100 millió forintért miénk lehet egy spanyol hegyi falu

november 26., 15:08 Módosítva: 2022.11.27 16:38
0
A vételárban nemcsak a fedett uszoda van benne, hanem a templom, a két kocsma és a polgárőrság székháza is.

A portugál határtól szó szerint egy kőhajításnyira 260 ezer euróért, azaz valamivel több mint százmillió forintért eladó egy meseszép fekvésű hegyi falu. A spanyolországi Salto de Castro települést 1946 és 1952 között azért építette fel az Iberduero nevű energetikai cég, hogy a község alatt hömpölygő Duero folyó egyik gátja építésekor a vállalat szakmunkásait közvetlenül a helyszínen szállásolhassák el, kiváltva így Kasztília és León tartomány fővárosa, a közeli Valladolid városka szinte összes szállodájának kibérlését és az onnan történő napi oda-vissza utaztatási költségeket.

A P. Martinez Artola építész tervei alapján felépített község minden urbanisztikai és szociális igényt kielégít. A faluban 44 darab épület lelhető fel. A terméskő alappal rendelkező, fehérre meszelt házak közül 39 villa épült a munkavállalóknak és családtagjaiknak, a többi épületet közösségi funkciókkal látták el. A falu főterén nemcsak egy 80 fő befogadására alkalmas plébániatemplom épült fel, hanem mellé egy cuki, neoromán stílusú kápolna is. A szakrális épületeken kívül az Iberduero felépített egy három tantermes általános iskolát, egy étteremmel és mosodával felszerelt, 14 szobás szállodát, két kocsmát, egy fedett nyolcpályás uszodát, egy termetes buszgarázst, valamint a polgárőrség részére egy kisebb méretű laktanyát is.

Tovább

Ezekben a titkos budapesti bunkerekben élhetik túl politikusaink az atomcsapást

november 18., 07:06 Módosítva: 2022.11.19 08:13
0
Alagutak és tömegóvóhelyek a pesti Fehér Ház és környékén.

Mint az előző írásból kiderült, Kádár János 1958 szeptemberében úgy fogalmazott az MSZMP Politikai Bizottság ülésén, hogy azért kell beszüntetni az atom-, vegyi és kémiai támadásoknak is ellenálló óvóhelyek kiépítését, mert ezek a bunkerek egy atomcsapás ellen nem tudnak kellő védelmet biztosítani a lakosságnak. Tíz évvel később picivel jobb lett a helyzet. Czinege Lajos honvédelmi miniszter már azt jelentette, hogy elkészültek a veszélyeztetett területeken 600 ezer fő részére kialakított óvóhely- és életvédelmi létesítmények, valamint összeállították a lakosság kitelepítésére és egészségügyi ellátására vonatkozó terveket is.

Budapest esetében először a szakhatóságok a kormány, a minisztériumok és a párt központi és kerületi védelmét látták el. Itt elsősorban azokat az épületeket sorolom fel, amelyeknek többsége még ma is nagyon jól őrzött, valamint létezésükről már több évtizeddel ezelőtt beszámolt a szaksajtó.

Az F5 bunkerváros

Az első ilyen épület a Margit híd pesti hídfőjénél elterülő, jelenleg az Országgyűlés irodaházaként ismert Fehér Ház. A H alaprajzú épület elődjeit még 1913-ban építette fel a Palatinus Ingatlanforgalmi Rt. Vidor Emil építész tervei szerint, ám az idősebb generáció ezt a három egykori ingatlant inkább a Fonciére Általános Biztosító tulajdonaként ismerte. Ezeknek a romos bérházaknak a külsejét és belső elosztását 1947 és 1949 között Preisich Gábor, Gábor László, Gádoros Lajos és Lévai Andor építészek drasztikusan megváltoztatták.

A vasbeton szerkezet megtartásával és köpönyegezésével a mérnökök úgy álmodták újjá ezt az épülettömböt, hogy a hétemeletes épület alkalmas legyen az ország új Belügyminisztériumának. A kezdeti elképzelésekkel ellentétben azonban a 600 szobával rendelkező hivatali épületbe nem a belügy, hanem 1950-ben a Péter Gábor vezette Államvédelmi Hatóság költözött be. A tervezők már az épület átalakításakor kihasználták a világháború alatt súlyosan megsérült és kiégett épületek kettős pincerendszerét, ahol az oszlopsorok között nemcsak 25-30 gépkocsi befogadására és javítására alkalmas kocsiszínt, műhelyt, fogdát, börtönt, irattárt, telefonközpontot, hőközpontot alakítottak ki, hanem a hidegháborús rettegés miatt egy atom-, vegyi és kémiai támadásnak is ellenálló, politikusoknak, országgyűlési képviselőknek fenntartott tömegóvóhelyet is.

A később rendőrkapitányságként, majd az MSZMP Központi Bizottságának székhelyeként ismert ingatlan érdekessége, hogy jelentős átépítésekor a korábban nagyjából négyzet alaprajzú épülettömb Rudolf (ma Jászai Mari) téri és Rothermere (ma Balaton) utcai szárnyának lebontásával, illetve a Személynök (ma Balassi Bálint) utcai cour d’honneur beépítésével lehetőség nyílt több alagút kiépítésére is.

Tovább

Hova menekülhetünk, ha Magyarországot atomcsapások érik?

november 14., 15:28 Módosítva: 2022.11.15 15:47
0
Többrészes cikksorozatban tárjuk fel a lehetőségeket: hová menekülhetünk, ha Magyarországot atomcsapás éri?

A pufajkás maci és a cilinderes sas harca

A szomszédunkban dúló háború miatt sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tehet a magyar lakosság, ha az ország katonai kötelezettségei miatt hadszíntérré változna, és városainkat akár atomtöltetű rakétákkal bombáznák az oroszok. Persze erre az eshetőségre most nagyon kicsi az esély, ám ha Putyin mégis ehhez a fegyvertípushoz nyúlna, mert kifejezetten szeretné a III. világháborút kirobbantani, első körben igazából Románia, Lengyelország és a balti államok lennének veszélyben.

Bár az ukrajnai harcok alapján a nagy orosz medve egyre lomhábbnak és gyengébbnek tűnik, a fenti elvi eshetőség tükrében érdemes felidézni, hogy a Varsói Szerződés (VSZ) katonai vezetése nem is olyan régen hogyan gondolkodott egy ilyen csapássorozat esetére. Mit tett volna a „vörösök szövetsége”? A Kreml urai melyik magyar városokat akarták megvédeni vagy harc nélkül feladni és magára hagyni?

A magyar hírszerzés egyik 1964-es dokumentuma alapján úgy kalkulált, hogy a NATO hazánkat az első támadási hullám során 538 darab F–84F és B–52-es típusú vadászbombázó bevonása mellett Mace, Matador, Corporal, Jupiter, Honest John, Polaris és Skybolt típusú rakétákkal fogja lőni. A VSZ vezetése szerint a nyugati erők atomtöltetekkel felszerelt rakétáik többségét Brescia, Valeggio sul Munco, Gracciano, Rimini, Udine, Ancona, Novara, Vercelli, Genova, Livorno és Trento melletti silókból fogják kilőni, kisebbik hányadukat pedig az Adrián állomásozó amerikai hatodik flotta hajóiról.

Horváth Miklós és Kovács Vilmos Magyarország az atomháború árnyékában című szakkönyve szerint 1987-ben ezeket a közepes hatótávolságú hadászati rakétákat 108 darab Pershing II. és 464 darab szárnyas rakéta váltotta fel. Háború esetén a térségbe vezényelni kívánt amerikai hatodik flotta ekkor már rendelkezett egy hidrogénbombával is.

Tovább

A női egyenjogúság és az üreges Föld híveinek elhagyatott városa

október 31., 17:05 Módosítva: 2022.11.01 14:40
0
Nagyon jól működött a világ első, csak nők lakta és irányította települése, míg agyon nem verték az alapítót.

Eggyel nő a tét

Cyrus Reed Teed doktori végzettsége és tudományos ismeretei ellenére hamar az eklektikus orvoslás, az alkímia, az ezoterika, a szinergia és a természetgyógyászat felé fordult. Amikor a New York államban fellelhető uticai otthonában 1869 őszén ólomból aranyat akart készíteni, majdnem halálos végkimenetelű áramütést szenvedett. Két napig feküdt eszméletlenül a földön, mire hétfő reggel rátalált a bejárónője.

Tedd elmondása szerint ez alatt a fizikailag magatehetetlen időszak alatt isteni utazásban, pontosabban egy kristálytiszta megvilágosodásban részesült. Látomásában egy gyönyörű szárnyas nő jelent meg előtte, aki átadta neki az univerzum három legfőbb igazságát. 

Az első kulcs a halhatatlanság titka volt. A második zárnyitó, hogy Isten valójában egy hermafrodita lény, azaz férfi és nő patikamérlegen kiegyensúlyozott egyvelege. A harmadik titok pedig az volt, hogy az emberiség nem a bolygó felszínén, hanem a földkéreg belsejében él.

Az angyal állítólag azt is elmondta, hogy Ádám, Énók, Noé, Ábrahám, Mózes és Jézus után Teed lesz az a hetedik próféta, akinek meg kell váltania az emberiséget. Az állítólagos mennyei sugallatot hamar tett követte. Egy évvel később főhősünk egy újabb resztoránus keresztény vallási mozgalmat alapított New Yorkban, amelyet Cyrus keresztnevének eredeti óperzsa formája szerint eleinte kurusánizmusnak, később pedig koresánnak hívtak.

