Na, erre mondják, hogy ékszerváros: 72 ezer tonna gyémántból épült fel
Bár a bajorországi Nördlingent a középkori építészet mintavárosának tartják, a település műemlékei nem csak ezért értékesek.
A tüneményes középkori házai miatt is híres Nördlingen lakosai évszázadokon keresztül abban a hitben éltek, hogy városuk egy kihalt vulkán kráterében épült. Eugene Merle Shoemaker amerikai geológus azonban 1961-ben bebizonyította, hogy a település külalakját jelentősen meghatározó Ries-kráter valójában nem egy élettelen tűzhányó másfél kilométer átmérőjű egykori kürtője, hanem egy meteoritbecsapódás epicentruma.
A tudományos felismerés tartogatott még egy meglepetést.
Az Óváros összes lakóháza, harangtornya, vízimalma, kolostora, bástyákkal tagolt városfala, sőt még a vizesárok is gyémántokból épült fel, amelynek mennyiségét több mint 72 ezer tonnára becsülte a szakértő.
A hír hallatán – bár a német média rögtön kikiáltotta a húszezer lakosú Nördlingent a világ leggazdagabb városának, összes polgárát pedig milliomosnak – jött a kijózanodás: a valóság ennél jóval árnyaltabb és prózaibb.
Amikor 15 millió évvel ezelőtt a mai Bajorország területére becsapódott a cirka másodpercenként 20 kilométeres sebességgel haladó aszteroida, a hárommilliárd tonna súlyúnak becsült meteorit éppen egy gránitban, kvarcban és grafitban bővelkedő területet talált el.
Gyémánt, gyémánt, gyémánt
Az ütközés során felszabadult hatalmas, mintegy 30 ezer Celsius-fokos hőmérséklet és a 60 GPa nyomás hatására a kőzet úgy olvadt meg, hogy abban több milliónyi üveg-, kristály- és gyémántszemcse képződött. A szaknyelven szuevitnek vagy szuevitbreccsának hívott kőzet könnyen faragható. Ebből az eróziót nehezen elviselő kőből építették fel a bajorok Nördlingen falait.
Luxusszálloda lett a hegyek Titanicja, Zalka Máté titkos fegyverraktára
Nagy franc ez a Canfranc
A több ezer méter magas Pireneusok hegység miatt Franciaországot és Spanyolországot a XIX. századig csak két vasútvonal kötötte össze. Az egyik az Atlanti-óceánra néző Viczayai-öbölnél, a másik pedig a Földközi-tengernél. A hegyláncolat közepén nem volt kötött pályás összeköttetés a két ország között. A hiátus áthidalására a két nemzet egy 7875 méter hosszú alagutat ásatott a Somport-hágó mellett, amelyet 1915-ben adtak át rendeltetésének.
Bár a hegyláncon keresztül kialakított korridor jelentősen lerövidítette a Párizs–Madrid közötti útvonal hosszát, a beruházás még nem volt teljes. A legfőbb megoldandó probléma az volt, hogy miként oldják meg a francia normál (1435 mm) és az ibériaiak által használt széles (1668 mm) nyomtávolságú vágányok közötti átállást. Egy megoldás jöhetett csak szóba: a tengerszint felett 1195 méter magasságban Canfranc község mellett egy határállomásként is működtetett pályaudvart kell felépíteni.
Fernando Ramírez de Dampierre építész tervei szerint a két vasúttársaság 1923-ban vágott bele a lipcsei főpályaudvar után Európa második legnagyobb alapterületű pályaudvarának felépítésébe.
A Pireneusok tetején kizsaluzott vasútállomás méretei valóban lenyűgözők lettek. Míg a komplexum kívülről a francia szecesszió stílusjegyeit követte, addig belülről a klasszikus római építészet díszítéseit utánozta.
Amikor a méret a lényeg
A fémlemezekkel lefedett csapott végű kupolában végződő 240 méter hosszú vasútállomást 365 nagyméretű ablakkal szerelték fel. A hatalmas beltéri terek mellett további 156 kisebb-nagyobb helyiségre osztották fel a csarnokot. Ezekben a szobákban alakították ki a jegypénztárakat, a poggyászmegőrzőket, a postát, a valutaváltókat, mindkét ország vámparancsnokságát, a rendőrség és csendőrség hivatalait, a nyilvános távírót, a gyengélkedőt, a kincstári irodákat, az étkezdét, az éttermet és egy nemzetközi szintű szállodát.
