A Gresham palota nem űrhajó

Tökéletes gazdag ember lennék, állapítottam meg, mikor megtudtam, hogy reggel kilenc és tizenegy közt várnak a Gresham palotába. "Ilyenkor nem zavarja fotózással a vendégeket" - magyarázta a telefonban a frissen megnyitott luxusszálloda PR-osa, én pedig elképzeltem a luxuságyakban tizenegy tájban ébredező, végtelenül gazdag vendégeket, akiknek bioritmusát úgy állítja be a pénz, mint a madarakét a napjárás.

Tíz órakor valóban üres volt az átrium, biztonsági őrök suhantak halkan az indadíszítéses mozaikpadlón, a szecessziós oldalajtókat időnként guide-ok tárták fel udvariasan a szállodalátogató csoportok előtt, megnyerő mosollyal hagyva figyelmen kívül elképedt botorkálásukat.

Mindent belengett az átható liliomillat és a szívélyesség. Az utóbbi meglepett, de nem azért, mert szállodák terén tapasztalatokat eddig főleg az alsóbb kategóriák terén gyűjtöttem. Igaz, ebben a régióban rekordgyanús helyezésem van egy észak-pakisztáni hotel féldolláros árával. A vendég státuszát látványosan soha el nem érőket övező kedvesség a bejutáshoz szükséges félnapos telefonhadjáratom tükrében tűnt lefegyverzőnek.

A pénz nem minden

A barátságos légkör leple alatt a recepciós lány azonban az élet szikár tényeivel szembesített. Kiderült, hogy a Greshamben megszálló gazdagok egyáltalán nem abból a körből kerülnek ki, amelyik számolatlanul költi, hanem abból, amelyik keresi a pénzt. A látogatásokat is azért szervezik erre az időpontra, mert vendégek ilyenkor már kirajzottak a városba üzleti ügyeiket intézni. Nem pedig könnyű sarki lúdtoll dunyhák alatt pihenik ki az előző éjszakai tivornyát.

Üvegkupola és térsűrítő Kattintson kérem a képre

Azzal a jó érzéssel sétálhattam körbe, hogy miközben én Magyarország egyik legdrágább hoteljének belső terére keresek hasonlatokat, a mesésen gazdagok egy zsúfolt buszon zötyögnek valami tárgyalásra.

A fényben úszó hallt, a száz év távlatából is progresszívnek ható üvegkupolával, a szecessziósan burjánzó kovácsoltvasakkal, és a megmagyarázhatatlan funkciójú, bronz óriáshagymákkal végül is egy olyan űrhajó belső teréhez hasonlítottam, amilyet David Lynch tervezett volna, ha megengedik neki, hogy elkészítse a Dűne további részeit.

Zsolnay forever

Az űrhajó hangulatot az üvegkupoláról lógó, háromméteres, tejüveg mókusfarokra emlékeztető térsűrítő is fokozta. Vajon kinek állhatott szándékában, hogy decens csillagközi járművé alakítsa Pest központi elhelyezkedésű épületét? - tettem fel magamnak a kérdést, majd információs hiénaként belehallgattam Kruppa Gábor építész éppen folyó interjújába. A vezető építész szavaiból kiderült, hogy az eredeti tervező, Quittner Zsigmond áll az ügy mögött.

A palota helyreállításáért felelős fiatal szakember a Reuters kamerái és az Index fülei előtt ugyanis elmondta, azzal bízták meg, hogy a palotát pontosan az eredeti állapotba állítsa vissza.

Talpig Zsolnayban Kattintson kérjük a képre

Kruppa szerint nem volt könnyű dolguk, a Gresham "borzalmas állapotban" volt, részben a világháborúnak, részben pedig az azt követő rekonstrukciónak köszönhetően. Betonlépcsőkkel, fémajtókkal és leválasztott szobákkal kellett megküzdeniük. A mozaikok és a csempék jó részét pedig a megrongálódott kupolán befolyó, majd megfagyó víz tette tönkre.

A Zsolnay-csempés falak helyreállítását nehezítette, hogy a speciális máz titka a legendás tulajdonossal együtt szállt a sírba. Mivel a jelenlegi Zsolnay gyár hasonló minőségű anyagot már nem tud előállítani, a kivitelezők túlvilági kapcsolatokkal rendelkező médiumhoz pedig nem akartak fordulni, alvállalkozókat bíztak meg az eredetit megközelítő minőségű csempék megalkotásával. Az osztrák cég megkereste a Zsolnay gyár egykori dolgozóit, és a felidézett emlékekből alkották újra a receptet. A hivatalos vélemény szerint olyan jól, hogy a hetven százalék eredeti és a harminc százaléka új csempe közt nem látható a különbség.

Öszvér szecesszió

A Gresham Budapest egyik legimpozánsabb épülete, ismerte el Kruppa, de hibásan emlegetik a szecesszió iskolapéldájaként. A palota csak az építész számára feltáruló képe, az alaprajz ugyanis neobarokk jegyeket mutat. A konzervatív alapstruktúrára utalnak a szabályos kiosztású ablakok, és az épület alsó részének masszív formái.

A vezető tervező megosztotta velünk elméletét, miszerint a Greshamet klasszicizáló stílusban kezdték építeni, és a munkálatok során lazult a koncepció szecesszióssá. Erre utal, hogy míg az épület lábát tömör formák és a gránit jellemzik, a felépítményt a hullámzó síkok, tornyok, rézburkolatok és mozaikok teszik könnyeddé.