Teed új egyháza eleinte azért nem vonzott sok hívőt, mert ekkoriban nagyon sok mennyei lény ütött ki hasonló technikákkal egy csomó amerikai középosztálybeli fehér férfit az otthonában, hogy Isten evilági prófétái lehessenek. A legfelsőbb hang utasítására ezek a kiválasztottak egymás után alapították meg egyházukat, amelyeket a mai napig úgy ismerünk, hogy séker, millerita, oneida, adventista, pünkösdista, Jehova tanúi vagy a ma már 16 millió követővel rendelkező mormon vallás.

Mivel Cyrus egyik legfőbb prédikációja arról szólt, hogy a férfiközpontú társadalom ősidők óta másodrendűként kezeli a nőket, akiket kedvességük és fizikai adottságaik miatt mindig csak kihasznált, kizsákmányolt, lenézett és bizonyos esetekben meg is vetett, így a hölgyeknek a házasság sohasem volt örömforrás, hanem csak rabszolgasorsuk újabb és mélyebb bugyorállomása, ahol tárgyiasítva nemcsak folyamatosan üzekedő ledér macaként kell teljesíteniük, hanem szülőgépként és anyaként is.

Cyrus szerint a gyengébbik nemet ebből a férfiak által kreált ördögi körből csak úgy lehetett kiszabadítani és kiszakítani, ha kommunába költözteti őket, ahol a cölibátus gyakorlása mellett nemcsak ők, hanem az érzékenyebb lelkülettel felvértezett, feminin adottságú macsók is elérhetik a halhatatlanságot. Ő is így tett. Elhagyta feleségét és kisfiát, majd New Yorkból Chicagóba költözött.

Mivel a koresánizmus nyitott volt a feminizmusra is, így alig fél év elteltével az egyház tagjai száma meghatszorozódott, amelynek 75 százaléka magasan képzett közép- és felső-középosztálybeli nő lett.

A mozgalomnak köszönhetően ekkoriban több feleség és asszony hagyta faképnél férjét, akik vagy beperelték Cyrust házastársuk elhidegülése miatt, vagy csak jól megverték az utcán.

Tovább

Bagdaddá változtatta Miamit egy kalandor milliárdos

október 28., 21:22 Módosítva: 2022.10.29 11:58
0
Aladdin és a legnagyobb magyar szélhámos találkozási pontján van az első Barack Obama utca.

Ha Mohamed nem megy a hegyhez…

A floridai Opa-locka városka létrejötte Glenn Curtiss multimilliomosnak köszönhető. Az amerikai repülés és motorkerékpározás úttörője pont száz évvel korábban döntötte el, hogy ő is beszáll a floridai városalapítók sorába. A mérnök szándéka logikus volt. Az amerikai felső tízezer pont azért kedvelte meg az 1918-ban átadott Palm Beach és az 1921-ben megalapított Coral Gables településeket, mert ezeknek a telepeknek az épületei úgy értelmezték újra a spanyol gyarmati és az olasz reneszánsz építészetet, hogy azok egy kicsit megidézték a napsütötte európai Mediterráneum szellemiségét és szépségét.

Curtiss úgy okoskodott, hogy neki ezeknél a floridai városoknál sokkal egzotikusabbat kell megalkotnia. Mivel a kalandort régóta ámulatba ejtette a mesés Közel-Kelet építészete, kitalálta, hogy városát Az ezeregyéjszaka meséi alapján fogja megépíttetni. 

Abban reménykedett, hogy az iszlám aranykorából származó mesegyűjteményről az amerikaiak többsége már hallott valamilyen formában,

hiszen erről a régióról a média gyakran számolt be ekkoriban Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es felfedezése és A bagdadi tolvaj című játékfilm 1924-es bemutatása kapcsán.

A repülőgépgyártással is foglalkozó Curtiss orientalista álma megtervezésére az anyai ágon magyar származású Bernhardt Emil Müller építészt és Clinton MacKenzie várostervezőt kérte fel, akik első körben 105 háznak a skiccét rajzolták meg. Az arab, perzsa és mór építészeti stílusok kombinációjával megtervezett település központi eleme a minaretekkel és hagymakupolákkal díszített városháza volt, amelynek alaprajzát és tagoltságát a mesében szereplő Sahriár szultán palotájának leírása ihlette.

Tovább

Lebontják a finnugor nyelvrokonságot megállapító Budenz József házát

október 24., 06:51 Módosítva: 2022.10.25 13:18
0
Jogerős a határozat a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes ház bontásáról. A XIX. század második felétől ott álló épület leghíresebb lakója a magyar nyelv finnugor eredete mellett érvelő német származású nyelvész volt.

Kard és nyereg

Lebontják a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes házat. Az erről szóló jogerős határozatot október 10-én adta ki a fővárosi kormányhivatal. A szóban forgó épület két ütemben készült el. A telekre először nemes Wotzasik Mayer kovácsmester, tápiószelei birtokos és felesége építkezett. Ezt a lakóházzal kombinált műhelyt 1865-ben adták át rendeltetésének, amelyet Hild Károly tervezett. Ezt a földszintes ingatlant vette meg 1871-ben Korompay Alajos nyergesmester, hogy Schusbeck Pál terve szerint egyrészt klasszicista stílusban egyesíthesse a homlokzatot, másrészt pedig, hogy egy újabb emeletet építhessen tulajdonára. Korompay neve egyébként még mindig jól olvasható az utcai bejárat felett. A hatalmas udvarral rendelkező ház 1874-ben lett kész.

Halszagúak és nyereg alattiak

Az U alaprajzú épület egyetlen országos hírnévnek örvendő lakója a német származású Budenz József nyelvész volt, akit a görög–római alapokon nyugvó indogermán kultúra felsőbbrendűségét hirdető Hunfalvy Pál nyelvész hívott Pestre tanulni. Ténykedése során a Göttingából érkezett bölcsészdoktor hamar megállapította, hogy a hangtan alapján a magyar a finnugor nyelvcsaládba tartozik, a török egyezések többsége szóátvételen alapszik. Budenz 1868-ban lett a pesti egyetem magántanára, ebben az évben jelentette meg a Magyar és finn–ugor nyelvekbeli szóegyezések című munkáját is. Ez volt az első olyan műve, ahol tőszavakkal próbálta bebizonyítani a finnugor nyelvgenetikai rokonságot. Jókai Mór, amikor ennek hírét vette, csak annyit mondott, hogy: 

Mikor megtudtam, hogy finnugor vagyok, hirtelen nem tudtam, hogy fingjak-e, vagy ugorjak.

A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem altaji összehasonlító nyelvészet tanára 1876-ban költözött be a Dohány utcai ház felső emeletére. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként itt folytatta az 1873-ban elkezdett fő művének, a Magyar–ugor összehasonlító szótár írását, amellyel csak 1881-ben lett kész. Bár az öt füzetből álló munkájáért az MTA nagydíjjal jutalmazta, tudományos eredményeit többen kétségbe vonták, főleg Vámbéry Ármin orientalista. Kezdeti barátságuk hamar ellenségessé vált, csatározásaikat rendszerint hívta a korabeli sajtó „ugor–török háborúnak”. Budenz 1877-ben költözött át a krisztinavárosi, ma már nem álló Mozdony (ma Kiss János altábornagy) utca 9. szám alatti épületbe.

Tovább

Hanyag arabok, csóró magyarok: teljesen szétlopták a 201 éves seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt

október 20., 17:37 Módosítva: 2022.10.21 19:09
444
Egy műemlékkel megint szegényebbek lettünk.

Ha a császár óhajt, Zichynek rögtön kell egy póthaj

Az ország egyik legjelentősebb műemlékének számító emeletes kastély állítólag egy uralkodói tévedésnek köszönheti megvalósulását. A legenda szerint amikor I. Ferenc osztrák császár egy hadgyakorlat során bejelentette, hogy a következő évi hadműveleteket Fejér vármegyében fogják megtartani, és az esemény alatt gróf Zichy Ferenc Szerafin főajtónálló és udvari kamarás seregélyesi kastélyában fog megszállni, a nevezett gróf, aki három évvel korában megözvegyülve Bihar vármegye főispánjaként is tevékenykedett, sebtiben parancsba adta az embereinek, hogy azonnal kezdjék el a megnevezett falu melletti építkezést, ugyanis nem volt az ominózus területen semmilyen ingatlana.

A főúr szerencséjére sokat segített neki a második feleségének kiszemelt, 1822-ben Baden bei Wienben el is vett gróf Cavriani Janka úrhölgy, aki Pollack Mihály építészt kérte fel az uralkodó fogadására alkalmas épület megtervezésére. A tekintélyes méretű, klasszicista stílusú kastélyépület rekordgyorsasággal épült fel. A korabeli beszámolók szerint a cinklemezekkel fedett, U alaprajzú komplexum 

a császári óhaj elhangzása után nyolc hónappal, 1821-ben már teljes pompájában állt.

A kastély belső termeinek szobrai és freskói Pich Ferenc kézügyességét dicsérték. Ezek a harci és áldozati jeleneteket ábrázoló képek olyan árnyfestési technikával készültek, hogy a szemlélődőnek úgy tűnik, mintha a kétdimenziós műalkotások domborművek lennének. Ígéretéhez híven Ferenc császár valóban meglátogatta a négyezer négyzetméteres kastélyt, de nem átadásának évében, hanem csak az 1826-os hadgyakorlat idején. Az uralkodó két éjszaka erejéig itt is aludt. Ezt a földszinten kialakított, tekintélyes méretű hálószobát ekkortól kezdték el hívni Császári hálószobának.

