Ki menti meg az összedőléstől az ország egyik legrégibb kastélyát?

A Wenckheim-család grófi és bárói ága összesen 31 pompás küllemű kastélyt, bérházat, kúriát, villát, nyaralót, valamint további 27 vadász-, vincellér- és fürdőházat, majort, templomot, kápolnát, zenepavilont, magtárat, árvaházat, cukorgyárat, vashámort, gőzmalmot, szélmalmot, vízimalmot és gátrendszert építtetett. Ebből a hatalmas ingatlanállományból 

Az ingatlanok pusztulása csak elenyésző mértékben köszönhető a família hóbortos, a családi vagyont eltékozló tagjainak. Az épített emlékek leginkább Budapest városrendezése, a II. világháború rombolása, a szocialista magyar, román és csehszlovák államok trehánysága, illetve a rendszerváltás után megjelent újgazdag vállalkozók és különféle tolvajbandák ipari mértékű anyagéhsége miatt tűntek el a föld felszínéről.

Sokkal súlyosabb a helyzet, ha nemcsak a Wenckheim-, hanem az ország összes kastélyának és kúriájának fizikai és statikai állapotáról beszélünk.

A pusztítás mértéke az Alföldön a legszembetűnőbb. Csongrád-Csanád és Békés vármegyék kastélyállományának 54 százalékát pusztították el az elmúlt 80 évben, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig csaknem a 65 százalékát.

Egy alföldi kastély elfeledett értékei: Strauss, Erkel, Jókai

Gróf Wenckheim Károly huszárkapitány, főhadsegéd katonai pályája vége felé közeledve, 1838-ban vette el egykori felettesének, a Habsburgok híres olaszverőjének – az idősebb Johann Strauss osztrák zeneszerző által egy népszerű indulóban halhatatlanná tett –, gróf Radetzky József császári tábornagynak a lányát, Radetzky Franciskát.

Az ifjú pár az esküvőt a marsall Ferenc József osztrák császártól és magyar királytól kapott milánói Villa Reale nevű palotájában tartotta meg. Míg első két gyermekük (Borbála és Frigyes) a lombardiai nagyvárosban, addig a többiek (Géza és Matild) már Gyulán látták meg a napvilágot. Utóbbi két gyermekük azért született Magyarországon, mert pont a házasság évében örökölte meg Károly az apjától annak Békés vármegyei nagybirtokát.

Károly népes családja új otthonának helyszínét a Békéscsaba, Csaba és Gyula közötti háromszög mértani közepén, Gerla faluban találta meg. Komfortos kastélya megtervezését Ybl Miklós építészre bízták. A mester olyan 37 szobás, U alaprajzú, földszintes épületet álmodott meg a vandháti puszta közepére, amelynek a központi éke a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére emelt kápolna lett.

Ehhez a szakrális feladatokat is ellátó főépülethez kétoldalt egy-egy szárnyépület kapcsolódik, amelyek a szocializmus éveiben félig beépített hátsó park felé futnak ki. A késői romantika és a hellenizmus kevéssé egyöntetű keverékeként kivitelezett épületegyüttes 1854 és 1860 között készült el, de folyamatos csinosítgatása 1869-ig, részleges dekorálása pedig 1905-ig tartott.

Az épület hosszabb szárnyában a gazdasági és a kiszolgáló-helyiségeket, illetve a cselédszobákat, délkeleti, rövidebbik szárnyában pedig a grófi család fogadó- és lakószobáit alakították ki. 1860. február első hetében Erkel Ferenc itt alkotta meg háromfelvonásos nemzeti operánk, a Bánk bán egyik legismertebb áriáját, Melinda 2. felvonásbeli szoprán szólamú

Ölj meg engemet, Bánk!

kezdetű betétdalát. A művész a Wenckheim-kastélyban lejegyzett vázlatában ezt a zenei anyagot eleinte duettnek szánta, de később Bánk és Melinda kettőse elé illesztette Melinda szólódalaként.

