A háztól elindulva egy különleges, fokozottan védett nyírjesen kell átvágni. A menedékház (korábban erdészház) környezete régebben egy olyan hegyi kaszálórét volt, ami fölött egy nyírliget van. Ez az összkép, ami széppé és egyedivé teszi a nyírjest.

A Nagy-Péter-mennykőhöz jobbra le kell térni a kék jelzésről, a kék háromszög jelzést követve, ami először egy réten vág át, majd egy enyhe emelkedőn visz ki az erdőből. Az utolsó fák mögött már felsejlik a hatalmas tér, ami a kilátóponton elénk tárul, de még így is szinte mellbevágó a kilátás.

A Nagy-Péter-mennykő (709 m) mind a Kerek-kőnél, mind a Sólyom-bércnél mintegy 200 méterrel magasabban helyezkedik el, ezért a távlata is nagyobb. Szemben északra a Nagy-Milic csúcsosodik, azon túl már Szlovákia terül el. Jó látási viszonyok között egészen a Vihorlát hegység gerincéig ellátni. 

A Nagy-Péter-mennykő nevének eredetére nem találtam pontos magyarázatot, de egy hasonló nevű dél-dunántúli földrajzi pontnál a következőt írták: a mennydörgés, villám, azaz "mennykő" köznév alapján ezt a területet gyakran sújthatta villám. Ez nem is csoda, hiszen a villám gyakran csap bele a hegységekben a kiugró, magas sziklateraszok fáiba.

A kilátópont a túra legtávolabbi pontja. Innen már visszafelé vezet az út az istvánkúti nyírjesen, majd a Mlaka-réten keresztül Középhutáig. 

Összegzés: A teljes túra 20 kilométer hosszú, 615 méter szintemelkedéssel. Folyamatos menetben 6-7 óra alatt bejárható, de a réteken, kilátóknál muszáj hosszabb időket eltölteni, ezért jobb, ha 7-8 órával számolunk. Ez egy egész napos, közepesen megterhelő túra, kényelmesebbeknek és vadromantikus hajlamúaknak jobb megosztani, és az istvánkúti menedékházban tölteni az éjszakát. A startponttól nem messze, Háromhután van több vendégház, az is egy jó opció, ha valaki egyszerre akarja lenyomni a túrát, és fáradtan már nem akar hazautazni.

A Zemplén-esszenciája túra gyerekekkel kicsit hosszú lehet. Ezért életkortól és konditól függően fel lehet darabolni egy könnyű, oda-vissza 7 kilométer hosszú túrára (Középhuta - Sólyom-bérc), vagy egy 12,5 kilométer hosszú közepesre (Középhuta - Sólyom-bérc - Kerek-kő). A könnyű verziót ki lehet egészíteni a Középhutától mindössze 30 kilométernyi autóútra fekvő Megyer-hegyi tengerszemmel. Az egykori, ma már vízzel telt kőbányát többször választották meg Magyarország legszebb helyének internetes szavazásokon. (Az útvonalat két korábbi túra alapján raktam össze, az egyik a Kéktúra zempléni szakasza - blogbejegyzés róla itt -, a másik a Nagy-Péter-mennykőre vezető út volt - blogbejegyzés itt.)

Az igazi túrázó nem szórja szét a szemetét a szabadban, hanem hazaviszi, és kidobja a kukába. Óvd a természetet, maradjon a gyerekeidnek is belőle!