A méretei miatt a korabeli sajtó által „a hegyek Titanicja” néven emlegetett komplexum számtalan melléképülettel rendelkezett. Míg az egyik alpesi stílusú házban alhattak a vasutasok, addig egy másik építményben két teherlifttel megmozgatott automobil-garázs működött. Itt lehetőség volt arra is, hogy a gazdagok ne csak bérautót kölcsönözzenek, hanem külön igény esetén akár saját sofőrt is felbéreljenek kirándulásukhoz.
A díszes hegyi csomópont mellett persze tucatnyi terményraktár, gőzmozdonyhangár, fészer és áruátrakodó is megépült. A zökkenőmentes logisztikai kihívások miatt csaknem 30 föld alatti átjárót és alagutat is kialakítottak a vágányok és a központi palota között. A négy és fél millió pesetába került korai intermodiális központot hivatalosan 1928. július 18-án adta át Gaston Doumergue francia államelnök és XIII. Alfonz spanyol király.
Hanghenger. Ez az a szó, amiről alighanem még sokat hallunk
Magyarországot az idei 18. Velencei Építészeti Biennálén a Néprajzi Múzeum inspirálta Reziduum nevű projekt képviseli. A pályamű a Ferencz Marcel tervezte városligeti közintézmény homlokzati fémrácsára összpontosít.
A mintegy félmillió pixelből álló, raszterszerkezetű fémrács a múzeumban őrzött különféle népek, kultúrák hagyományaiból származó tárgyakon megjelenő minták kortárs átiratai. Kondor-Szilágyi Mária kurátor elképzelése szerint ennek az ornamentikának nyolc részletét fogja majd egy külön térben látni a Velencei Építészeti Biennálé nemzetközi közössége különleges hang- és fényinstalláció részeként. A lézeres megvilágítást Haász Ferenc tervezte.
Kotta és homlokzat
Velencében nemcsak a városligeti pixelrácsok egy részletét, hanem az épület makettjét, annak urbanisztikai és tájépítészeti kontextusát is prezentálnák – közösen a Liget Budapest Projekt már megvalósult fejlesztéseivel és további tervezett épületeivel.
A projekt zeneszerzője, Mátrai Péter építész-zeneszerző erre a pixelmintázatra digitálisan komponált szekvenciákat.
A kiállítás része még egy új kortárs hangszer, az úgynevezett Hanghenger, amit a közönség is megszólaltathat majd. A Magyar Pavilon a tervek szerint így egy olyan kiállítást mutat be, ahol a kortárs művészet eszközeivel hozzáférhető lesz a néphagyomány és annak örökérvényű tartalmai.
A Néprajzi Múzeum gyűjteményét a kiállításban egy animációs kisfilm, az Ethnozoom és egy interaktív számítógépes program, a Motívumalkotó jeleníti meg. A MOON42 által fejlesztett alkalmazás több mint 1001 vektorizált díszítményt és motívumot tartalmaz a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyairól.
A program segítségével egy érintőképernyőn a látogató megalkothatja és letöltheti saját egyedimotívum-kompozícióját, hozzájárulva ezzel egy nemzetközi közösségi műalkotás létrejöttéhez. Az alkalmazás kitűnő példa arra, hogyan lehet a klasszikus etnográfiai tudást kortárs művészeti közegbe átemelni, a régi korok múzeumi tárgyait a ma embere számára közelebb hozni és izgalmassá tenni.
A 18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé 2023. május 20-ától november 26-áig látogatható.
Egy olasz kincsvadász negyven piramist pusztított el
Fekete-Afrika piramisai
Talán meglepő, de tény: Szudánban kétszer annyi piramis van, mint Egyiptomban. A jelenleg polgárháború dúlta sivatagi országban ugyanis az ókorban három kusita királyság is működött, amelyekre erőteljesen hatottak északi szomszédjuk vallási hiedelmei és anyagi kultúrája. A Núbiaként is ismert területen először El-Kurruban épültek fel ezek a gúlák, amelyekbe Kerma, Napata és Meroé uralkodói, valamint gazdag kusita polgárok temetkeztek.
A núbiai piramisok jelentősen eltérnek az egyiptomi építményektől. A sártéglákból, gránitból és homokkőből készült építményeket ugyanis a Nílus menti társaikhoz hasonlóan nem fedték be márványlapokkal, hogy felületük sík legyen, hanem meghagyták lépcsőzetes formájúaknak.