Persze a gerlai kastély ura is bevonult – igaz, csak áttételesen – az irodalmi emlékezetbe. Amikor Károly 1847-ben hírül vette, hogy bolondnak tartott nagybátyja, az akkor 67. életévét taposó gróf Wenckheim (IV.) József Antal kulcsárnője, Müller Katalin 22 éves törvénytelen lányát, Scherz Krisztina cselédlányt szemelte ki magának harmadik feleségként, akkor dühében egy halottas hintón fekete koporsót küldetett a november 25-én megtartott szabadkígyósi esküvőre, azzal az üzenettel, hogy

neked nem asszony, hanem ez kell!

A történetet többek között Jókai Mór is megörökítette az 1854-es Egy magyar nábob című regényében, ahol a nagy mesemondó Kárpáthy János alakját Wenckheim József Antalról mintázta meg.

És akkor ott van még Róth Miksa

A komplexum legértékesebb része az épületegyüttes délkeleti sarkában látható lapos tetejű torony, ahová egy csipkézett kovácsoltvasból készült csigalépcsőn lehet felmászni, valamint a kastély délnyugati szárnyába beépített – korábban már említett – kápolna, amelynek fémlemezekkel fedett 15 méter magas csúcsa egy nyitott haranglábú toronyórában végződik.

Az 1861-ben felszentelt, 6×13 méter alapterületű egyhajós templomba a kastélyra jellemző tölgyfalevél-motívumokkal gazdagon kifaragott kétszárnyú tölgyfa ajtón lehet bejutni. A helyiség teljes szélességét áthidaló karzatra szintén egy pompás kialakítású, orsótéri gyámolítású csigalépcsőn lehet feljutni, amelynek a kórusról a tetőre felvezető folytatása már fából készült el.

A karzatot két jón oszlopfővel díszített kovácsoltvas oszlop támasztja alá, az oldalán pedig másfél méter magas, zárt sorú, kazettás tölgyfából készült mellvéd található. Ez a díszítés már nem folyamatos, a nagyját a kommunizmus éveiben elvitték a helyiek tüzelőnek. A bejárati ajtó mellett öntöttvasból készült kis szenteltvíztartó volt, amelyet hét évvel ezelőtt loptak el.

Egykor innen jobbra Szent Péter, vele szemben pedig Szent Antal szobra állt. 

A padsor mögött látható, vörös márványból készült keresztelőkút még megvan, ennek kialakításához hasonló a kastély folyosóján lévő ivókút maradványa, amelyet 14 évvel ezelőtt törtek össze.

Az oltárhoz a két oldalon szimmetrikusan elhelyezett – lábtartóval, háttámlával és bibliatartó polccal kiegészített – öt-öt, még jó állapotú padsor között juthatunk el. Az oltártól jobbra található fehér márványtábla arany betűkkel azt bizonyítja, hogy

Dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök úr Ő főmagassága [itt] misézett 1900. október 8-án.

A mennyezetet a faragott virágmintájú gerendák két nagyobb és tíz kisebb kazettára osztják. Ezekben a négyzetekben párizsi kékkel a csillagos eget elevenítették fel, és jól megfigyelhető, hogy az oltár felé közeledve a csillagok mérete egyre jobban csökken, ám a tömegük nő.

A neogót stílusú, esztétikusan csipkézett, tölgyfából készült oltárt a tabernákulummal együtt faragták ki. Mögötte a sekrestye húzódik. Az oltár jobbján Mária, balján Jézus Szíve szobra állt. 

Az oltár felett három – Róth Miksa műhelyében készült – tökéletes állapotú ólomüveg ablak látható. A baloldalin a Szent Koronát tartó Szent István és a Hauszmann Alajos-féle budai királyi várpalota, a középsőn Szűz Mária, a jobboldalin pedig a család egykori milánói kapcsolatára utalva Borromei Szent Károly bíboros alakja látható. A korábban kapucinus szerzetesek által fenntartott kápolna – elhanyagoltsága ellenére – azért van még viszonylag jó állapotban, mert a néhány évvel ezelőtt felszámolt Leonardo CAD Bt. 2003-ban megvásárolta a katolikus egyháztól, és teljeskörűen felújította.