A 62 holdas angolkert megbokrosodásához kicsivel több idő kellett, mint egy év. A messzi földről ideszállított, akkor még tényleg egzotikusnak számító növények között megtalálható volt a platán, a törökmogyoró, a feketefenyő, a tulipánfa, a vasfa, a japán akác, a császárfa, de még a virginiai boróka is. A kor divatjai szerint a park megfelelő pontjain antik hangulatú római sírköveket, vázákat, urnákat, szarkofágokat helyeztek el, amelyek jól megfértek a négy kilométer hosszú, kacskaringós sétaút mentén mérnöki pontossággal elhelyezett gloriette, pálmaház, kertészház, csónakház, vízimalom és a mesterséges tavacska mellett.

Tovább

Miért alakítottak ki titkos szobákat híres szobrokban és műemlékekben?

október 15., 16:49 Módosítva: 2022.10.16 14:11
274

Borospincék a Brooklyn hídban

Bármennyire is hihetetlen, de a Brooklyn híd egyik pillérében és a vele szemközti hídfőjében egy-egy hatalmas méretű boltíves borospince található. Míg az egyik a folyami átkelő manhattani oldalán, addig a másik az East River keleti partszakaszán lelhető fel. A Bacchus nedűjének tárolására alkalmas pincéket egy kompromisszumos megoldás miatt alakították ki.

Amikor a német származású Augustus Roebling mérnök megtervezte a leendő híd nyomvonalát a két városrész között, eleinte komoly fejtörést okozott a kivitelezőknek, hogy hová helyezzék New York itt működő két legjelentősebb alkoholkereskedését, a folyó bal partján működő Rackey’s Wine Company borászatot és a manhattani oldalon a likőreit árusító Luyties & Co. céget.

Roebling azonban nem rémült meg a kihívástól és a feladat nehézségétől. Ő pont egy zseniális lehetőséget látott abban, hogy a híd hatalmas, 15 és fél millió dolláros építési költségeit valahogyan ellensúlyozhassa. Az egyenként 60 ezer tonnát kitevő gránitkövekből kirakott hídfőket 1870-ben úgy tervezte át a mérnök, hogy a 13 évig tartó építkezés során a helyi alkoholkereskedők a már elkészült felhajtókban, illetve az idevezető föld alatti alagutakban minden gond nélkül tárolhassák palackozott italaikat.

A terv bevált. Az elkövetkező 40 évben csaknem egytucatnyi italárus bérelte ki a Nagy Alma vezetésétől ezeket a járatokat, amelyekért általában évi ötezer dollárt fizettek az önkormányzatnak. A híd mesterséges barlangjai és kamrái annyira jól beváltották a hozzájuk fűzött financiális reményeket, hogy még a legkényesebb bordeaux-i, burgundi borok és pezsgők tárolására is alkalmasak voltak.

A híd kanyargós útvesztőit, labirintusait ekkoriban kezdték el francia utcák neveivel illetni, úgymint Avenue Les Deux Oefs vagy Avenue Des Chateux Haut Brion. De a függőhídnak van még egy titka: amikor 1883-ban a hídfő alatti járatokat Európa borvidékeire jellemző illusztrációkkal festették ki, akkor helyet kapott Tokaj városa és a mögötte elterülő Kopasz-hegy sziluettje is. Ez a magyarországi jelenet a híd Manhattan felé eső hídfőjében a mai napig jól látható a Luther Márton hitszónok és Johann Heinrich Voss német költő borhoz írt, 1934-ben mellé pingált versszakaszaival egyetemben.

Tovább

A saját családi házában talált egy középkori kórházat és egy kápolnát

október 13., 11:24 Módosítva: 2022.10.14 12:05
2583

Pompás ez a bontás

Juan Francisco León Catena fiatal spanyol informatikus 2016 novemberében vásárolt a feleségével közösen egy háromszintes épületet a szülővárosában, Úbedában. Mivel a Cava utca 10. szám alatt megbújó belvárosi ingatlan meglehetősen lelakott és romos volt, így Juan az apjával nekikezdett frissen vásárolt tulajdona családi felújításának. A rekonstrukciót a tetőtérrel kezdte el az apa-fiú páros. Amikor a San Jorge utca 4. szám alatti házzal közös főfalat részlegesen megbontották, hirtelen egy szenzációs meglepetés tárult Juan és atyja szeme elé.

portico renascentista widelg
Fotó: Divulgação / Juan Francisco León Catena

A téglafal mögött egy nagy méretű, pillérekkel és oszlopokkal sűrűn tagolt portikusz látványa bontakozott ki előttük, amelynek központi eleme a Messía család címere volt. Lejjebb mentek egy szinttel, ott is elkezdték a falat visszabontani. Itt egy hatalmas méretű kapunak a tetejét, illetve közvetlenül mellette egy fülkébe helyezett, Szent Pétert ábrázoló mellszobrot kapartak ki a habarcs alól. Lerohantak a földszintre és a pincébe is csákányozni, ahol megtalálták a tekintélyes méretű kapu nagyon díszesen kialakított lábazatát is. 

A tetőtérrel együtt három szintet átfogó díszes építmény magassága meghaladta a 11 métert.

A hihetetlen felfedezés fontossága miatt Juan azonnal szólt a városi konzisztóriumnak, amelynek tagjai az Andalúziai Kulturális Delegáció szakembereivel közösen megállapították, hogy jó fizikumú informatikusunk két, egymásba épített, nagyon fontos történelmi emlékhelyet fedezett fel.

Tovább

Városképet romboló, óriási betonszörnyet építenek a Kazinczy utcában

október 10., 06:07 Módosítva: 2022.10.11 16:55
65

Új Babilon épül

Már több mint két éve tudható, hogy a fővárosi kormányhivatal az Állami Balettintézet használaton kívüli Kazinczy utca 40–46. szám alatti emeletes konténerépületét és az L alakban rátapadó egykori Schmolka Manó és Kozma Jenő hentesek működtette kóser szalámigyár és füstölt húsárú gyárának Kazinczy utca 48. szám alatti maradványaira megadta a bontási engedélyt.

Ahogy korábban sejthető volt, a bontásra ítélt épületek helyére egy szálloda fog épülni, amelynek terveit ez év április elsején, azaz pont bolondok napján tette nyilvánossá a Botos Bálint és Németh Péter irányította Forestay Group cégcsoport és a tervezéssel megbízott Tömösi Örs és Tömösiné Nagy Ibolya építészházaspár, valamint csapatuk, az Art-NT Építész Stúdió Kft.

Bár az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR) feltöltött megalomán tervről még nem született érdemi szakhatósági döntés, a VII. kerületi önkormányzat ez év szeptember 21-én mégiscsak zöld utat adott a beruházásnak a PestBuda információi szerint.

A képviselő-testület felhatalmazta Niedermüller Péter polgármestert a településrendezési szerződés megkötésére, ami azt jelenti, hogy az utca páros oldalának öt kisebb méretű telkének összevonásából létrehozott

3347 négyzetméter alapterületen a gépészeti felépítményekkel együtt egy tízszintes, 270 szobás hotel fog elméletben hamarosan megépülni.

Tovább

Vérrel és kínnal áztatott földön épül fel Ferencváros új, 510 lakásos lakóparkja

október 4., 17:05 Módosítva: 2022.10.05 12:04
176

A vörösből zöld lesz

Ferencváros ipari múltjából ma már alig van látható hírmondó. Az egykori rozsdaövezetek helyén gombamódra nőnek ki az új építésű lakóparkok, lakótömbök és az új közösségi területek. A leglátványosabb átalakulás az elbontott Közvágóhíd területén és környékén figyelhető meg. A Vágóhíd, a Mester és a Máriássy utca között a Metrodom City Home kisvárosméretű lakóparkjának 1735 lakásába, illetve az Allure Residence három megtört alaprajzú, 520 lakással rendelkező épülettömbjébe már beköltözhettek a kerület új lakói.

A Cordia gőzerővel készíti elő a Vágóhíd utca 9. szám alatt másfél hektáron elnyúló, Woodland fantázianevű, 780 lakásos projektjét. Szintén jó ütemben halad a Közvágóhíd helyén felépíteni kívánt City Pearl nevű modern lakótelep szerkezetépítési munkálata is, akárcsak a Metrodom másik nagy területfejlesztési beruházása, amely a Vágóhíd utca és a Vaskapu utca kereszteződésében fog megvalósulni. A Green nevű, 510 lakásos lakópark alapkőletétele most október elején lesz esedékes, a projekt pedig várhatóan 2024 harmadik negyedévében lesz kész.

Bár elméletileg a futónövényekkel, fákkal és bokrokkal tagolt, új lakótömbnek nem lesz része a Vágóhíd utca 10. szám alatti telek, most szeptember 21-én valamelyik beruházó mégis bontási kérelemmel fordult az illetékes kormányhivatalhoz, hogy ledózerolhassa a több éve szellemházként vegetáló bérházat. Ha a Metrodom a kérvényező, akkor könnyen elképzelhető, hogy a Green nevű, belső udvaros lakópark kétszer nagyobb területen fog megvalósulni, mint ahogy a cégvezetés korábban tervezte. 

Bárki is a bontás kérvényezője, egy biztos: a Vágóhíd utca utolsó, XIX. században épített épülete is hamarosan el fog tűnni a föld színéről, mivel az ingatlan nem áll helyi védelem alatt.

Tovább

Szálloda lesz az olimpiai bajnok házából

október 3., 18:11 Módosítva: 2022.10.04 17:07
38
Több mint tízévnyi elhanyagoltság és pusztulás után végre jó ütemben halad Budapesten a Király utca 36. szám alatti négyszintes, 1998 óta helyi védelem alatt álló bérház rekonstrukciója, kibővítése és teljes felújítása.