Ezeket a kicsi alapozással rendelkező, 6–30 méter magas kőtömböket ráadásul rendszerint mindig nagyon keskenyre és meredekre alakították ki. Az oldallapok szárszöge többnyire 40-42 fok, az alapon nyugvó szögek pedig 69-70 fokosak voltak. A tetejük vagy csúcsos, vagy csapott, ez utóbbi konstrukciókat masztabáknak hívták. Ilyenben temették el például Amanitore királynőt és Natakamani királyt is.
A szudáni (núbiai) piramisok abban is különböznek az egyiptomiaktól, hogy a legtöbb elé homokkőből készült templomokat is emeltek. Ezeket az áldozati kápolnaként is hasznosított pilonokat gyakran dekorálták kardot tartó alakokkal, ilyen például Adeqetali király piramistemploma. Szintén fontos különbség, hogy a sírkamrákat nem a piramis belsejében, hanem alatta alakították ki.
A szobákat kivakolták, és az elhunyt életét bemutató, festett domborművekkel díszítették. Ezek a műalkotások többnyire alvilági jeleneteket ábrázoltak, és ülő pózban mutatták be az ünnepi ruhában felöltöztetett, ékszerekben gazdag, felcicomázott elhunytat.
Akárcsak Egyiptomban, a meroitáknál és a kusitáknál is Ozirisz volt a halottak legfőbb istene, akinek egyébként nem volt saját temploma Núbiában. A halottak további istenei Ízisz, Nebethet és Anubisz volt. Ezeket az isteneket szintén megjelentették a sír ura vagy úrnője mögött.
A mumifikált királyoknak háromkamrás temetkezési rendszerük volt, amelyek közül az első kettőt gyakran oszlopokkal díszítették. Szintén érdekes, hogy a királynőknek bár csak két, föld alatti kamrából álló sírjuk volt, piramisaik nagyobbak voltak, mint a királyokéi. Az elhunytakat mindig az utolsó kamrában temették el.
Magyar műemlékekből lopott téglákból épült fel egy európai ország legnagyobb szellemkastélya
Modern város kisebb szépséghibákkal
Amszterdam sok elővárosa közül a legnépesebb Almere. Mivel a több mint 210 ezer lakossal rendelkező települést 1975-ben alapították, a város összes épülete modern. Cees van Bemmel alpolgármester talán pont emiatt javasolta poénból képviselőtársainak az egyik 1999-es testületi közgyűlésen,
hogy a városban most tár tényleg elférne egy olyan, középkorinak tűnő várkastély is, ahol végre szép esküvői fotók készülhetnének a sok snassz épület előtt ellőttek helyett.
Meglepő módon a politikus bonmot-ja annyira megtetszett a többi városatyának, hogy azonnal felhatalmazták az alpolgármestert a bohókás terv megvalósítására.
Cees van Bemmel politikus felkérésére Thijs Blom ingatlanberuházó egy évvel később mutatta be az önkormányzatnak Almere leendő kastélyának terveit. Elképzelése szerint a Gooimeer tórendszer és az A6 autópálya között felépíteni kívánt épületegyüttes az 1865 és 1875 között teljesen átépített belgiumi Jemeppe kastély replikája lett volna.
A vallon és a holland kastély közötti különbség csak annyi lett volna, hogy az almerei konstrukciót 200 szobából álló négycsillagos szállodaként kívánták üzemeltetni, leendő parkját pedig Versailles kertjeiről akarták lekoppintani. Ezeket a finomhangolásokat Renaud Storm van Leeuwen építész és csapata készítette el.
A beruházás megvalósításához az önkormányzat nyomott áron adta el az autópálya melletti, 25 hektárnyi mezőgazdasági területet Thijs Blom cégének. Az adásvételi dokumentumok aláírása után a projektcég 2000. szeptember 15-én vágott bele az ekkor még 60 millió guldenbe (kb. 27 millió euróba) kerülő replika kivitelezésébe.
Bár a cél egy középkori ihletésű, romantikus stílusú belga várkastély másolatának felépítése volt, az épületet ízig-vérig modern technológia alapján kezdték el kivitelezni.