A Gresham félúton van a hagyományos és a modern közt, mert egyszerre használ kézi munkát és tömeggyártott elemeket, stílusa egyrészről racionális, másik oldalról viszont merész, fejezte be beszédét megnyerő mosollyal az építész.

Egymillió forintos kilátás

Merészség helyett én inkább a szolid elegancia jegyeit láttam magam körül, miközben Pálfalvi Márta PR-os végigvezetett a folyosókon, amik azon túl, hogy csendesek voltak, olyan üresen álltak, mintha Kubrick Ragyogását akarnák újra forgatni. Kiderült, hogy erről szó sincs, viszont a 179 szobából eddig 30-at adtak ki. Mielőtt érdektelenséget és közelgő csődöt vizionáltam volna, a sajtós hozzátette, hogy ennyivel már túl is teljesítették a terveket. A harminc szobának egyébként még egyikét sem bérlik magyarok, igaz, nászéjszakákra már vannak foglalásaik.

Kilátás Kattintson kérjük a képre

A környezet hatására mind halványabb valóságérzetemet végül az Elnöki lakosztály erkélyéről feltáruló Lánchíd, és az előtte kulmináló csúcsforgalom tartotta a megengedett határok között. Hátat fordítva a panorámának azonban a 3500 euróért igénybe vehető 135 négyzetméter, ezüstből készült stukkók, nehéz bútorok és precízen elrendezett liliomcsokrok néztek vissza rám.

A Dunára néző szoba art deco stílusát leginkább középkorú rock sztárok igényeire alakíthatták ki, habár az ablakkal szembe állított kanapéra könnyedén oda tudtam képzelni néhány világhírű műgengszter rapsztárt is, amint a hölgybarátaik társaságában elfogyasztott italok fölött végignéznek a budai hegyek panorámáján, és nem jut eszükbe semmi, így inkább a beépített plazmatévére koncentrálnak.

Szimulakrum

A budai hegyekről egyébként nekem sem jutott eszembe semmi, a melegen fénylő rézburkolatok, a hibátlan mozaikpadló, a diszkréten kiállított kisplasztikák és az ólomüveg arcképek viszont furcsa, ismeretlen dimenziót rajzoltak ki.

Gresham a világ körül A Gresham az üzemeltető szállodalánc, a Four Seasons olcsóbb szállodái közé tartozik. Itt már 200 euró körüli összegért alhat egy jót, majd reggelizhet két ember. Ennél kedvezőbb áron csak az isztambuli, régi várbörtönből kialakított szállodájukban kínálnak szobákat. Drágább viszont sokkal több van, például a milánói, kolostorban berendezett hotel, vagy az egészen kicsi, tokiói stúdió szállodájuk.

Rádöbbentem, milyen rossz volt az űrhajós hasonlatom. A tömörfa bútorok, a vastag tejüveg lámpaburák és az egy tömbből faragott márványlépcsők ugyanis nem a fantasztikum világába tartoznak. A fantasztikus világ odakint van, ahol a NASA-tól levetett műanyagokból építenek műotthonokat az emberek. A tömörfa, a réz, a kő: a valóság.

A valósághoz pedig csak nagy pénzekért lehet hozzájutni. Olyanoknak, mint az indiai úr, aki éppen a kulcsát vette át a recepciónál. Alacsony volt, barna szövetnadrágja mellett nejlonzacskót lóbált, amint elindult a valóság kis darabja felé, ahol majd bekapcsolja a plazmatévét.

A Gresham palota születése és újjászületése A Gresham Palota helyén eredetileg egy neoklasszikus palota, a Nákó Ház állt, melyet Deron Antal nagykereskedő építtetett 1827-ben Hild József tervei alapján. 1880-ban a Nákó Ház az 1847-ben alapított angol Gresham Életbiztosító Társaság tulajdonába került. A társaság úgy döntött, hogy ezen a helyen építi meg külföldi székhelyét, így a Nákó Házat 1903-ban lebontották. A jelenlegi szecessziós palota építése Quittner Zsigmond tervei alapján 1904-ben kezdődött és 1906-ban fejeződött be. Az épület anyagait és építészeit a korszak számos tehetséges magyar művésze közül válogatták ki: az üvegmozaikok, a lépcsőházak festett üvegablakai Róth Miksa munkái; Sir Gresham portréját és az első emelet szobrait Telcs Ede készítette; a földszinti passzázs és az udvarok falait borító csempéket, valamint a fali- és padlólapokat a Zsolnay gyár tervezte és gyártotta. 1948-ban a magyar kormány államosította a Gresham palotát. EAz ekkor beköltöző bérlők osztották a palota lakosztályait kisebb lakásokra. 1948 és 1990 között az épület teljesen tönkrement. Az 1970-es évek végén nyilvánították védett műemlékké. 1990-ben a kormány az épület tulajdonjogát átadta a Fővárosi Önkormányzatnak. A palota szállodává változtatása végül 1999. december 27-én dőlt el. Ezen a napon szállt át a Gresham Palota tulajdonjoga a Gresco Befektető és Vagyonkezelő részvénytársaságra, melyet kifejezetten a Gresham Palota újjáépítése és Four Seasons szállodává történő átalakítása céljából hoztak létre. Tervező irodának a Formanyelv Építészeti Iroda Kft.-t választották. A felújítás a hazai szállodarekonstrukcióknál nagyságrendekkel többe, 26 milliárd forintba került. Az épület becsültnél rosszabb állapota miatt a szállodát 2001 helyett csak 2004 nyarán nyitották meg.