Rozsda és romantika: a Soroksári-Duna Budapest legjobban titkolt csodája
További Építészet cikkek
Folyó vagy tó a Ráckevei Soroksári-Duna-ág? Milyen baktériumok és állatok élnek a nádasban, és tulajdonképpen hol lesz az atlétikai (nem)stadion?
A Város és Folyó Egyesülettel együtt három részes, Sodrás című sorozatban tárjuk fel a budapesti Duna-partok legtermészetesebb és legforgalmasabb szakaszait. Urbanisták, építészek, helyi lakosok, árvízvédelmi szakemberek és tájépítészek mesélnek a Ráckevei Soroksári-Duna ágról, a Római-partról és a belváros pesti szakaszáról. A Sodrás második része a budapesti Duna-part egy kevésbé ismert, burjánzó, rozsdaövezeti szakaszát mutatja be.
A Város és Folyó Egyesület (Valyo) célja az, hogy a budapesti Duna-part végiggyalogolható és végigkerékpározható legyen, és hogy minél több olyan köztér létesüljön, ahol a városlakók közelebb kerülhetnek a város legnagyobb természeti kincséhez, a Dunához. Az elmúlt évtizedben olyan konkrét fejlesztésekkel járultak ehhez hozzá, mint az egykori Valyo !Part, a Valyo Kikötő, a Római Szabadstrand, a hétvégi Szabihíd programok, a Mobil Szauna üzemeltetése hat éven át, és még sok-sok apró helyszín, játék és installáció a partokon.
Hisszük, hogy a forgalomkorlátozások, kis- és nagyléptékű beavatkozások együtt alakíthatják a partot olyanná, hogy több helyen is tenyérrel érinthető legyen a Duna, vagy akár fürödjünk is benne. Mivel a folyókat az elmúlt kétszáz évben gátak közé szorítottuk és jól megszabályoztuk, ebből a védelmi pozícióból gondoljuk tovább a város újjáéledő szoros kapcsolatát a folyóval.
A filmek létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