A bulinegyed egyik leghányatottabb sorsú épülete 60 szobás szállodaként és 204 ágyas ifjúsági szállóként újul majd meg. A háromcsillagosra tervezett hotelt a tervek szerint 2024 decemberében adják majd át rendeltetésének, amelynek terveit a Lamro-Terv Kft. két munkatársa, Fekete Lajos és Gyurik Ákos építészpáros jegyezte. Az ő elképzelésük szerint a leendő szálloda nemcsak tetőtér-beépítést fog kapni, hanem az utcaszintről elvileg egy alig látható emeletráépítést is.

A leendő szálloda a nem túl fantáziadús K 36 Party Hotel néven fog megnyílni,

amely jól előrevetíti leendő lakói életkorát és habitusát. Remélhetőleg ez a névválasztás hamar módosulni fog a ház egykori híres szülötte miatt, aki kétszeres olimpiai bajnokként minimum megérdemelné, hogy domborműves emléktáblát kapjon a bejárat mellett.

Tovább

Csaknem húsz éve rohad a főváros legszebb nagyáruháza és a fél Bécsi utca

szeptember 29., 06:04 Módosítva: 2022.09.30 06:33
513
Budapesten, a Kempinski ötcsillagos szálloda nyugati homlokzatával szemben 2004 óta szellemházként vegetál a Bécsi utca fele, amelyhez öt évvel ezelőtt felzárkózott az egykori angol nagykövetség Harmincad utcai épülete is.

Ha leszáll a léghajó, felmegy a vérsavó

Ilyen üres épületként ismeretes a hotellel parolázó sarki Fischer Áruház, közvetlenül mellette a Bécsi utca 8. szám alatti Baich-Korner-bérház, illetve a Bécsi utca 6. szám alatti Iparterv egykori kilencszintes székháza is. Ezek az egykori társas– és üzletházak Csipak Péter milliárdos egyik cége, az Immobilia Real Estate Development Ingatlan Fejlesztő és Beruházó Kft. tulajdonában állnak.

A Baich-Kohner-bérház

A Bécsi utca 8. szám alatti, napjainkra nagyon lecsupaszított és többszörösen kibővített bérház második emeletét báró Baich Miklós főrendiházi politikus, a Szerb Királyság trónörököse építtette, aki egyébként rendületlenül támogatta a pesti Szerb Napló című lap, a Szerb Matica kulturális és tudományos intézményt, valamint az újvidéki szerb gimnázium felépítését is.

Érdemes megjegyezni, hogy a Milosnak is hívott főnemes mostohaanyja Obrenovics Petrina szerb hercegnő, mostoha-unokatestvére pedig I. Milán király volt.

Az 1884-ben átadott harmadik szint és a ház új homlokzatát Kallina Mór terve alapján kivitelezték. Báró Kohner Adolf nagyiparos megrendelésének köszönhetően az épületre 1923-ban emelték a harmadik emeletet, amelyet Quittner Ervin tervezett. A magyarországi zsidó élet aktív tagja, az Országos Képzőművészeti Társulat elnöke, a szolnoki művésztelep egyik alapítója ezen az emeleten helyezte el világírű, zömmel francia impresszionisták által festett festménykollekcióját. 

A képek többségét Berthe, Bonnard,Cézanne, Chintreaul, Constable, Corot, Courbet, Daumier, Delacroix, Denis, Gauguin, Géricault, Goya, Magnasco, Manet, Manet, Millet, Morizot, Puvis de Chavannes,Puys, Renoir, Sisley és pár magyar, Mészöly Géza, Munkácsy Mihály, Paál László, Szinyei Merse Pál festette. 

A 12 darab neobarokk öntöttvas konzol által tartott legfelső emeleten a Del Medico Panzió működött, amelynek 14 szobájának egyikében nemcsak dr. Del Medico Imre jogász, közíró, a levélírók doyenje töltötte gyermekkorát, hanem alkalmanként itt tért nyugovóra Magyarország úri közönsége is, mint például gróf Révai János gróf, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Bernáth László honvédelmi államtitkár, Károlyi Mihály húga, sőt még Tristan Tzara világírű román származású Párizsban élő költő is, akiben a dadaizmus egyik atyját tisztelhetjük.

A vállalkozó 2008-ban töröltette el a szóban forgó három épület helyi védelmét a tervtanácsnál, a főváros és a kerület akkori vezetésénél, hogy az ingatlanok helyére 

a világhírű Norman Foster építésziroda terve szerint felépíthessen egy modernista lázálmot. 

A városképet teljesen negligáló, a világörökségi helyszínt jelentősen veszélyeztető, a szakhatóság, az ekkor még működő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkerülésével felépíteni kívánt gigantikus méretű luxuspláza azzal borzolta leginkább sokak kedélyét, hogy a tetejére egy olyan hosszú henger alakú körpanorámás tetőkertet álmodtak meg, amely egyesek szerint léghajóra, mások szerint inkább szivarra, de leginkább egy méretes falloszra hasonlított.

A Belváros új városközpontjának szánt bevásárlóközpont 30 százalékos önerő mellett banki hitelekből kívánta Csipak Péter megvalósítani, amely ekkor 40 milliárd forintot tett ki. A mintegy 45 ezer négyzetméteres összszint-területnyi pláza 233 gépkocsi befogadására alkalmas háromszintes mélygarázzsal is rendelkezett volna. Az elsőfokú építési engedély ellen fellebbezést nyújtott be az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, a Budapesti Városvédő Egyesület és a Budapest Világörökségéért Alapítvány is, amelynek hatására a Fővárosi Közigazgatási Hivatal is felismerte, hogy a grandiózus terv nem felel meg az előírásoknak

A bíróság 2011 májusában semmisítette meg a projektre kiadott elvi építési engedélyt, így a Zeppelin árnyéka kis időre eltűnt.

Flitteres Fischer ziher, hogy itt sikeres lesz

A veszély azonban nem hárult el. Az ingatlanok jogi státusza körül még mindig folyamatban lévő perek és egyeztetések zajlanak, amelyek értéke több milliárd forint. Bár az épület rendszeres őrzéséről, műszaki állapotának karbantartásáról elméletben gondoskodik Csipak cége, a valóság teljesen más.

A sarokház Harmincad utca felé néző tetőszerkezeténél egy egybefüggő 16 négyzetméteres sávban már teljesen hiányzik a tető, de nem jobb az Erzsébet tér felé néző oldalon sem, ahol szintén egy csaknem ugyanekkora egybefüggő rész hiányzik.

A két téglalap méretű cseréphiány között emberi törzs vastagságú lyukak vannak a cserepek között. Esős és havas időben itt minden gond nélkül ömlik lefelé a víz és a hólé. A „Minden határon át – Bp. Urbex” csapat felvételei szerint a legfelső emelet parkettája már púpos és szintén lyukas. Eltűnt a nyeregtetőt díszítő kovácsoltvas korlát és végeit lezáró két „Fischer” feliratú kőváza is. Az udvarra néző tető már össze is omlott. Több négyzetméteres szakaszokon hiányoznak az udvarra néző falak fehér csempéi is. Van ahol már két emeletnyi ez a hiány.

A lepusztult házban gyakran szállnak meg hajléktalanok és drogosok is. Bár a tulajdonos szerint komoly statikai problémákról nincsen szó, az épület állapotának rohamos romlása „jó magyar megoldásként” azt is valószínűsíti, hogy 

omlás- és életveszélyre hivatkozva Csipak Péter és Immobilia Real Estate Development Ingatlan Fejlesztő és Beruházó nevű cége mégis eléri a bontást, hogy a felszabadult értékes telket úgy építhesse be, ahogy a helyi építési szabályok megengedik.

Tovább

A kormány tudtával titkos orosz légió alakult Budapesten

szeptember 25., 11:01 Módosítva: 2022.09.26 08:49
287

A magyar hadsereg több mint egyharmadát kozák és orosz katonákkal akarták feltölteni francia pénzből.

Orosz ökölbe magyar kardot!

Az orosz polgárháború második szakaszának a végét jelentette, amikor a Vörös Hadsereg vérgőzös előrenyomulása miatt a bolsevikellenes dél-oroszországi Fehér Hadsereg és a helyi monarchiapárti lakosság zömét 1920 novemberében báró Pjotr Nyikolajevics Vrangel tábornok sikeresen evakuáltatta a Krím-félszigetről nyugat felé. Mihail Alekszandrovics Kedrov flottaparancsnok 

126 hadi- és kereskedelmi hajó bevonásával csaknem 150 ezer katonát menekített ki ekkor az antant felügyelete mellett Konstantinápoly környékére Szevasztopol, Jevpatorija, Kercs, Feodoszija és Jalta kikötőiből.

A Romanov-párti tisztek és katonák nagyobbik hányada innen leginkább Londonba és Párizsba, illetve a pánszlávizmus szellemében a frissen megalakult Csehszlovákiába, a Szerb–HorvátSzlovén Királyságba, a későbbi Jugoszláviába, valamint Bulgáriába ment. Az orosz diaszpóra létszáma bár nem volt olyan jelentős Magyarországon, mint Prágában, Belgrádban, Szófiában, illetve az egykori Szerém vármegyéhez tartozó vajdasági Karlócán, ám Budapest és Pécs ennek ellenére mégiscsak az orosz katonai emigráció két jelentős központja lett. De kezdjük az elejéről.

Tovább

A balmorali királyi kastély titkai

szeptember 19., 13:55 Módosítva: 2022.09.20 19:35
138
A skóciai birtok, ahol a királynő végre háziasszony lehetett vicces denevérbefogások, rakétaüzemanyag-ízű koktélok és szénné égetett húsok hálójában.

Balmoral ha a szívedbe betalál

Az öreg Lord Aberdeen 1848 februárjában úgy adta el Albert hercegnek a szóban forgó kastélyt bútorokkal és személyzettel együtt, hogy Viktória királynő férje az adásvétel előtt nem látta az ingatlant. A királyi pár 1848. szeptember 8-án érkezett meg a XV. századi kastélyba, amelyet Viktória kicsinek, de csinosnak talált. Albertnek azonban nem a ház, hanem a dombos skót táj tetszett meg. Állítólag szülőföldjére, Thüringiára emlékeztette. 

