Ki hányat ismer fel a Magyar népmesék rajzfilmfiguráiból a kecskeméti mesekertben?

Kecskemét egyik legnagyobb büszkesége a híres rajzfilmstúdió, annak pedig legnagyobb büszkesége alighanem a Magyar népmesék. A száz epizódot és kilenc évadot megélt sorozatot 1977-ben kezdték forgatni, és gyakorlatilag minden eleme kultikussá vált idehaza. A Kaláka játszotta főcímzene, a nyitóanimáció a madár csőréből kihajtó növényi motívumokkal, a figurák stílusa - melyeknek többsége Jankovics Marcell keze alól került ki -, és persze Szabó Gyula hangja, aki a legtöbb mesét elmondta. Van amúgy egy remek honlapja is az egésznek, ahol végig lehet olvasni a sorozat történetét, és minden epizódról részletes információk vannak a szinopszistól az alkotók részletes felsorolásán át a vágóképekig.

A Magyar népmesék producere Mikulás Ferenc volt, aki a kezdetektől vezeti a stúdiót is. Tőle jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a közelben egy olyan játszótér épülne, amely megidézi a népszerű sorozat figuráit. Az önkormányzatnak is tetszett az elképzelés, szóval idén nyárra meg is épült a mesekert. A Mi vidékünk Bács-Kiskun megyei túrája során ezt is felkerestük.

A tervezője Kő Boldizsár volt, akinek rengeteg játszótere van országszerte, sőt Európa túlfelén is. Rá bízták a feladatot, hogy a rajzfilmfigurák felhasználásával tervezzen összesen hat játékot. Az elhelyezkedés itt tényleg ideális: ott a Kerényi József tervezte rajzfilmstúdió és Természet Háza is mellette, mindkettő gyerekek által látogatott helyszín. Ráadásul egy kis lakótelep is, ahol biztos szintén örültek az új játékoknak. Ugyanakkor van tér, nincs zsúfoltság, az eszközök között néhány dombocska is elfért. Vannak padok, na meg egy csap is.

A koncepció itt kicsit más volt, mint sok más Kő Boldizsár-játszótérnél. Nem egy adott mese vagy legenda, életút történetét dolgozta fel az alkotó. Mint elmesélte, kapott egy kazal DVD-t, amiket szorgalmasan végignézett, közben jegyzetelt, melyek azok a figurák, amelyek jól mutatnának a játszótéren. Na persze én, aki gyermekként, majd apaként is rengeteg Magyar népmesét néztem végig, megpróbáltam kibogarászni, melyik alkotás melyik mese figuráit idézi meg. Aztán lehet, hogy valakinek ennél is több jut eszébe, szóval csak rajta, jöhetnek a tippek!

A bejárati kapun pont olyan motívumok közt léphetünk be, amilyenek közt a mesékbe is be szoktunk lépni: a madarak szájából előkanyargó, meséket is szimbolizáló növények közt. Hogy a királlyal ölelkező lány pontosan melyik mese végén látható, azt bizony nem tudom, de örömmel várom a megfejtéseket.

A képzeletbeli város sem egy konkrét meséhez kötődik még. Na de most jönnek a játékok!

A körhinta tetején az egyik legeredetibb főgonosz, a Holló Jankó mese szűrbe öltözött, szőke bajszos sárkánya van, akit egy kék ruhás vitéz méreget. Íme közelebbről a félelmetes pofája:

Közelebbről létszik, hogy a kék ruhás figura kezében a Hold van, így ez alighanem Király Kis Miklós lesz, egy másik sárkányölős népmeséből. Nézzük, kik vannak a hintaállvány tetejében!

A Nap, a Hold, és a jól ismert növényi motívumok mellett A sündisznó című epizód kakasháton lovagló főhőse tűnik fel. A róka és a macska például a Kacor királyban szerepelnek párban. Vagy tud valaki más ilyen mesét is?

A játszótér egyik legeredetibb, legszórakoztatóbb játéka ez a mókuskerék, amely ráadásul működik is. A henger megforgatja a kereket a bárányokkal, az meg időnként meglöki a tetején álló furulyás alakot. Aki pedig alighanem a Csillagszemű juhász személyesen. (Ő látható közelről a Bődey János készítette borítóképen is.)

Na itt aztán minden van! A háromfejű sárkány és a hintóban utazó szerelmesek rengeteg mese visszatérő elemei, na de a libát vajon ki tudja mesében elhelyezni? És akkor ez még csak az egyik oldala ennek a játéknak. A kedvencem a másik fele.

Ez a kompozíció olyan pompás, olyan szürreálisan bájos, hogy szerepelhetne a Yellow Submarine-ben, de Terry Gilliam is megirigyelhetné. Az biztos, hogy a Magyar népmesék nagy sikerének számos oka volt. Az egyik, hogy tényleg a magyar népművészetből táplálkoztak, és nem csak annyiban, hogy onnan merítették a történeteket. De rengeteget átvettek az ábrázolásmódból, szimbolikából. A másik, hogy közben egészen korszerűek voltak, és simán megvolt a helyük az akkori nagy nemzetközi áramlatokban is.

Na de, félre a felnőtt okoskodással, ez a játszótér nem nekünk épült, hanem a gyerekeknek. Értelmezgetések helyett tessék inkább játszani rajta!  

Ja és aki felismer további figurákat, vagy csak elmondaná a véleményét a játszótérről, nyugodtan megteheti kommentben itt. Aki pedig még több köztéri alkotást nézegetne, kövessen Facebookon vagy Instán.