Hamarosan bárki ehet a tabáni gyümölcsöskertből

Néhány év múlva bárki szakíthat a Tabánban kialakított közösségi kert terméseiből: alma-, körte- és szilvafákat, egres- és feketeribizli-bokrot is ültetett ide a Főkert. Ez a főváros negyedik, közparkban kialakított gyümölcsöse, ami a világon sem egyedülálló jelenség: a németországi Andernachtól az amerikai Seattle-ig találkozhatunk az „ehető város” koncepció példáival, a köztéri gyümölcsöskertekkel.

„A Pünkösdfürdő park, a XIII. kerületi Kubala László park és a Gellért-hegy után most a Tabánban alakított ki a Főkert mindenki számára nyitott közösségi gyümölcsöskertet. Összesen 10 gyümölcsfát és 30 gyümölcstermő cserjét ültetett a fitneszpark közelében lévő területre a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködésben” – írja az Építészfórum.

ráadásul mindegyik a betegségekkel, kórokozókkal szemben ellenálló, rezisztens fajta, így a tervek szerint nem lesz szükség a permetezésükre. Az ültetés előtt a talajt előkészítették, komposzttal kevert termőföld várta a csemetéket. Bár néhány gyümölcs már idén beérhet, igazán bő termésre még néhány évet várni kell.

Ehető város

A nemzetközi sajtóban edible citynek, azaz ehető városnak nevezett koncepcióra számos példa akad. A 30 ezer lakosú németországi Andernach belvárosában, a középkori városfalak mellett alma-, körte- és őszibarackfák nőnek, tavasszal friss eper, fejes saláta és gyógynövények hajtanak ki a talajból, a város mottója pedig a „fűre lépni tilos” helyett a „szüretelés megengedett”.

A gyümölcsös és veteményes kialakítása 2010-ben kezdődött, amikor 101 fajta paradicsomot ültettek el a kastély kertjében, majd 2011-ben 100 fajta bab következett, 2012-ben 20 fajta hagyma, 2013 pedig a káposzta éve volt. A városnak egy kisebb szőlőültetvénye is van, ahonnan szintén haza lehet vinni egy-egy fürtöt

– írják.

A kert abban különbözik a nálunk is ismert közösségi kertektől, hogy közparkban alakították ki, tehát nincsenek elkerítve a járókelőktől, így a termésekből bárki szedhet. A város próbálja arra ösztönzi polgárait, hogy maguk is segítsenek a kert gyarapításában, ültessenek gyümölcsfákat és vessenek el zöldségeket. 

A 86 ezer fős belgiumi Mechelen is egy hasonló kert kialakítását tervezte korábban. A díszfák helyett erdei gyümölcsöket termő bokrokat, szőlőtőkéket, almafákat terveznek a belvárosi Szent Rumbold-székesegyház mellé ültetni. Az ötlet négy klímaszervezeté, a cél pedig, hogy a viszonylag érdektelen városi teret egy nyüzsgő, utcabútorokkal és kertekkel berendezett nyilvános térré alakítsák át. Az ötletgazdák szerint a projekt – amely mögé a Greenpeace is beállt – csökkenti az élelmiszer-termesztés és a fogyasztás közötti távolságot, ami a városok fenntarthatóbbá tételéért folytatott küzdelem egy fontos pontja.

Emellett sok amerikai városban is kiépültek már hasonló kertek – pédául Atlantában, Detroitban és Los Angelesben is –, ahol önkéntesek végzik a szükséges kerti munkákat. 

A Főkert az első kísérleti gyümölcsösét az óbudai Pünkösdfürdő parkban alakította ki, ahol körte, szilva, meggy, többféle alma, naspolya, cseresznye, mandula és birs került a kertbe – mind őshonos, rezisztens fajták, amiknek a gondozását főként a természetre bízzák. A park tavaly három rangos szakmai elismerést is kapott: az Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat, a Tájépítészeti Nívódíjat, a XXV. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj különdíját.