Az olimpián bronzérmet nyert, a spagettije világbajnok

Az olimpia miatt rövid nyara volt. Sikerült kipihennie magát?

Az élsport elég sok energiámat leköti, így aztán ha van egy kis szabadidőm, pihenek, a barátokkal beszélgetünk, strandolunk vagy focizunk. Persze ilyen lazulásra csak ritkán van lehetőségem. Rengeteget edzettem, dolgoztam, amíg idáig eljutottam, és mindig is azt vallottam, hogy „amit kitűztem célul, amellett ki kell tartanom”. Általában semmit nem hagyok abba, amibe belevágok, azt végig is csinálom. Így lettem 2015-ben korosztályos világ- és Európa-bajnok, 2017-ben pedig felnőtt Európa-bajnoki bronzérmes. 2018-ban első magyarként jutottam be az Eb-döntőbe, ahol végül a második helyen zártam, s idén az Európa Játékokon bronzérmes lettem. Teljesült az egyik nagy álmom is, hiszen a tokiói olimpián bronzérmet szereztem. Hosszú távon pedig majd edzőként is szeretném kipróbálni magamat.

Tokióban hat napot töltött, volt ideje megkóstolni a japán konyha ételeit?

Szerencsére már korábban híve lettem a japán kultúrának, és ezzel együtt a japán gasztronómiát is megszerettem. Bár az olimpián 15-20-féle konyha volt jelen, az időm jelentős részét – a mérlegelések után – a japán konyhánál töltöttem: nagy élvezettel kanalaztam a miso levest, és jóízűen ettem a különféle szusikból. Hazaérve az olimpiáról viszont végre beleharaphattam a kedvenc kézműves hamburgerembe, és rögtön elpusztítottam egy 45 cm-es óriás pizzát is. Persze azóta is odafigyelek az étkezésemre, nem járok gyorséttermekbe, s kizárólag minőségi ételeket fogyasztok.

Az olimpiára készülve sok ételről le kellett mondania?

Két éven keresztül nagyon odafigyeltem az étkezésemre, betartottam a dietetikusom tanácsait. Ezért hosszú időre kénytelen voltam lemondani a kézműves hamburgerek és az óriás pizzák ízvilágáról. Ha külföldön járok, azért igyekszem megismerni az ottani ízeket. Mivel szeretem a fűszeres ételeket, az indiai és a thai konyha remekei a kedvenceim közé tartoznak. A kínai konyha viszont nem nyerte el a tetszésemet: amikor Kínában jártam, akkor is inkább egy spanyol ételt, a paellát választottam. Isztambulban, a Nagy Bazárban viszont volt egy igazán különleges gasztronómiai élményem: az étterem előtt volt egy tálca, azon pedig meztelencsigák. Amikor megrendeltünk egy adagot, a tálcáról levettek néhányat, és egy-két perc alatt elkészítették. Az egész szituáció meglehetősen bizarr volt, s őszintén szólva a csiga sem nagyon ízlett, így egy részét a tányéron hagytam.

Gyerekként is ilyen „bevállalós” volt?

Imádtam a tésztákat: a spagettit, a makarónit, a lasagnét egyszerűen nem tudtam megunni. Ráadásul az édességet is nagyon szerettem. Az iskolában menzás voltam, így aztán mindent megkóstoltam. A gombás ételek és a brokkoli nem nagyon ízlett, a májat pedig a mai napig nem tudom megenni. Mivel egyke voltam, általában eldönthettem, hogy aznap mi legyen az ebéd. Persze a szüleim főztek mást is, miután megunták, hogy minden vasárnap csirkemellet kértem sült krumplival. 

Mikor próbálkozott először önállóan a főzéssel?

Édesapám nagyon jól készítette a túrós tésztát, de többnyire édesanyám főzött. Én segédkeztem a konyhában. Volt egy megállapodásunk: ha sült krumplit kértem, akkor a krumplit nekem kellett meghámoznom, így legalább megdolgoztam az ebédért. Életemben először palacsintát próbáltam önállóan készíteni, s bár odaégettem, ez nem szegte a kedvem. Fokozatosan tanultam meg sütni-főzni. Először egyszerűbb ételekkel próbálkoztam, mostanra gyakorlatilag bármit el tudok készíteni. A legjobb talán a bolognai spagettim, különleges a szín- és ízvilága, ezt még édesanyámtól tanultam.

Sportolóként tudatosabban választja meg, hogy mit eszik?

Az élsport miatt általában szénhidrát- és zsírszegény ételeket eszem: salátákat vagy például spenótos lasagnét. De hetente legalább kétszer tésztás ételt készítek darált hússal vagy éppen spenóttal. Fűszerimádó vagyok, ezért törökországi útjaim során rengeteg fűszert hoztam haza, és ezeket rendszeresen használom. A baráti társaságom kedvence a fűszeres csirkemell bulgurral, zöldségekkel és márványsajttal. De szívesen főzök milánói spagettit, lasagnét, és a tortillát is házilag készítem.

Az ételek mellé pedig néha egy pohár bort is elkortyolgatok. Gyerekként sok édességet ettem, mára elteltem vele, és inkább a savanykás ízek vonzanak. Nagyon szeretem édesanyám babapiskótás citromtortáját, de időnként előfordul, hogy felszeletelek egy citromot, és csak úgy önmagában megeszem.

(Borítókép: Hárspataki Gábor. Fotó: Tóth Gábriel)