Az 57 méter magas, 11 emeletesre tervezett lakótorony miatt a kivitelező első körben egy 22 méter mély gödröt ásatott, ahol talajkiszorításos cölöpalapozási technikával 600 vasbeton cölöpöt döngöltetett le. A cölöprács és az épület szintjeinek kialakításakor 700 ezer köbméter betont használtak fel.
Mivel a hollandok „autentikus középkori anyagokból” kívánták kastélyukat viszontlátni, a felszíni szerkezeti elemeket több mint százéves, durván tisztított téglákkal kötötték össze. A több mint egymillió darab bontott tégla hazánkból származott. Míg a de Volkskrant című németalföldi napilap szerint ezek a kisméretű téglák elbontott dunántúli laktanyákból származtak, addig az Almere City News szerint három magyar várromból.
Románia visszaköveteli adriai „gyarmatát” Albániától
Romániának pár évig volt egy fejedelemsége és tengeri kijárata a Jón-tengeren. I. Zogu albán király egykori nagyvonalú gesztusa most komoly politikai lavinát indított el.
Albán múlt, román toll
Az Osztrák–Magyar Monarchia szétverésében, valamint Erdély, Partium és Bukovina Romániához csatoltatásában elévülhetetlen érdemeket szerző Nicolae Iorga történész nemcsak saját népének történetével foglalkozott, hanem az albánokéval is. A professzor számtalan tanulmányt és cikket írt a balkáni nép múltjáról, néprajzáról, amelyeket nemcsak az általa alapított Drum Drept című tudományos hetilapban publikált, hanem több német, francia és angol nyelvű szakújságban is.
Ezeket többnyire jóbarátja, a magyarellenességéről, a „kisemmizett kis népek pártfogójaként” jól ismert Robert William Seton-Watson skót történész rendezett sajtó alá.
a nagyhatalmak leginkább Nicolae Iorga történelmi-etnikai kutatásai alapján húzták meg az 1912-ben függetlenné vált Albánia határait.
Népszerűséget meglovagolva az antiszemita professzor 1914-ben alapította meg Bukarestben az albánok történetével kiemelten foglalkozó Délkelet-Európai Tanulmányok Intézetét, majd ezt a cselekedetét megtromfolva 1915-ben a firenzei Medicea Laurenziana Könyvtárban „megtalálta” a legrégebbi albán nyelvemlék, az 1462-ben íródott Formula e pagëzimit kezdetű liturgikus tartalmú szöveget is.
A politikusként is tevékeny Iorga ezek után látott neki a nyugat-balkáni ország első történelemkönyvének megírásához, amelyet 1919-ben jelentetett meg. E három jelentős tette miatt a szkipetárok nemzeti hősként tekintettek rá.
Lábfej az ajtóban
Hálája jeléül I. Zogu albán király 1932 áprilisában ajándékozta meg Nicolae Iorgát országa piciny szeletével,
TÖRTÉNETESEN SARANDA KIKÖTŐVÁROS EGYIK TENGERPARTI HÁZHELYÉVEL.
A történész ezen a 746 négyzetméteres telken alapította meg 1934. július 13-án a filológiai, néprajzi, régészeti és történelmi kutatásokat végző Román Tudományos Missziót, amelynek tulajdonjogát egy hónappal azzal a feltétellel ajándékozta tovább a román államnak, hogy a bukaresti Oktatási Minisztérium záros határidőn belül felépíti itt a formálisan a Román Régészeti Kutató- és Tanulmányi Intézet alá tartozó Albániai Román Intézetet.
A neobizánci-neoromán stílusú épület alapját 1936. november 9-én tették le ünnepélyes keretek között. Petre Antonescu román építész egy olyan grandiózus épületet álmodott meg az Adria előtengerének számító Jón-tenger partjára, amelynek építészeti előképe a moldvai ortodox kolostorok és a gyulafehérvári Szentháromság-katedrális volt. A hatalmas méretűre tervezett kutatóközpont tényleges építését 1937 júliusában kezdték el.
Ekkor derült ki, hogy a parcella túl kicsi egy ekkora építményhez, ezért Bukarest újabb területeket könyörgött ki az albán királyi családtól és az Albán Vöröskereszttől.
Lebontják Luigi Mazzi híres pesti márványgyárát, a pöttömnyi Garay-udvart
Egy talján magyarországi kalandjai
Luigi Mazzi kőfaragó és márványkereskedő 1865-ben döntötte el, hogy szépen gyarapodó vállalkozásának székhelyét Itáliából átteszi Fiumébe. A vállalkozó számítása bevált. Az 1867-es osztrák–magyar, majd az egy év múlva ratifikált magyar–horvát kiegyezésnek köszönhetően a város korábban sohasem látott fejlődésen ment át.
Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetőn Mazzi vállalkozása márványlapokat sok építkezéshez szállított, amelyből az egyik legjelentősebb a Municipio (ma Trg Riječke rezolucije) tér 1. szám alatti, késő barokk stílusú Szent Jeromos-templom és -kolostor 1873-as átalakítása volt, amikor is az egyházi fenntartású épületegyüttest egybeépítették a Városházával.
Bár Mazzinak szépen gyarapodott a vagyona, olasz hősünk tíz év elteltével már inkább úgy látta, hogy még több pénzt tudna szerezni, ha vállalkozását áttenné Budapestre.
A magyar fővárosba 1877 novemberében érkezett meg, ahol egy szintén Pesten vállalkozó honfitársával, Bressan Gaitano kereskedővel közösen alapította meg új márványfaragó cégét. Az épületszobrászati munkák mellett sírkövek, kávéházi berendezések, biliárdasztalok, fürdőkádak, mosdótálak kifaragását is elvállalta. Cégük a Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 23. szám alatt működött.
Az egyre jobban fialó firmának köszönhetően Mazzi 1884-ben építette fel saját emeletes házát. Az Urbányi Gyula tervei szerint kivitelezett, terézvárosi Dalnok (ma Székely Bertalan) utca 19. szám alatti ház bár kicsit megkopasztva, de még ma is áll.
A korabeli sajtóbeszámolók szerint az eklektikus stílusú épület azért épült fel rekordgyorsasággal, mert sármos taljánunk ebben az évben vette el feleségül Sperer Valpurga úrhölgyet, akit már egy meleg és saját tulajdonú otthonba kívánt vinni. A kivitelezők gyors munkájáért cserébe a friss házasok szokatlan nagylelkűségről tettek tanúbizonyságot. Egy hajnalig tartó mulatsággal záruló többfogásos vacsorával vendégelték meg az építkezésben részt vevő 82 munkást és kubikost.
Hitelesen is lehetne a budavári királyi kerteket rekonstruálni, ha a Várkapitányság is azt szeretné
A Várkapitányság korábbi tájékoztatása szerint a Nemzeti Hauszmann Programnak (NHP) sohasem volt a része a déli kertek korhű helyreállítása. Érvelésük szerint a területen azért lehetetlen az 1900-as éveket megidéző hiteles rekonstrukciót lefolytatni, mert az 1957-ig lezajlott tereprendezés során a kertnek nemcsak minden maradványát és építményét tüntették el, hanem mert 1–4 méter vastagságban a várhegy lankáját is elkotorták.
Az NHP szerint az is aggályos, hogy a historizáló stílusú park korabeli tervdokumentációja nem maradt fent, így felelős vállalást nem tehetnek. Az NHP a területre szánt kortárs építményterveit bemutató cikkünk megjelenését követően több tucat építész-, táj- és kertépítő mérnök, muzeológus és művészettörténész jelezte, hogy a Várkapitányság ismeretei nem pontosak a déli kertekre vonatkozóan.
A levelet író szakemberek szinte egybehangzóan azt állították, hogy a királyi várpalota déli és nyugati kertjei szinte százszázalékosan rekonstruálhatók a fennmaradt dokumentumok és tervrajzok alapján, így nem szükséges tájidegen, nívótlan épületekkel teleaggatni a várlejtőt.
A kérdés csak annyi, hogy a Várkapitányság és a Nemzeti Hauszmann Program vezetői még mindig Hauszmann fő művének minél hitelesebb rekonstrukcióját szeretnék, vagy már bedobták a gyeplőt a lovak közé…
Hauszmann tabáni kapuja pontosan helyreállítható
Egy neve elhallgatását kérő, építész végzettségű informátorunk érdekes adatokkal szolgált. Állítása szerint a várkert Szarvas téri lezárását, amely egy díszkútként hasznosított támfalépítmény volt, azt nem a Gerő-féle tereprendezéskor bontották le, hanem jóval később, egészen pontosan 1964 nyarán. A dátumra azért emlékszik jól, mert az ő párja volt a bontást felügyelő egyik mérnök.