Hamar bebizonyosodott, hogy a ház túl kicsi kettőjüknek. A királyi udvar 1848-ban kérte fel a John és William Smith építészpárost, hogy tervezzenek a birtokra egy új kastélyt, többtucatnyi nyaralót, villát, hangulatos parasztházat és gazdasági épületet. Az erdők, kertek és birtoképületek fejlesztésére James Beattie tájkertészt, valamint James Giles festőművészt kérte fel az udvar.

A tényleges adásvételt 1852 júniusában kötötték meg a felek. 

A vételárat 32 ezer fontban határozták meg. Ez tavalyi árakon 3,6 millió font, azaz picivel több mint másfél milliárd forintnak felelne meg.

Albert még ez év őszén megvette a szomszédos Birkhall birtokot, és bérbe vette a kőhajításnyira arrébb álló Abergeldie-kastélyt is.

A ma látható, részben Albert herceg által tervezett neogótikus stílusú kastély alapkövét Viktória királynő helyezte el 1853. szeptember 28-án a bejárat nyugati falának lábazatában.

Az új kastély a régitől körülbelül kilencven méterre épült, és 1856-ra lett kész. Ezt követően a régi, Aberdeen-féle épületet lebontották.

A kastély fő építőanyaga a birtokon bányászott gránit volt. 1857 őszére elkészült az Isambard Kingdom Brune építész tervezte új híd is a Dee folyó felett, amely összeköti Crathie-t és Balmoralt.

Tovább

Irgalmatlan nagy vagyont érnek a Windsor-ház palotái, kastélyai és udvarházai

szeptember 18., 09:11 Módosítva: 2022.09.19 07:19
308
A 24 palota esetleges vételára 3,7 milliárd angol fontba, azaz csaknem 1,7 billió forintba kerülne.

Hogyha nékem sok pénzem lesz

A brit királyi család tagjai régebben 146 darab, napjainkban már csak 24 kisebb-nagyobb méretű rezidenciában térhetnek nyugovóra az Egyesült Királyság területén. Ezek a minden kényelemmel felszerelt szigetországi ingatlanok lehetnek nagyméretű paloták, csipkézett kastélyok, méretes parasztházak, timpanonos kúriák, de még emeletes udvarházak is. 

McCarthy Stone ingatlanfejlesztő számításai szerint az Egyesült Királyság királyi ingatlan-portfóliójának összértéke 2022-ben elérte a 3,7 milliárd angol fontot, azaz több mint 1,7 billió forintot, amely 460 millió fontos növekedést jelentett 2019 óta.

Bár ezek az épületek méreteikben és építészeti stílusaikban jelentősen különböznek egymástól, annyi közös azért csak van bennük, hogy mindegyik ingatlanban a dinasztia kiváltságait és előjogait szabályozó 1760. évi polgári jegyzéktörvény és a Halsbury-törvények érvényesek. 

Ezeknek a speciális jogszabályoknak köszönheti a család többek között, hogy nem kell például örökösödési adót, az alkoholos italok és dohánytermékek után pedig illetéket fizetniük. Bár a törvények értelme szerint az uralkodónak személyi adót sem kellene fizetnie,

ám II. Erzsébet királynő mégis úgy döntött, hogy alattvalóihoz hasonlóan ő is adózni fog, hogy ezzel is növelje a monarchia népszerűségét. Utódja, III. Károly hasonlóan cselekszik.

Tovább

Mikor nyithat meg újra Erdély nagykövetsége Isztambulban?

szeptember 16., 10:58 Módosítva: 2022.09.17 07:57
157
Ebben az izgalmas múltú romos házban működött a hódoltság korában Erdély török nagykövetsége. Thököly Imre még kocsmát is működtetett az aljában. Megmarad vagy összeomlik, esetleg újranyitják?

Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet.

Isztambulban több tucat magyar vonatkozású emlékhely található. Az egyik legizgalmasabb múlttal rendelkező ilyen emlékpont az egykori Erdélyi Fejedelemség nagykövetségi rezidenciája, amely a hét dombra épült Konstantinápoly „hatos számú hegyének” a tetejéről szemléli az Aranyszarv-öböl hajóforgalmát. Ez a napjainkban teljesen megújuló, építészetileg átformálódó terület a Constantinus császár építtette régi városfalon kívül, de még a Theodosianus-féle kettős új városfalon belül terül el, amelyet a sikerrel zárult török ostromig 

a bizánci főváros XIV. kerületének Kynegion városrészeként ismertek.

Bár ez a történelmi városrész földrajzilag valóban messzebb esik a turisták által kötelezően felkeresendő tralleszi Anthemiosz és milétoszi Iszidórosz tervezte Hagia Szophia bazilikától, ám a kerület a muszlim térhódításig a császárok legfőbb ingatlanfejlesztési területének számított. A hegy gerincén ugyanis mai napig egymás mellett sorakoztak a keletrómai uralkodók magaslati palotái, amelyeket északnyugati irányból hét városkapu védett a szárazföld felől. Ezek a paloták közül a legjelentősebb és a legszebb, a ma múzeumként működtetett, XIV. század elején átadott, Porphyrogenitus nevű udvarház volt.

Mivel a kecses paloták miatt itt valamennyivel vékonyabbak voltak a védművek szélessége, így II. Mehmed szultán ezeken a pontokon kezdte el lövetni a városfalakat a magyar (más források szerint székely) Orbán mester tervezte, a mai bolgár határhoz közeli Demirköy faluban öntötte ágyúszörnyetegeivel. A taktika bevált. 

Az ostrom 53. napján, 1453. május 29-én hajnal fél egykor a törökök a Kerkoporta, azaz a Cirkusz kapun behatolva elfoglalták a várost.

A támadók első hullámának egyik vezetője Așkı Mehmet Efendi hadvezér volt, aki nemcsak katonaként és másodvonalbeli államférfiként volt ismeretes az oszmán udvarban, hanem jeles költőként és vallástudósként is. Amikor Așkı elérte a leomlott várkaputól légvonalban alig 200 méterre magasodó hatos számú dombot, akkor a kegyetlen közelharccal mit sem törődve térdre rogyott, hálát adott Allahnak a győzelemért, és felajánlotta, hogy vagyonából egy mecsetet fog felépíteni erre a „szent helyre”.

Tovább

Egy zseniális szélhámosnak köszönhetjük a világ legkisebb felhőkarcolóját

augusztus 31., 18:22 Módosítva: 2022.09.01 19:08
207
Mindig figyeljünk oda az apró betűs részre és a mértékegységekre.

Nincs egy hely, nincs egy hely

Amikor a múlt század elején a Vörös-folyó egyik mellékágánál az amerikaiak egy nagyméretű kőolajmezőt fedeztek fel, több mint húszezer telepes költözött Oklahoma és Texas határára. A kitermelésben érdekelt olajtársaságok 1919-ben jelentek meg a közeli, 1876-ban alapított Wichita Falls nevű faluba, ahol teljesen ismeretlen volt az infrastruktúra fogalma. Megfelelő méretű és mennyiségű kőépületek hiányában a fekete arany kiaknázásában érdekelt cégek utcai sátrakban voltak kénytelenek lebonyolítani a különféle részvénytranzakciókat és az ásványjoggal kapcsolatos ügyleteiket.

A krónikus épülethiányt, kicsit csúsztatva irodapiaci hiányt látva ekkoriban döntötte el Augustus McMahon, hogy ha a kőolaj erőltetett ütemű kibányászása miatt más vállalkozóknak nincs idejük építkezni, ő lesz az első olyan ingatlanberuházó a településen, aki megépíti a lassan várossá fejlődő logisztikai csomópont első toronyházát. Bár az ötlet zseniális és magától értetődő volt, az elképzeléssel volt egy apró gond: 

a telekvásárláshoz és az építkezéshez Augustusnak egy centje sem volt. Persze ez a picinyke probléma nem vette el szélhámosunk kedvét.

Ötletével azonnal házalni kezdett a helyi bányaipari cégeknél. Rábeszélőkészsége annyira eredményesnek nyilvánult, hogy pár hét alatt rádumált hét tőkeerős nagyvállalkozót, hogy közösen finanszírozzák nagyratörő elképzelését, amelyet a sebtiben megalapított építőipari cégével fognak kiviteleztetni. 

A befektetők a tervezési és kivitelezési munkákra kétszázezer dollárt különítettek el, amely 2021-es áron csaknem 3 millió 126 ezer dollárnak, azaz tavalyi áron számítva egymilliárd 18 millió forintnak felel meg.

Gógyis Augustusunk beruházásának helyszínét a belvárosi St. James szállodával szemben álló, használaton kívüli és őrzés nélküli vasúti raktár területén lelte meg, amely egyébként Augustus Newby szállítóipari cégének tulajdonában állt.

A teljes befektetői bizalmat élvező McMahon azonnal munkához látott. Megbízta a pályakezdő Michael Beards építészmérnököt, hogy ezer dollárért és pár, kobakra adott barackért cserébe tervezze meg egy hét alatt leendő toronyházát, amelyet csendestársai nem titkolt szándéka szerint méltó versenytársnak szántak a New Yorkban ekkoriban átadott, 241 méteres Woolwoorth Building nevű felhőkarcolónak. A Wichita Falls-i késő neoklasszicista stílusú épület kivitelezési munkái olyan rekordgyorsasággal haladtak, hogy a márciusi alapozási munkák befejezése után fél évvel már kulcsrakész volt az egész építmény. Mindenki boldog volt. A polgármester is. Vagy mégsem?

