Az atomfallosz imádása

Amikor én még kissrác voltam, akkor volt az atompara, csak olyan szó nem volt még, hogy para. Mindenesetre az emberek egy részét foglalkoztatta a lehetőség, hogy egysze csak bumm, és kész, volt világ, nincs világ. Az újságok pedig lényegesen gyakrabban használták a középhatótávolságú szót, mint ma azt, hogy ellenzék, vagy akár szélkakas.

Klikk a képre! Fotó: Földes András

A rakéta tehát komoly szimbólum. Fallikus vagy sem, tény, hogy Iránban vagy Pakisztánban már-már vallásos jelenet a rakétaimádás, amikor kihozzák a makettet a népnek, az meg boldogan és agresszíven körbeordítja, mint egy hadi totemet. Amikor meg fel is emelkedik lassan az indítóállásban, hát az már szinte pornográf.

Minden rakéták legnagyobbika pedig az interkontinentális változat, ami elindul Szibériából, és fél óra múlva végleg eltünteti az amerikai keleti partvidéket, vagy mondjuk azt, amit Svédországként ismerünk. Ha kiállítanak egy ilyet Kecelen, akkor bizony érdemes odamenni, és megnézni, esetleg megérinteni tisztelettudóan, mint egy istent vagy minimum angyalt.

Kecel, Magyarország szegény afrikai parkolója

Lazításul még van mellette néhány hektár egyéb hadfelszerelés, bár múzeumnak bajosan nevezhető a park, mivel csak minden harmicadik objektumhoz van odaírva, mi is volna az. A bődületes mennyiség úgy áll össze, hogy egyes típusokból négy-öt darab is áll egymás mellett. Hátha valamelyiket ellopják. A sorba rendezett több száz teherautó, utánfutó, tank meg ágyú így inkább egy szegény afrikai ország katonai parkolójára emlékeztet, mint múzeumra, úgyhogy csak azoknak ajánlott, akik fejből vágják, mi micsoda, vagy pont hogy érdekli őket egy katonai parkoló.

Levedlett fallikus bőr

A Kecelen felavatott SS-24-es persze csak egy valaha rendszerben állt rakéta külső burka, nincs benne atom, de még hajtómű se. (Ha a fallikus elmélet igaz, az kellemetlen allegória a Magyar Középhatalmi Köztársaságra nézve, hogy tehát mi egy levedlett bőrrel büszkélkedhetünk.) A szertartás és a beszédek fő üzenete az, hogy ez a 25 méteres atomfegyver itt a béke szimbóluma, mert hatástalanítva van, és mindenki megnézheti. "Immáron a békét szolgálja", meg "emléktárggyá nemesült". Dr. Holló vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet főigazgatója fess díszegyenruhában, tányérsapkában buddhista fejtegetésbe bocsátkozik arról, hogy "a háború intelligencia kérdése, és ha én intelligens vagyok, akkor megbeszélem veled a problémáimat", majd elmondja, hogy feltartóztathatatlanul itt a világbéke mindjárt, "főleg, ha a terrorizmust is visszaszorítjuk". Vagy megbeszéljük velük, hogy ne már, gondolom hozzá.

Mintha ez az utolsó nukleáris rakéta száraz kérge lenne, és nem maradt volna pár ezer töltet.

Dr Komor és az öröm tárgya

Dr. Komor humánpolitikai helyettes államtitkár (sic!) már egyenesebben fogalmaz: a fegyver az öröm tárgya, és ez egy csodálatos alkotás, valamint köszöni a remek ünnepséget, különösen a táncosfiúknak és táncoslányoknak, vagyis a rakétaavatáson fellépő általános iskolásoknak, akik nemcsak táncoltak, de lufikat is eregettek, közvetlenül a fehér galambok után.

Nincs egyébként semmi kivetnivaló a rakéta kiállításában, és ezek a beszédek is mind jóindulatú fafaragványok, és tényleg vége a hidegháborúnak, csak azért kísérteties az egész, mert valószínűleg ugyanilyen szavalatokban emlegették a békét oroszul, amikor ezt a rakétát először felavatták. Sőt könnyen elképzelhető, hogy ezzel egyidőben valahol átadnak egy még újabb rakétát, és ott is a békéről áradoznak a tányérsapkák. Mintha a rakéta manipulálná a környező agyakat, ahogy a Werckmeister-harmóniákban a bálna.

Potens zöld hernyó

Klikk a képre!

Szép nagy darab, valóban, de inkább nagy, mint szép, nincs benne annyi kecs se, mint az ugyanott kiállított Scudban vagy a többi kisebb rakétában. Sőt, a tubussal együtt semennyi, egy randa , gonosz kinézetű zöld hernyó lényegében, de hát itt a potenciát kell tisztelni, nem a külalakot. Az ítéletnap, az így néz ki lárvaállapotában, és kész, nem szépségverseny. A Jurassic Park se amiatt volt kasszasiker, hogy a Tyrannosaurus szép lenne, de pont azért figyelemre méltó, mert megteheti, hogy ne törődjön a külsejével.

Atomháború amúgy nem lesz, nyugi. Ez nem biztos, de az atomháborúnak is mindegy, hogy félünk-e tőle. Akkor meg inkább csak nézegessük a fogazatát érdeklődve, vidáman.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!