Ugyanbiza, ki sütötte ezt a tepsifülest?

Gyermekkori ízek

Szerencsém van, mert a családunkban különböző ízkultúrák találkoznak. Édesanyám révén erdélyi vagyok, édesapám pécsi. A nagypapám egy sváb faluban született, a nagymamám zalai. Mivel egy házban lakunk az apai nagyszüleimmel, a nagymama főztjét hetente többször is ehettem.

Gyerekkoromban nagyon kedveltem a nagymama krumplis tésztáját és császármorzsáját, de a rakott krumplijáért és a spenótjáért is rajongtam. Vasárnaponként édesanyám mindig erdélyi tyúkhúslevest főzött, sült húst és tortát készített, de kipróbálta a sváb recepteket is, így a sós kiflit és a gőzgombócot.

Édesszájú vagyok, szeretem a palacsintát, amit általában péntekenként sütnek a nagymamáim. Szeretem a húsételeket is, Erdélyben nagy hagyománya van a flekkensütésnek. A főzelékeket is kedvelem, főleg a zöldborsófőzeléket bundás kenyérrel. Az ünnepeket gyakran Erdélyben töltjük, ahol nagymamám karácsonykor töltött káposztával és mákos kaláccsal, húsvétkor pedig báránnyal és kürtős kaláccsal vár. Nagy kedvencem Vilma nagynéném kókuszos kiflije, amelyet csak úgy emlegetünk Csíkszentmiklóson, hogy vilmikifli. Próbálták mások is megsütni, de nem igazán sikerült. Egyik alkalommal minket is megkínáltak egy vilmikifli-utánzattal, az én székely nagytatám ránézett, aztán azt kérdezte: ugyanbiza, ki sütötte ezt a tepsifülest?

Főzési tapasztalatok

Többször felajánlottam, hogy segédkezem a konyhában, de a szüleim úgy vélték, hasznosabb, ha azt az időt is zongorázással töltöm. Gyakorlás közben viszont éreztem a készülő ételek finom illatát, ami eléggé inspirált, így felgyorsítottam a taktusokat, hogy minél előbb ebédelhessünk.

Talán tizenhárom éves lehettem, amikor a szüleim nem voltak otthon, nekem pedig este fellépésem volt. Úgy gondoltam, főzök magamnak egy spagettit. A tésztát hideg vízbe tettem, ráadásul úgy, hogy a végei kilógtak a lábasból. Feltettem főni, ahogy elő van írva, nyolc percre. A tészta persze nem főtt meg, és a család tagjai is csodálkoztak, hogy miért olyan kemény. Nemrégiben egy kedves barátommal Erdélyben túrós puliszkát készítettünk, az viszont már jól sikerült.

Számomra nagyon fontos az étkezés, és nem csupán a családi összejövetelek miatt, hanem azért is, mert művészként érdekel az ételek ízvilága. Pablo Casals, általam is nagyra értékelt világhírű csellista azt mondta, a hangsúlyok a zenében a só és a bors.

Külföldi élmények

Érdekel a külföldi konyha, örömmel megkóstolom, amit a helyiek nagy lelkesedéssel fogyasztanak. Franciaországban csigát, Finnországban lazaclevest ettem, Pakisztánban különleges fűszerezésű ételeket, Japánban pedig megkóstoltam a szusit. A sencseni fellépésem előtt a kínai szervezők meghívtak bennünket Peller Mariann-nal, a Virtuózok producerével egy olyan étterembe, ahol magunk is részt vettünk a hot pot elkészítésében.

Hitvallás

Szeretek aktívan pihenni, télen síelni, nyáron vitorlázni, teniszezni. Életem legszebb pillanata az volt, amikor a Virtuózok korcsoportgyőzteseként felléphettem a New York-i Lincoln Centerben, az Avery Fisher Hallban. A legnehezebb pedig az, amikor döntenem kellett a színészet és a zongorázás között.

Számomra a legfontosabb örömet szerezni a zenével a közönségnek. Hinni kell az álmainkban. A kitartás meghozza gyümölcsét, nem szabad feladni soha. Szeretném, ha ugyanolyan lelkesedéssel és elszántsággal zongorázhatnék egész életemben, mint most, és ha a világon mindenütt képviselhetném a magyar kultúrát.

(Borítókép: Boros Misi. Fotó: Merenyi Zita)