Tovább

Magyar hadifoglyok építették a világ legcukibb szellemtemplomát

augusztus 29., 21:22 Módosítva: 2022.08.30 21:05
274
Könnyen lehet, hogy UNESCO által védett világörökségi helyszín lesz.

Józsa Antal kutatásai szerint az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének valamivel több mint kétmillió tagja sínylődött valamelyik orosz hadifogolytáborban az első világháború ideje alatt. A Duna menti birodalom területén eközben csaknem egymillió orosz hadfi raboskodott. 

Mint minden harcokban részt vevő állam, a cári kormányzat is munkára kötelezte ellenségei elfogott katonáit.

Rabosított bakáink, huszárjaink és tisztjeink fizikai erejét leginkább a zord éghajlatú szibériai, murmanszki és pétervári vasútvonalak építésénél használták fel, de csukaszürke egyenruhásaink közül sokakat vittek Berezovka, Pervaja Rjecska, Ufa, Vlagyivosztok és Krasznojarszk szántóföldjeire is robotolni. Nálunk valamennyire szerencsésebbek voltak azok az obsitosok, akiket melegebb éghajlatú övezetekbe szállítottak. Ilyennek számított a kaukázusi régió. Az Örményországba, Azerbajdzsánba és Grúziába transzportáltak leginkább árvízvédelmi, erődítési és egyházi építkezéseken vettek részt. Ez utóbbinak egyik szép emléke a jereváni espereséghez tartozó Amrakits faluban látható Csodatevő Szent Miklós-templom.

Tovább

Megtalálták a IV. Béla sírját rejtő elveszett esztergomi bazilikát

augusztus 26., 18:35 Módosítva: 2022.08.27 19:39
8329
A kutatók megdöbbentek a török korban elpusztult székesegyház monumentális méreteit látva.

Kincs, ami nincs

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója, L. Simon László ez év márciusában rendelte el, hogy a hivatala alá tartozó régészek egy csoportja talajradarozza végig az esztergomi Jókai utca 7., 9. és 11. szám alatti házakat és környezetüket, hogy sokak várakozásának megfelelve munkatársai végre megtalálhassák a török korban elpusztult Segítő Szűz-bazilika romjait és az ott eltemetett jeles Árpád-házi uralkodó végső nyughelyét. A kutatás Gombkötő Csaba szellemi irányítása mellett a IV. Béla Kegyeleti Bizottság szakmai érvekkel és dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékai alapján indult el. Érdemes megemlíteni, hogy a civil szervezet magasan kvalifikált tagjainak száma egy év alatt megduplázódott.

A második honalapítónak tartott király sírja nagy valószínűséggel egy szaunával is felszerelt magánmedence közelében rejtőzik. 

Az uralkodó és családja kriptájáról, a felettük oda-vissza boldogan lubickoló fecskenadrágos jelenről, a részlegesen elpusztult egykori székesegyházról, annak azonosításáról, tájolásáról és történelméről korábban itt írtunk.

Praktikus okokból kifolyólag az MNM hét szakemberből álló kutatócsoportja nem a fent megnevezett ingatlanoknál kezdte el a roncsolásmentes geofizikai talajszkennelést, hanem az innen egy kőhajításnyival arrébb fellelhető Szent Anna-templomnál. A szakemberek érvelése szerint a geofizikai vizsgálatok azért voltak itt előrébb valók, mert a régész-történészek többsége még mindig azt feltételezi, hogy ennek a barokk stílusú templomnak a környezetében lelhetők fel az elveszett székesegyház maradványai, valamint a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium szükségessé vált kibővítése miatt Kocsis Anita intézményvezető itt már két évvel ezelőtt talált egy olyan padlószint nélküli középkori épületet, amely vagy ispotály, vagy zarándokház lehetett.

Az akkori feltárás során a régészek az Árpád-kori út környezetében szétszórt érméből arra következtettek, hogy a spanyol földi Compostelába, Szent Jakab relikviáihoz, az itáliai Bariba Szent Miklós sírjához, a kölni dómban található napkeleti bölcsek ereklyéihez, illetve valószínűleg az újkori mariazelli kegyszoborhoz indulók szállhattak meg ebben az egykori zarándokházban. A leletek között Kocsis Anitáék találtak még néhány III. Béla korából származó pénzérmét és egy sárkányfejes gyűrűt is.

A ferences gimnázium udvarának teljes feltárása így kézenfekvő volt.

A feltárást a nevük elhallgatását kérő régészek kiterjesztették a Jókai utca legelején álló Sándor-palota egész területére is. A júniusig elnyúló újabb földradaros kutatás szerencsére sikerrel zárult. A tudományos áttörés és a szakértői felismerés velőt rázó lényege és esszenciája abból áll, hogy 

a Főapát – Bottyán János –, IV. Béla és Kossuth Lajos utcák határolta tágabb területen  a geofizikai mérések szerint biztosan nem állt a sokat keresett gótikus stílusú Segítő Szűz-bazilika. ennek a ténynek megfelelően az Árpád-házi uralkodónak és közvetlen családtagjainak a sírja sem lehet E fallal körbevett háztömb alatt.

Tovább

A nácik Dévénynél akarták megépíteni Európa legnagyobb belvízi kikötőjét

augusztus 20., 18:57 Módosítva: 2022.08.21 18:14
0
Ha Göring álma megvalósul, akkor Dévény kikötője Amszterdam kikötőjével vetekedne.

Szabad-e itt Árpádnak ki-, Adynak pedig betörnie?

A Pozsony melletti Dévény évszázadok óta fontos katonai és kereskedelmi központnak számít. Az ókorban a Morva folyó mentén itt futott végig a Balti-tengertől Itáliáig a hét méter széles borostyánkőút, a honfoglalást követően a település Magyarország nyugati kapujának szerepét töltötte be, amelyet a műveltebb krónikások gyakran illettek Porta Hungarica néven. A Duna itt hasítja át a Kárpátok bérceit, Ady Endre itt akart betörni új időknek új dalaival, és szintén ebben az egykor a Pálffy család birtokolta községben avatták fel a festői szépségű vár fokán 1896-ban annak a hét millenniumi emlékműnek az egyikét, amely a közvélekedés szerint Árpád vezért ábrázolta.

Az impériumváltáskor a cseh légiósok persze azonnal felrobbantották a Berczik Gyula tervei alapján felállított, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet, amelynek az oszlopfőjén magasodott Jankovics Gyula szobrászművész alkotása. A műalkotás helyére 1920-ban egy zászlórúd került, amelyen büszkén lengett az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megszületett új államalakulat, Csehszlovákia lobogója.

A trianoni békediktátum ellenére Dévényről sokáig nem akart lemondani Budapest. A Duna Gibraltárjának is hívott községet a politikai helyzet változásával 1938-ban rögtön visszakövetelték maguknak a magyarok a komáromi tárgyalásoknál, ám ennél a határkiigazítási megbeszélésnél erősebb kutyának bizonyult a müncheni egyezmény, amely 

november 24-én nemcsak ezt a határ menti falut és az 1882 óta Pozsony ivóvízbázisának számító Juhász-szigetet, hanem az egykori koronázóvárossal szemközti Ligetfalut is a Harmadik Birodalom Reichsgau Niederdonau kerületéhez csatolta.

Tovább

Megtalálhatták a Rettegett Iván elveszett könyvtárába vezető titkos alagutat

augusztus 17., 18:28 Módosítva: 2022.08.18 18:30
0
A terror uralkodójának tartott IV. Iván titkos föld alatti könyvtárát 439 éve keresik. Egy orosz kutatócsoport most úgy véli, tudja, hol lehet a 10 milliárd amerikai dollárra becsült Liberija.

Ősök tudása

A legenda szerint a folyamatosan pusztuló alexandriai könyvtár döntő részét Kr. e. 145 körül szállították át Bizáncba, majd onnan a török előrenyomulás miatt 1453-ban Rómába. A Palaiologosz Zsófia bizánci hercegnőre bízott 800 kötetnyi értékes ókori könyv és papiruszmennyiség hozomány címen 1472-ben került Itáliából a Magyar Királyságon át Oroszországba, amikor is III. Iván moszkvai nagyfejedelem megkérte a kezét az utolsó bizánci császár, XI. Kónsztantinosz unokahúgának.

Mivel ekkortájt Moszkvát két alkalommal is szinte teljesen elpusztította a tűzvész, az ifjú házasok úgy döntöttek, hogy az oroszul Liberijának nevezett könyvkollekció védelmére a ma már csak romjaiban látható Nagyboldogasszony Születése templom alatt egy többszintes labirintusrendszert alakíttatnak ki, és itt rejtik el az értékes iratokat. 

Az átalakítás terveit a korábban Mátyás budai udvarában dolgozó Aristotele Fioravanti bolognai építészre bízták, aki 1475-ben vágott bele a Kreml alatti munkálatokba.

A két boltíves pincében őrzött könyvek további védelme érdekében a királyi pár unokája, IV. Rettegett Iván cár jelentősen kibővítette a Kreml alatt 10-12 méter mélyen húzódó kazamatarendszert. A titkos könyvtár falait állítólag ekkor burkolták be mívesen megmunkált fehér márvánnyal, jellegzetes fehér kövekkel, és telepítettek a környékére jól elrejtett csapdákat. A kollekciót nemcsak vásárlásokkal, hanem idővel az Asztraháni Kánság és a Kazár Kaganátus arab nyelvű irataival, illetve I. Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem értékes könyvtárával is gazdagította a több nyelven beszélő, humanista műveltségű, de kegyetlen természetű orosz uralkodó.