A nyugdíjas levelében azt állítja, hogy a gloriette-fülke eltakarítása után nem történt számottevő tereprendezés a Várhegy aljában. Az építmény alapjait csak középen, a várpalota Ferdinánd-kapujához felvezető lépcsősor szélességében bontották el, a konstrukció külső alapjait mindenhol meghagyták.
Két fiatal milliárdos okosban felépítette Lengyelország legnagyobb várkastélyát
Középkor lengyel módra
A jelenleg 33 éves, építész végzettségű Dymitr Nowak és a 29 éves, közgazdászként tevékenykedő Tymoteusz Nowak 2015-ben döntötte el, hogy felépítik Lengyelország legnagyobb méretű középkorinak tűnő várkastélyát. A milliárdos testvérpár álomváruk leendő helyszínét a Warta folyó melletti Stobnica falu mellett találta meg, amelynek legfőbb természeti értékét a fenyvesek között megbújó 14 halastó adta. A fivérek, miután megvették a községtől északra elterülő, Wilczy parknak is hívott Notecka erdő 105 hektárját, a poznani élettudományi egyetem korábban üzemeltette
HALSZAPORÍTÓKAT ÖSSZENYITOTTÁK, MAJD A NAGYOBB EGYBEFÜGGŐ VÍZFELÜLET ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN A TAVAK TERÜLETÉT MEGHÁROMSZOROZTÁK. A FÖLDMUNKÁK SORÁN 2,69 HEKTÁRNYI FENYVEST VÁGATTAK KI.
A leendő várkastély megtervezésére a testvérpár DJT cége a több évtizedes várostervezői gyakorlattal rendelkező Waldemar Szeszuła építészt kérte fel. A művészettörténetben, festészetben, szabadkézi grafikában otthonosan mozgó poznani mérnök több hónapos olaszországi, máltai és libanoni tanulmányútjait követően egy olyan mestertervvel rukkolt elő, amelytől a Nowak gyerekeknek leesett az álluk.
Az önmagát reneszánsz emberként jellemző Szeszuła ugyanis egy olyan középkori toszkán várost álmodott meg, amely olyan hatást keltett, mintha a tornyos itáliai erődítmény mindig is a lengyel alföldön állt volna.
A poznańi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság (RDOŚ) pozitív jelentése alapján az Oborniki megye sztarosztája, vagyis elöljárója még ebben az évben megadta az engedélyt a beruházásra.
Olasz stílus a vajdák földjén
A két hektáron elterülő stobnicai várkastély alapozását 2015-ben kezdte el a DJT vállalat az összenyitott halastavak szélén kialakított mesterséges szigeten. A tizennégy emeletesre tervezett „középkori városka” négy külső és egy belső várból áll. A San Gimignano toszkán településre hasonlító erősség központja egy 48 méter magas lakótorony, amelyet további három kisebb méretű, reneszánsz stílusjegyeket viselő szögletes torony ölel körbe. Ez a belső vár.
Ezt a magot veszik körbe nyugat és észak felől a palotaszárnyak, amelynek az egyik sarokbástyáján helikopterleszállót is kialakítottak. A felvonóhídon kilépve jutunk ki a külső várakhoz, védművekhez, bástyákhoz és teraszokhoz, valamint egy vastag fallal jól védhető belső csónak- és hidroplánkikötőhöz, amelynek rácsos vízi kapuja veszély esetén bármikor felhúzható. A komplexum négy lovagtermet, egy kápolnát és 46 különböző formájú és méretű boltíves lakosztályt rejt.
Az épület 97 fő állandó lakhatására és 10 fő kiszolgálószemélyzet ideiglenes tartózkodására alkalmas. A szállodaként hasznosítani kívánt „idegenforgalmi lakóegyüttes” pinceszintjén alakították ki a szivattyútelepet, a garázscsarnokot, az úszómedencéket és a fedett teniszpályákat. A beruházó bekötőutat is épített az épülethez, amely az Obornikiből Obrzyckóba vezető közúthoz csatlakozik.
Náci szerelmi fészekbe vette be magát az államcsínyért letartóztatott önjelölt király
Berlin központjától 15 kilométernyire grandiózus méretű szellemváros bújik meg a brandenburgi erdő közepén. A közeli tó miatt a település szintén a Bogensee nevet kapta. A falu első rönkházát a német főváros önkormányzata építette, amelyet 1936-ban ajándékozott oda a náci propagandaminiszternek.
