A gyönyör Mekkája lett a mívesen rekonstruált budavári Szent István-terem

Báró Bánffy Dezső miniszterelnök előterjesztésére őfelsége Ferenc József osztrák császár és magyar király 1898 októberében rendelte el, hogy a budai várpalota újonnan épülő, Krisztinavárosra néző szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem készüljön,

mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be.

Az ukáznak megfelelően a palota Tabánra néző, déli nyaktagjának első emeletén 1902-ben adták át az államalapítóról elnevezett termet, amely a magyar képző- és iparművészet egyik kiemelkedő teljesítménye, műalkotása lett. Tervezője a dualizmus egyik meghatározó építésze, Hauszmann Alajos volt, neki köszönhető, hogy a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált, belső terei valóban királyi rezidenciához méltók lettek.

Bár a terem az uralkodó óhajára román stílusban készült, bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg azt az ékszerdobozt, amelynek berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját is. Ez a terem adott helyet az udvari eseményeknek, de hivatalos körséta keretében látogatható volt a közönség számára is.

A Szent István-terem történetének legünnepélyesebb mozzanata 1916 decembere volt, amikor is az utolsó magyar király, IV. Károly megkoronázása előtti napon a palota krisztinavárosi szakaszából ide átszállította, majd itt ki is nyittatta a Szent Koronát rejtő ládát. Egy éjszaka erejéig itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, másnap innen vitték át a Mátyás-templomba.

A helyiségnek otthont adó, 1190 négyzetméteres alapterületű épületrész a második világháborúban bombatalálatot kapott, teljes belső kialakítása megsemmisült. Az ötvenes években a födémektől kezdve a falakon át az ablakokig a termet teljesen átalakították és szétverték, múzeumi irodát és metszettárat helyeztek el benne. Mivel újjáépítése fel sem merült, így a „múltat végképp eltörölni” rigmussal naponta ébredő elvtársak az épületszárny homlokzati díszeit is leverették, a nyílászáró kiosztását megváltoztatták. A kívül-belül lecsupaszított épület ekkor lett „versenytársa” az ekkoriban átadott dunaújvárosi vagy salgótarjáni művelődési házaknak.

A teremnek helyet adó épületrész 2019-ben kezdődő falkutatása során értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket is találtak, amelyek szintén előmozdították az eredeti állapotok pontosabb visszaállítását. Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő, ezek közül több ma az eredeti helyén látható. A régészeti feltárást követték a teremnek helyet adó déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatai, amelyet a Confektor Mérnök Iroda Kft. végzett el. A 2021 februárjában befejeződött munkálatok 4,6 milliárd forintba kerültek.

Hauszmann Alajos eredeti tervei szerint a Szent István-termet az első emeleten állították vissza. Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán. A hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma kiválóságai, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción. A mai sajtóbejáráson Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a helyszínen úgy fogalmazott, hogy

Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek.

Út az államalapító terme felé

A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül  vezet az út. A várpalota déli nyaktagjának első emeletén kialakított tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót,  amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak.  

Ilyen Aba-Novák Vilmosnak az a festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan  tudott, de a nagyközönség csak most láthatja először. Az 1936-ban született alkotás azt a pillanatot jeleníti meg,  amikor az államalapító felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti  városmajori templom freskótervének egyik részeként készült. 

Kiállították Szent István 1635-ben Rómában készült hatalmas méretű hermáját is, amelynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, az itáliai Giovanni Lorenzo Bernini mintázta meg. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi  egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először csodálhatjuk meg.  Ebből a kiállítótérből jutunk el abba az előtérbe, ahol Havadtőy Sámuel kifejezetten erre a helyszínre megalkotott installációja látható. A világhírű képzőművész tíz ajtóból álló alkotása István fiához írt intelmeit jeleníti meg. Yoko Ono egykori élettársával készített interjúnkat itt olvashatja.

Egy csoda újjászületése

Ebből az előszobából nyílik maga a csoda, a képző- és iparművészet sikeresen visszaépített fellegvára, a Szent István-terem – amelynek újratervezője Angyal Tibor építész, művészeti szakértője pedig Rostás Péter művészettörténész volt. A szakemberek elmondása szerint a rekonstrukciót nagyban segítette, hogy ez a helyiség volt a legjobban dokumentált tér az egész királyi palotában. Nemcsak archív fotók, tervrészletek és több megmaradt korabeli mintadarab állt a rendelkezésükre, hanem egy látványtervsorozat is.