Magának a könyvtárkamrának a titkos helyét az uralkodónak csak néhány bizalmasa ismerhette. A legenda szerint Iván mindenkit megölt, aki tudott a moábi, edomi, ammóni, arámi, FÖNÍCIAI, ógörög és latin nyelvű könyveket tartalmazó Liberija hollétéről. Még saját fiát, Iván cárevicset is meggyilkoltatta. Rettegett Iván egy sakkjátszma közben hunyt el. Legnagyobb titkát magával vitte a sírba.

Az elveszett bibliotéka felkutatására bár több tudományos expedíciót indított Borisz Godunov cáratyuska (1584–1591), a Vatikán (1601, 1662), majd az orosz kormány (1724, 1894, 1898, 1899), a XX. századra már arra sem volt bizonyíték, hogy a könyvtár valaha létezett-e. A legtöbb orosz akadémikus legendának vélte a történetet, kisebbik hányaduk pedig úgy gondolta, ha létezett is a bibliotéka, biztosan megsemmisült az 1571-es nagy moszkvai tűzvészben.

Tovább

Eladó egy Leonardo da Vinci tervezte sziget

augusztus 2., 15:53 Módosítva: 2022.08.03 11:31
0
Talán egy magyaré lesz az olasz Senki szigete?

Páratlan kilátásban gyönyörködhet az a vevő, aki megveszi az olaszországi Lecco városka egyetlen szigetét és annak déli csücskében megbúvó várkastélyát. A Viscontea néven ismert természeti képződmény a település belvárosában, a Comói-tótól 655 méternyire, majdnem az Adda folyó közepén helyezkedik el.

Lombos fái alatt sétálva nemcsak a Nyugat-lombardiai Elő-Alpok meredek hegycsúcsai, így a 922 méter magas Barro-hegy, az 1479 méter magas Coltignone farkasfogakra hasonlító masszívuma és a hóval borított, 1875 méter magas Resegone-hegy éles fűrészfogai tornyosulnak elénk, hanem a tóparti város bájos templomtornyai is.

A panoráma tényleg annyira kápráztató, hogy az euró előtti időkben nemcsak Lecco város sziluettje díszítette a százezer lírás bankjegy hátsó oldalát, hanem elején annak a világhírű gróf Allessandro Manzoni írónak az arcképe díszelgett, aki Jegyesek című regényében oldalakon keresztül dicsérte ezt a tóparti várost és a tartományközpontot körbeölelő hegyvidéki tájat.

Tovább

Megint lebontanak egy reformkori, értékes bordélyházat Pesten

július 25., 10:22 Módosítva: 2022.07.26 09:55
0
A Bástya utcai házikó neves irodalmi szalon is volt.

Sajnos nem múlik el egy úgy hónap Budapesten, hogy ne tűnne el a főváros valamelyik, életkora és hangulata miatt megőrzendő háza. Az ingatlanfejlesztők most a belvárosi, Bástya utca 18. szám alatti egyemeletes, kései klasszicista stílusú lakóházat akarják a föld színéről eltüntetni, amelynek bontási engedélyét ez év július közepén már meg is adta a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya.

A szóban forgó belsőudvaros házikót 1817-ben építette Szász Mihály csizmadiamester, aki a földszinten rendezte be műhellyel összekötött üzletét.

Az U alaprajzú épületet Brein Fülöp építész tervezte. A nagy pesti árvíz veszteségeinek összeírásában 11 ezer forintra becsülték a házban keletkezett károkat, ami a környéken álló épületekhez képest komolyabb sérülésre utalt. A helyreállítást Schmidt Mátyás végeztette el röviddel azt követően, hogy 1839. május 2-án megvásárolta a romos házat a Szász famíliától. Az újjáépítés irataiból kiderül, hogy az utcai homlokzat nagyon erősen károsodott, de az udvari főfal is megsínylette az előző évi katasztrófát.

Bástya utca 18.
Bástya utca 18.
Fotó: Google Maps

A Szépítő Bizottmány előírta a sérült részek lebontását, a pince hevedereinél alátámasztások és pillérek építését, továbbá az emeletnek az építési előírások szerinti újjáépítését. A tervezett munkákért Woitha Ferenc budai építőmester vállalta a felelősséget. A kapualj két keskeny, csehsüveg-boltozatos szakaszt követően kiszélesedik, és kosáríves hevederrel nyílik az udvarra. A lépcsőház szerkezete, a vörös mészkőből készült függőfolyosó konzoljainak az 1810-es évekre jellemző stílusa arra utal, hogy az épületet jelentős részeit megőrizve állították helyre, az eredeti, 1817-ben kialakított formát követve.

Tovább

Magyar végvár is volt a szellemvárosok királya, ahol Mel Gibson meglátta Júdást

július 17., 06:04 Módosítva: 2022.07.18 06:36
0
A település adottságai miatt Hollywood ide jár történelmi játékfilmeket forgatni.

Normannok tornya

Nem túlzás kijelenteni, hogy a dél-olaszországi Matera tartományban látható Craco falva a szellemvárosok királya. A nagyon meredek, a tengerszinttől számítva 390 méter magas csúcson elterülő település légvonalban 31 kilométerre fekszik a Tarantói-öböl partvonalától. Első lakóiról nem maradt fent írásos bizonyíték, de a régészek már találtak időszámításuk előtti VIII. századból származó ókori görög sírokat is a környéken.

A község neve az 1068-as dézsmajegyzékben jelent meg először, amikor a tricaricói egyházmegye első latin rítust követő főpásztora, Arnaldo érsek a birtokot Graculumnak nevezte el, amely latinul „kis szántott mezőt” jelent. Ekkor már állt a település központjában Szent Lőrinc templom. A falut 1154-től 1168-ig egy normann származású nemes, Ebertor igazgatta. A várfalakkal egyre jobban megerősített erősség kulcsait 1179-ben szerezte meg Pietrapertosai Roberto földesúr, aki fontos katonai központtá fejlesztette tulajdonát.

A Cavone és az Agri folyóvölgyeket uraló sziklaszirten II. Frigyes német-római császár parancsára építették fel azt a négyzet alaprajzú, úgynevezett Normann-tornyot, amely a környék többi erődítményeivel együtt Nápoly legkülső védőgyűrűjének számított. 1239-ben ennek a vártoronynak az udvarán végezték ki azokat a katonákat és lovagokat, akik az észak-itáliai Lombard Liga zsoldosaiként fegyvert fogtak a Német-Római Birodalommal szemben, ám a csatákban legyőzöttek.

Muzio Attendolo Sforza zsoldoskapitánynak köszönhetően település 1276-ban lett város. Bár a sziklaszirten ekkor csak 450 fő lakott, Craco jelentősége olyan nagy volt a mai Basilicata régióban, hogy szintén ebben az évben egy egyetemet is alapítottak az erősség falai között.

A lakosság és a hadsereg létszámnak folyamatos növekedése miatt a XV. századra már négy nagyméretű palota is felépült a kisvárosban.

A Normann-torony mellett a monumentális téglabejárattal és nagy teraszos erkéllyel rendelkező Palazzo Maronna, a Szent Miklós-templom melletti magas kapuzatú, bordás boltozatok tartotta emelettel rendelkező, medálokba zárt virág- és tájmotívumokkal díszített Grossi-palota, a Rigirones birtokon a Carbone és pár utcával lejjebb a XV. századi Palazzo Simonetti, amelyet a XVIII. században bővítettek ki jelentősen.

Tovább

Merlint megölték, Budapesten mégis feltámad

július 13., 06:23 Módosítva: 2022.07.14 06:15
25
Jövőre ismét kinyitja kapuit a Városháza udvarán a Merlin Színház. A felújításáról szóló szerződést kedden írta alá Budapest vezetése a kivitelezővel.

Ismét a kultúra zászlóshajója lehet

Felújítják a Városháza udvarának csücskében elbújó, építészetileg is érdekes formavilágú Merlin épületét. Bősz Anett és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesek tájékoztatása szerint a félkész Városháza Park tényleges kialakításának egyik előfeltétele volt a várhatóan ismét pezsgő, kísérletező kulturális és közösségi tér renoválása, amely a tervek szerint Budapest 150. születésnapján, 2023-ban nyitja majd meg kapuit a látogatók előtt.

A Merlin az élő zenés koncertek mellett kisebb technikai igényű színház- és táncelőadásoknak, kiállításoknak, önálló esteknek, könyvbemutatóknak és különféle felolvasóesteknek is helyt ad majd. A nettó 413 millió forintból újjászülető épület alkalmas lesz a Fővárosi Önkormányzat konferenciáinak, különféle programjainak, valamint bármiféle civil rendezvény lebonyolítására is. Az épületrekonstrukcióval párhuzamosan zajlik a Városháza Károly körúti homlokzatának felújítása és a Budapest Galéria beköltöztetése is.

Bősz Anett humánterületekért felelős főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az épületet a jelenlegi formájában újítják fel, így a korábban ismert terek megmaradnak, de ezekhez friss, kortárs arculat, illetve egy mintegy kétszáz négyzetméteres terasz is csatlakozik majd. A terveket egy, csak nők alkotta belsőépítész iroda, a Nanavízió készítette. A főváros a Merlin üzemeltetésére pályázatot ír majd ki, a bírálati folyamatban pedig Kerpel-Fronius tervei szerint Jordán Tamásnak is jut valamilyen szerep.

Tovább

Ez már az Új Világrend? Szabadkőműves vagy templomos bazilika lesz a veszprémi székesegyházból?

július 11., 19:40 Módosítva: 2022.07.15 13:24
873
Egyesek szerint komoly vita alakult ki a főpásztor, a papság egy része és a hívek között, az egyházmegye szerint azonban nincs itt semmilyen látnivaló és titok.