A romlás virágai

A Wenckheim grófok 1944-es elmenekülését követően Ybl Miklós helyi remekművét először a lakosság, majd a szovjetek rabolták ki, ráadásként a Vörös Hadsereg katonái fel is gyújtották. A rombolás tovább folytatódott akkor is, amikor a magyar kommunista államhatalom szakmunkásképző iskolát, postahivatalt, illetve az épület egyik sarokrészében körzeti megbízotti irodát alakíttatott ki.

Az új funkciók miatt ekkor törték át több helyen a válaszfalakat, verték le több helyiség faragott és gipszből kiöntött díszítőelemeit, valamint cserélték le a keskeny ablakok nagy részét széles, panelházaknál látható nyílászárókra.

1964-ben, a gerlai focipálya kialakításakor a megyei tanács az egyház felügyelete mellett kiásatta a kastélyparkban eltemetett három Wenckheimet is, hogy a koporsókat a helyi temetőben újra eltemethesse. Az angolpark átalakításakor bontották le a fémmerevítésű pálmaházat is. 

Sajnos az 1990-től lakatlan, 2003-tól műemléknek számító kastély rövidebbik szárnya, a grófi lakrész teljesen beomlott, főfalainak egy része pedig összedőlt az elmúlt három évtizednyi nemtörődömség miatt. Szintén romos az egykori cselédszobákat rejtő, de még tetővel rendelkező épületszárny, ami még így is menthető. 

A kastélyparkot a jóérzésű helyiek tartják karban. Szintén fontos munkát végez a Gerlai Wenckheim Társaság, amely 2020-ban felújította a Peter Titz bécsi orgonaépítő által készített orgonát. Ezt érthető okokból nem a kastély kápolnájában, hanem a békéscsabai Páduai Szent Antal katolikus templom plébániáján őrzik. A civil társaság eddig körülbelül 50 millió forintnyi értéket mentett meg a kastélyból.

Turisztikai látványosság, szálloda lehetne

Mivel Gerla község 1951 óta Békéscsaba VIII. kerületéhez tartozik, a megyeszékhely önkormányzata már többször próbálta eladni a kastélyt és a hozzá tartozó 45 166 négyzetméteres parkot, amelynek egyik éke egy 600 centiméter törzstermetű kocsányos tölgy. A képviselő-testület azért szeretné eladni a tulajdonát, mert a városnak állítólag nincs 1–1,5 milliárd forintja a rekonstrukcióra. 

Pedig a lassú anyagi megtérülés ellenére egy tehetősebb vállalkozónak ideális befektetés lenne a gerlai Wenckheim-kastély rendbetétele. A falu a Békéscsaba–Békés–Gyula városok alkotta háromszög majdnem mértani középpontjában fekszik. 

amely igény esetén menetrend szerinti vagy charterjáratokat is tud fogadni, a szebb napokat látott, akár szállodaként vagy vadászlakként újrahasznosítható kastélytól alig nyolc percnyi autózásra fekszik.

A turisták által kedvelt, légvonalban 1,48 kilométerre lévő pósteleki kastélyrom csak öt percenyi autózásra van innen, de a horgászásra alkalmas Nagyréti-tó, a népszerű és zamatos ételeket felvonultató Veszely csárda, a dobozi Sámson vár, a Fehér- és a Fekete-Körös találkozásánál kiépített szanazugi szabadstrand, a békési gyógyfürdő, Békéscsaba múzeumai és színházai, a gyulai vár a történelmi központtal, az Airbus helikoptergyára, a környék számtalan kunhalma, lovascentruma, az ógerlai monostor vagy a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastély is 5–17 perces kocsikázással elérhető.

Mindezek mellett néhány évvel ezelőtt a gerlai épületromot bekapcsolták a Békés megyei kastélyokat összekötő turista- és kerékpárútvonalba is, amely a geszti Tisza-kastélynál ér véget. A kastély felújítása azért is lenne fontos, mert az épület már a 25. órájában jár, s félő, hogy az emlékét az unokáinknak sem tudjuk megmutatni.

Jamrik Levente városkutató. A leírtak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.   Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.

Ha lemaradt volna a Járdasziget előző cikkéről, ide kattintva elolvashatja.