Vadevezés vagy vad építkezés: mi legyen a Római-parttal?

A Város és Folyó Egyesülettel együtt három részes, Sodrás című sorozatban tárjuk fel a budapesti Duna-partok legtermészetesebb és legforgalmasabb szakaszait. Tájépítészek, építészek, környezetvédelmi szakemberek, helyi lakosok mesélnek a Római partról, a Ráckevei Soroksári-Duna ágról és a belváros pesti szakaszáról. A Sodrás harmadik része a budapesti Duna-part legnépszerűbb, de az egyben legfenyegetettebb szakaszát, a Római-partot mutatja be.

Szinte mindannyiunknak van élménye vagy emléke a Rómairól, legalább egy kósza történetfoszlány apukáink és nagymamáink anekdotáiból. Az elmúlt hat évben viszont többet hallottunk a mobilgátról, a privatizáció és a hullámtér szövevényes helyzetéről, mint az evezős-nyaralós, fövenyes családi idillről. Ebben a filmben utánajártunk családi történeteknek, majd annak, hogyan húzta keresztbe ezt az aranykort a békásmegyeri szennyvíz. A filmből az is kiderül, kik voltak a Római-parti vadevezősök, és miért lehet illegálisan építkezni a Rómain az építési moratórium ellenére?

 A Város és Folyó Egyesület célja, hogy a Duna-part végiggyalogolható és -kerékpározható legyen, és minél több olyan köztér létesüljön, ahol a városlakók közelebb kerülhetnek legnagyobb természeti kincsünkhöz, a Dunához. Az elmúlt évtizedben olyan konkrét fejlesztésekkel járultunk ehhez hozzá, mint az egykori Valyo !Part, a Valyo Kikötő, a hétvégi Szabihíd programok, a Mobil Szauna, és még sok-sok apró helyszín, játék és installáció a partokon. 

Hisszük, hogy a forgalomkorlátozások, kis- és nagyléptékű beavatkozások együtt alakíthatják a partot olyanná, hogy több helyen is tenyérrel érinthető legyen a Duna, vagy akár fürödjünk is benne. Mivel a folyókat az elmúlt kétszáz évben gátak közé szorítottuk, és jól megszabályoztuk, ebből a védelmi pozícióból gondoljuk tovább a város újjáéledő szoros kapcsolatát a folyóval.

A filmek létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!