Mivel 2023-ban Európa kulturális fővárosa Veszprém és a Balaton térsége lesz, 39 milliárd forint állami támogatással az érsekség felújíttatja a várnegyed 18 egyházi épületét. A kivitelezési munkálatokat öt építőipari céggel végezteti el a főegyházmegye. 

A 2025-ig elnyúló nagyszabású rekonstrukció nemcsak 35 ezer négyzetméter alapterület megújulását öleli fel, hanem ezeknek az épületeknek a komplex és adaptív összeköttetését is.

A tervek szerint így nemcsak a liturgikus, az egyházkormányzati és a pasztorális funkciók fognak pár éven belül megújulni, hanem több új turisztikai gócpontot is kialakítanak. Ez utóbbi komplexumokban nemcsak időszakos és állandó kiállításokkal, restaurátori műhelyekkel, kőtárral, múzeumpedagógiai foglalkoztatókkal várják majd az érdeklődőket, de a modern kor igényei szerint felújított érseki levéltárral-könyvtárral, egy kincstári és egy börtönmúzeummal, médiaközponttal, sőt, még egy zarándokok fogadására alkalmas szállodával is.

A veszprémi várnegyed valóban több mint 300 éve nem látott megújhodás előtt áll, ám a kivitelezési tervek nem mindenkinek nyerték el a tetszését. 

A leghevesebb lakossági és szakmai vitákat a Szent Mihály-székesegyház renoválása, pontosabban annak szinte teljes kibelezése generálta.

A dr. Udvardy György veszprémi érsek és az egyházmegye alkalmazásában tevékenykedő Vörös Tamás DLA főépítész ugyanis úgy szeretné a középkori eredetű alapokon nyugvó, ám valójában 1907 és 1910 között neoromán és neogótikus stílusban átépített bazilikát renováltatni, hogy

nemcsak a főoltárt, a négy mellékoltárt, a figurális és díszítőalkotásokat, az ornamensek döntő többségét, illetve az értékes ólomüvegeket távolíttatnák el, hanem a modernizmus szellemében törtfehérre meszelnék a templom teljes beltéri felületét is.

Tovább

New York titkos és elfeledett történelmi látnivalói

július 7., 11:08 Módosítva: 2022.07.08 07:21
14
Izgalmas és gyakran ingyenes ezeknek a helyszíneknek a meglátogatása.

A brit expedíciós csapatok kivonulása után New York rövid ideig, 1785-től 1790-ig az Egyesült Államok első fővárosaként pulzált. Itt iktatták be az ország első államfőjét, George Washington politikus-hadvezért, valamint itt ülésezett kezdetben a Kontinentális Kongresszus is. 

Mivel a XIX. század folyamán egyre több bevándorló érkezett a városba, így a törvényhozás 1811-ben jelentősen kibővítették a település közigazgatási határait, amelyet négyzetrácsos szerkezetű utcahálózattal kívántak összekötni az ekkor még öklömnyi méretű belvárossal.

1835-ben már New York volt az USA legnagyobb városa. A város felszabadított fekete lakossága 1840-ben már meghaladta a 16 ezer főt. A legnagyobb etnikai közösséget azonban nem az Afrikából elhurcoltak leszármazottai, hanem az éhezés miatt az Újvilágban szerencsét próbáló írek alkották, akiknek a száma ekkoriban már meghaladta a 200 ezer főt.

Az amerikai polgárháború során bár New York állam az unióhoz tartozott, a város lakosságának csaknem négyötöde azért a konföderációval szimpatizált,

mert a település nagyon intenzív kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a déli államokkal, illetve a délieknél nem volt kötelező a sorkatonai szolgálat. Az elégedetlenség idővel olyan nagymértékűre dagadt, hogy a lakosság 1863-ban fel is lázadt a demokratikus úton megválasztott vezetői ellen. Az utcai összecsapások ezerkétszáz ember halálát követelték. A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma ugrásszerűen megnőtt, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.

A város, bár nem rendelkezik olyan gazdag történelmi múlttal, mint az európai városok többsége, ám csak Manhattan több mint 300 nemzeti történelmi nevezetességgel büszkélkedhet. Látnivalói ellenére a Nagy Alma látogatóinak többsége valamilyen ok folytán csak az ikonikus és kultikus helyszíneket keresi fel, úgymint a World Trade Center, az Empire State Building, a Rockefeller Center vagy a Broadway. Aki szeretne mélyebbre ásni a város múltjába, azoknak a következő kevésbé ismert és zsúfolt helyszíneket ajánljuk.

Tovább

Több színben villogó tetriszkocka épül a Blaha Lujza tér mellé

július 4., 16:36 Módosítva: 2022.07.05 12:40
92
A szomszédoknak nemcsak a hangos külföldi fiatalokra kell felkészülniük, hanem a szivárvány összes színében vibráló sarokház pszichikai kihívásaira is.

Előre, hipszterek és tripsterek!

Már a földszinti födém kivitelezésénél tart Európa legnagyobb vendéglátóipari vállalkozása, a 230 ezer embert foglalkoztató francia Accor szállodatröszt új budapesti beruházása. Az összesen 54 nemzetközi márkát birtokló multinacionális cég most nem a tehetősebb, hanem kimondottan a szerényebb jövedelemmel rendelkező fiatalok pénztárcájára vetné ki a hálóját, akikben olyan nagy gazdasági potenciált lát a cég menedzsmentje, hogy

2016-ban direkt az Y generáció igényeinek kiszolgálása miatt hozták létre a Jo & Joe nevű ifjúsági szállodaláncukat.

Ennek a hálózatnak lesz az első kelet-európai hostelje a Dohány és a Klauzál utca kereszteződésében most kivitelezés alatt álló épület, amely a Sofitel, a Mercure, a Novotel és az Ibis hotel mellett a multi huszadik magyarországi szállodája lesz.

A leginkább a néhai Pablo Escobar drogbáró után ismert kolumbiai Medellín, a szörfösök között népszerű francia Hossegor, valamint Rio de Janeiro, Bécs és Párizs után a Jo & Joe 2019-ben döntötte el, hogy az izgalmas desztinációkat folyamatosan kereső aranyifjúságnak most már a magyar fővárosban is kialakít egy olyan szálláshelyet, amely szakít a konvencionális, vertikális terekkel és funkciókkal, hogy helyette felszabadult, flexibilis és lázadó szemléletű belső terekkel örvendeztethessék meg leendő vendégeiket. Ebben az állítólag nagyon formabontó belsőépítészeti kihívásban a cég elsősorban a párizsi Webschool Factory főiskola design, marketing és digitális technológia szakos hallgatóinak skicceiből indult ki, amelyeket az angol Penson design tervezőcég munkatársaival fejlesztettek tovább. A brit belsőépítészstúdió egyébként olyan világmárkáknak tervezett már intelligens irodát, mint a Google, a YouTube, a Jaguar, a Land Rover, a Playstation vagy a Jay Z’s ROCnation.

A fentiek tükrében a zsaluzás alatt álló erzsébetvárosi, 78 szobás, összesen 410 ágyas hostel tényleg izgalmas lehet majd átadás után, de szigorúan csak belülről. A nyitottház-koncepció mentén a pinceszinteket úgy alakítják ki, hogy két kocsilifttel is levihessék a vendégek gépjárművüket, lakókocsijukat, mikrobuszukat, összesen 28 darabot. Az Accor több olyan közösségi teret is kialakít majd a lakószinteken, ahol a fiatalok megfizethető kézműves, közösségi konyhákban próbálhatják ki saját főzőtudományukat, legyen szó grillről, barbeque-ról, vokról vagy egy fatüzeléses pizza elkészítéséről. A hostel mosodáit is úgy alakítják ki, hogy a spórolós hipszter-tripsterek akár saját maguk is kimoshassák ruháikat, ha nem kívánják megfizetni a személyzetet.

Tovább

A pozsonyi csata után most török kori animációval borzolják a kedélyeket

június 30., 09:52 Módosítva: 2022.07.01 08:14
409
Az alkotók egy több száz milliós mozifilm és egy számítógépes játék előfutárának szánták fénykarcolatukat.

Négymillió forintos magántámogatásból csaknem két és fél évig készült az a török kori Pest-Buda utcáit bemutató trailer, amelyet a Baltavári Tamás történész vezette E-History Történelmi Animációs Egyesület, illetve a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. készített el. Érdemes megemlíteni, hogy ez a vállalkozás alkotta meg két évvel ezelőtt azt A pozsonyi csata című animációs filmet, amelynek történelmi hitelességét sokan megkérdőjelezték, grafikai kivitelezését pedig még többen kritizálták.

Most sem hibátlan

A csoport új filmje bár most egy semlegesebb téma felé fordult, ám ennek az alkotásnak is vannak hibái. Az elméleti rekonstrukció ugyanis nem mindenhol vette figyelembe az ásatások eredményeit, a topográfiai adatokat és a korabeli metszeteket. Jó példa erre 1:15-nél a mai Külügyminisztérium helyén álló Kakas-bástya zömök kialakítása, holott Végh András történész monográfiáiból tudjuk, hogy az akkor Büjük városrésznek hívott Vízivárost északról lezáró bástya ekkor nem rondella, hanem egy nagy méretű ágyútorony volt, amely előtt a XVI–XVII. század fordulóján készült látképeken és térképek alapján – még a városfal előtt – több kisebb-nagyobb méretű bástya is megépült.

Ennél a snittnél szintén hiányzik az 1770-es lebontásakor egy vízfestményen is megörökített Kakas-kapu melletti Oszmán bej dzsámija, illetve a mai Kacsa utca 16–18. – Medve utca 17. alatti társasház helyén elterülő Csemberdzsi aga dzsámija is.

Tovább