Magaskultúra, lángossal és tűzijátékkal

Ötödszörre rendezik meg hétvégén a Múzeumok Éjszakáját, a hagyomány szerint a Szent Iván napjához legközelebbi szombaton, idén tehát június 23-án.

Egy városra, illetve nagyobb területre, akár országra is kiterjedő, éjszakába nyúló múzeumfesztivált első alkalommal 1997-ben rendeztek Berlinben, Langen Nacht der Museen címen. Ezután többen is követték a német példát, Párizs és Amszterdam is megrendezte a maga múzeumainak éjszakáját, rövid időn belül pedig Ausztria és Svájc is. Magyarország 2003-ban csatlakozott a hagyományhoz, és tavaly már több mint kétszázezren voltak kiváncsiak a rendezvényre országszerte, ebből 140 ezren a fővárosban.

Fele annyian, mint a nyolcvanas években

Bár az utóbbi években egyértelműen nőtt a múzeumokba látogatók száma Magyarországon, valójában még mindig csak feleannyian járnak múzeumba, mint a nyolcvanas években, amikor az éves átlag 20 millió látogató volt. Ez az a szám, amely a rendszerváltás után szinte azonnal a felére, 10 millióra csökkent. Bár a nyolcvanas évektől kezdve az egész világon erőteljesen beindult a múzeumipar, a hazánkban kialakult helyzet okai természetesen összetettebbek annál, hogy azonnal és kizárólagosan a társadalom elbunkósodására lehetne fogni. Csupán egyetlen, nem mellékes tényező a sok közül, hogy a kötelező iskolai múzeumbajárás megszűnésével bizonyos korábbi látogatók, ha nem is kötelező jelleggel, de automatikusan kiestek, világított rá Baán László is, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, akit telefonon kérdeztünk a múzeumok mai helyzetéről, szerepéről.

"Nem zárkózhatnak be"

"Az emberek egész egyszerűen mást csináltak akkoriban", mondta a rendszerváltást követő pangásról Baán, majd hozzátette, hogy a visszaesés alapvetően a múzeumok hibája volt, hiszen a kilencvenes években gyakorlatilag egyetlen nagyszabású, sokakat csalogató kiállítást sem hoztak Magyarországra, az utolsó ilyen '87-ben a kínai császárság agyagkatonáit bemutató kiállítás volt a Nemzeti Múzeumban, amit több százezren néztek meg. Ez a pangás tört meg aztán 2003-ban, a 250 ezer látogatót vonzó Monet-kiállítással, melyet további sikerek követtek: a francia impresszionistákat bemutató kiállítás a Műcsarnokban, 300 ezer látogatóval, valamint legutóbb a Van Gogh a Szépművészetiben, melyet közel félmillióan néztek meg, rekordot állítva fel ezzel. "Az embereket érdeklik a múzeumok, épp ezért a múzeumok nem zárkózhatnak be. Figyelembe kell venniük, hogy megváltoztak a szokások" - mondta az igazgató.

Múzeumfeszt, tűzijáték, Ability Park

Szent Iván napja a nyári napforduló ünnepe, amikor központi szerepe van a tűzgyújtásnak is. Ennek jegyében már kora délután kezdetét veszi a városligeti Vajdahunyadvárban a Tűzfesztivál, azaz a Tüzes Múzeumok Éjszakája, tűzzsonglőrökkel, tüzet csiholó ősemberekkel, tábortűzzel, Szent Iván napi tűztánccal, további tűzasszociációkkal. Fellép Palya Bea, a Balázs Elemér Group, lesz szerelmi varázslás, borakadémia és kovácsműhely is, éjjel kettőig.

De igazi nyári fesztiválhangulat lesz a budai Várban és a Millenárison is. A Magyar Nemzeti Galériában kiállítást nézhetünk a restaurálásról, ha gyerekek vagyunk, akkor kreatív múzeumpedagógiai foglalkozáson is részt vehetünk, később pedig táncolhatunk az elmaradhatatlan Moog zenekar, valamint Dj Palotai zenéire, esetleg éjszakai látogatást is tehetünk barátunkkal, barátnőnkkel a Habsburg-kriptában. A kiállítótermekben Haydn, Paganini és társaik, valamint hárfamuzsika.

A Millenárison lesz Rémember-koncert, Boccaccio-kocsmaszínház, sőt zsonglőrök is zsonglőrködnek majd, tűzzel. A Csodák Palotájában pedig híres emberek, például Vágó István, Hajós András, Till Attila és Superman tartanak tárlatvezetést. A fogyatékkal élők világát bemutató Ability Park, 18+ címmel ezen az éjszakán a fogyatékosok szexualitására helyezi a hangsúlyt.