A terem központi alkotása a helyére beépített Zsolnay-kandalló, amelynek nemcsak a kivitelezése, de a méretei is lenyűgözők: 4,7 méter magas és 2,8 méter széles az alkotás, amely a századfordulón és most is a pécsi gyárban készült. Különlegessége, hogy 611 darabból áll, és több mint 120 elemet kellett újra elkészíteni hozzá. A kandalló fő párkányán már el is helyezték a terem névadójának, Szent Istvánnak életnagyságúnál nagyobb mellszobrát, amelyet eredetileg Strobl Alajos alkotott.

A terem falait a Roskovics Ignác festőművész olajfestményei alapján készített tíz Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. Szent Imre, I. Béla, III. Béla, IV. Béla, Szent László, Kálmán, II. Endre, III. Endre, Szent Erzsébet, Szent Margit alakja is megjelenik a teremben. A terem nyugati és keleti rövid oldalán nyíló ajtók fölött szintén Roskovics festményei alapján készült szupraportképek láthatók. Az egyiken Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, míg a másikon Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti. Ezeket a képeket anno Darilek Henrik és Nikelszky Géza iparművészek másolták át a pirogránit kerámialapokra. Csak a kiégetés után kerülhetett a festékréteg a királysorozatra. A különböző festékrétegek felvitele és az aranyozás több kiégetéssel járt, így a színek csillogóbbak, vibrálóak lettek.

A terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.

Szintén többévnyi munka után készült el az a három, egyenként 150 kilogramm súlyú, több mint száz elemből összerakott csillár, amelyeket összesen 720 csiszolt drága-, féldrágakő és kristályüveg díszít. A világítótesteket egykor az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legszebb iparművészeti alkotásait produkáló Kissling Rudolf és Fia Csillár- és Bronzárugyára készítette. Ugyanez a budapesti vállalkozás tervezte és kivitelezte a várpalota azóta elpusztított Hunyadi Mátyás-termének, a neobarokk Habsburg-termének és a hatalmas méretű, freskókkal díszített Buffet-csarnoknak különleges formájú csillárjait is, akárcsak azt a közel harminc elemből álló négy falikart is, amelyeknek míves kialakítása az intarziás padló motívumaira rímel.

Az apró csúcsokban végződő gömbizzók egy sárkányfigurából ágaznak ki, amelyeket szintén csiszolt üvegkövekkel díszítettek. A szárnyas ajtók bronzveretei, a kilincsek, a Zsolnay-kandalló tűzbakja, valamint a szellőzőrácsok díszes kialakítása szintén az ő tehetségüknek volt köszönhető. A palota déli nyaktagjában kialakított Szent István-terem aranyozott sárgarézből készült csillárjait és világítótestjeit 1905-ben adta át a cég. A szakembereket a korabeli fotókon, terveken kívül elsősorban a Szent István-terem alapján megalkotott Lendvay utcai Groedel-villa berendezései segítették a tervezésben.

Vecsey Ádám fém-ötvös restaurátor itt tanulmányozta azt a technikát is, hogy 120 évvel ezelőtt milyen módon húzhatta be Kissling Rudolf és fia, Alfréd a vezetékeket a plafonrózsától a középabroncson át a lámpatestekbe. A tanulmányozásnak köszönhetően tudták tökéletesen rekonstruálni azt a 92 darab Szent István-izzót is, amelyeket a Tungsram nagykanizsai üzemében gyártottak le. A kivitelezést a Salisbury Kft. munkatársai végezték, a bronzmunkák előállításán nyolc öntőmester dolgozott, a három csillár díszítőelemeit Takács József ötvösmester készítette el. Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte:

Számomra ez a terem azt üzeni, hogy a magyar tehetséget nem lehet befalazni. Rekonstrukciója kis lépés a teljes palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a visegrádi vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására.

Az augusztus 20-án nyíló történelmi terem és kiállítás az első napokban ingyenesen látogatható, mindennap délelőtt 10 órától negyedóránként indulnak a rövidített csoportos tárlatvezetések. A  meghirdetett időpontokra a SzentIstvánterem.hu oldalon lehet előzetesen regisztrálni. Foglalás  nélkül is várják a látogatókat, akik érkezési sorrend alapján a helyszínen is becsatlakozhatnak a soron következő turnusba korlátozott létszámban.