Fehér éjszakák, nadrágba kakálás

A "múzeumok éjszakáját" Európa-szerte több helyen, például Franciaországban vagy Olaszországban is az éves, úgynevezett Fehér éjszakák keretein belül rendezik meg (Szent Iván nap éjjele ugye a legrövidebb az évben), melyek sokkal inkább szólnak a városi fesztiválozgatásról, különböző kulturális rendezvényekről, mint magukról a múzeumokról. A helyi önkormányzatoknál több alkalommal panasszal is éltek az éjjeli zaj miatt, pár éve ráadásul pont ezen a napon, az éjszaka közepén ütött be hirtelen egész Olaszország területén az áramszünet, ami nagy sikongatós kollektív gatyába szarást eredményezett.

Tudás és élmény, Gömböc és Sziklakórház

A Gömböcöt, az év egyik legnagyobb nemzetközi matematikai szenzációját, mellesleg magyar találmányát szintén a Múzeumok Éjszakáján mutatják be először a Műegyetem könyvtárában. A Gömböc egynemű anyagból készült matematikai idom, amely keljfeljancsiként viselkedik, és az elmúlt év végén a tekintélyes Mathematical Intelligencer írt róla a címlapján.

A hétvégén megnyílik Budapest hatvanas évek óta érintetlen katonai kórháza és bunkere, a Sziklakórház is. Az ezer négyzetméteres kiállítást ötpercenként induló, 20 fős csoportok látogathatják a Múzeumok Éjszakáján. Lemenni, a tervek szerint, a Szentháromság téri üvegkupolából lehet majd.

"A múzeumoknak elsődleges és legfontosabb feladata a tudás és az élmény közvetítése" - hangsúlyozta Baán László arra a kérdésre válaszolva, hogy mint múzeumigazgató látja-e bármilyen hátrányát a múzeumok fesztiválok és "csúcskiállítások" útján növő népszerűségének. "Az emberek kiváncsiak a kultúrára" - mondta, majd példának hozta fel a 2003-as Monet-kiállítás sikerét, amely több párhuzamosan, más múzeumokban futó kiállításoknak is egyből százezres nagyságrendűre növelte a látogatottságát, vidéken is sokszorosára nőtt a múzeumba látogatók száma, ráadásul arányaiban itt nagyobb volt a budapestinél a növekedés.

A Múzeumok Éjszakáján idén 61 magyar város vesz részt, a tavalyi 45-tel szemben.

"A múzeumoknak lazábbnak kell lenniük és nem zárkózhatnak el a közönségtől" - tette hozzá végül Baán László.

Színes programok, ESG, kultúrdiszkó

Nehéz válogatni, annyi minden van. Lesz eszem-iszom, valamint Mazsola Muzsika a kisebbeknek a miskolci Herman Ottó Múzeumban, teakészítés, tai chi, pekingi körpanoráma a Konfúciusz Intézet jóvoltából a győri Xantus János Múzeumban, omnibuszos utazás három szőnyegkiállítás között és találkozás Brigitte Hamann-nal, Erzsébet királyné legismertebb életrajzírójával Gödöllőn, lesz továbbá jóga az Andrássy úti Hopp Ferenc Galéria kertjében, Farkas Vince hajóskapitány gyűjteményét is megcsodálhatjuk a Lánchídnál, valamint inkákat nézhetünk éjjel a Szépművészetiben. De mongol jedikkel is bulizhatunk a Nemzeti Múzeum Déli Udvarán. Igen, mongol jedikkel. 

Az utóbbi időben galériaként és kertmoziként is működő margitszigeti szabadtéri diszkóban, a Holdudvarban, este nyolcig francia- és szlovák étel-, italkülönlegességeket lehet majd kóstolni, valamint egy igazi kozmopolita, a magát magyarnak valló Ali Saghati is előadást tart majd az új európai kulturális és művészeti térség kialakításáról. Saghati a nyolcvanas évek végén tagja volt az East Side Gallery csoportosulásnak, mely a berlini fal lebontása után kifestette a fennmaradt rész keleti oldalát. Az East Side Gallery azóta a világ legnagyobb szabadtéri galériája. Mindezek után diszkó hajnalig, lángoló vászonnal.

Függelék, Magyar Nemzeti Bank

Végezetül és utolsósorban egy kérdés. Miért ne profitálhatna ebből az egészből a politika is? A MNB a reklámszöveg szerint azért kapcsolódott be a Múzeumok Éjszakája idei programsorozatába, hogy bárki megismerkedhessen a hazai pénzpolitikai döntések fellegvárával. A jegybank és látogatóközpontja ezért hajnalig tartó nyitva tartással, változatos programokkal, interaktív játékokkal és különleges szentivánéji hangulattal várja az érdeklődőket. Szuper lesz, a programot maga Hiller István is ajánlja a Múzeumok Éjszakája hivatalos oldalán, mert ugye ki ne akarna éjjel besétálni a Magyar Nemzeti Bankba, ráadásul teljesen legálisan. És ki ne akarná a rokonszenves Hiller "miniszter vagyok, nem szörny, és kedvelem a tréfát" Istvánt meghívni esetleg az otthonába egy kellemes délutáni teázgatásra, vagy egész egyszerűen moziba.