Biztonsági okok miatt dr. Joseph Goebbels három évvel később egy 70 szobás bombabiztos villát is felépíttetett magának a 30 szobás, kontyolt tetős, 1600 négyzetméter alapterületű nyaralója mellé. Az épületet Heinrich Schweitzer és Hugo Constantin Bartels építészek tervezték. Az 1939-ben elkészült, ekkor már 40 kisebb-nagyobb méretű épülettel rendelkező magánfalut innentől kezdték sokat sejtetően Szerelmi Fészek kódnévvel illetni a bennfentesek, hiszen Goebbelst krónikus szexéhsége miatt a nők eleve „babelsbergi baknak” csúfolták a háta mögött.
A villa központi helyét a kazettás mennyezetű fogadóterem foglalja el: legfőbb ékének nem a túlméretezett márványkandalló, hanem a
mai napig kifogástalanul működő, gombnyomásra a padló szintje alá süllyeszthető, Mies van der Rohe-féle, nagy felületű teraszablakai számítanak.
Ez a technikai újítás 1938-ban még annyira különlegesnek és drágának számított Németországban, hogy a Siemens-gyár csak Adolf Hitler obersalzbergi Sasfészkébe és a náci birodalom második embere, Hermann Göring schorfheidei Carinhall nevű rezidenciájába építette be.
Goebbels tóra néző dolgozószobája a mai napig sértetlen.
A miniszter mindig itt diktálta le vezető cikkeit a Das Reich hetilapnak, valamint Brunhilde Pomsel nevű titkárnőjén keresztül itt fogalmazta meg rádió- és sajtóutasításait is. A politikus 1940 márciusában ebben a tágas szobában készítette fel a berlini napilapok vezető újságíróit az elkövetkező háborús eseményekre.
1942 decemberében már Hitler pártkancelláriájának vezetője, Martin Bormann topogott a süppedős szőnyegen, aki ekkor hatalmazta fel Goebbelst, hogy dolgozza ki a párt totális hadviselés elnevezésű politikáját, amelynek alapja az itt megfogant A totális háború című alapesszé lett. Íróasztala takarásában a propagandaminiszter 1944 májusában már Albert Speer fegyverkezési miniszterrel tárgyalt a lerombolt városok újjáépítéséről.
A mindig makulátlanul megjelenő, naponta manikűröst fogadó politikus a 39. születésnapja alkalmából már másfél millió birodalmi márka értékben épített kis föld alatti bunkert, panziót, SS-kaszárnyát, garázst, uszodát és kikötőt, az UFA filmgyár további másfél millió birodalmi márkás támogatásának köszönhetően pedig egy száz négyzetméteres fedett mozit is felhúzott nyári lakja mellé.
Goebbels itt állította össze a filmhíradók, játékfilmek dramaturgiai ívét, hatásmechanizmusait, valamint ebben a moziban ellenőrizték, cenzúrázták és tiltották be a hazai és külföldi fénykarcolatokat. Naplója szerint filmes kérdésekről gyakran tárgyalt a vetítőteremben Veit Harlan német színész-rendezővel is, akit többször is megkért, hogy dramaturgiai okok miatt alaposan beszéljék át az 1940-ben bemutatott Jud Süß című antiszemita filmet.
Ilyen lesz az új Népliget, ha a fővárosnak valamikor lesz rá pénze
Vurstli vagy virsli, drog vagy sport?
A Népliget nemcsak Budapest legnagyobb zöldterülete, hanem a legjobban alulhasznosított és funkcióhiányos városi kertje is. Az elhanyagolt terület zöldfelületi megújítása, rekreációs célú funkcióbővítése, valamint közbiztonságának javítása régóta akut probléma.
Szakértők szerint a park csak akkor tud a Városliget és a Margitsziget méltó versenytársa lenni,
- ha megerősítik a liget térszerkezeti kapcsolatait,
- kiépítik és összekötik a szomszédos intézményi és lakóterületek felé a park gyalogos- és kerékpárútjait,
- több belépési pontot, ligetkaput alakítanak ki a pereme mentén,
- számos játszóteret, szökőkutat, ivókutat, csobogót, napozórétet, díszkertet, információs központot, rendőrőrsöt, éttermet, kávézót, sport- és pihenőpályát alakítanak ki,
- zöldfelületi kapcsolatait meghosszabbítják az Elnök és Vajda Péter utca mentén az Orczy park irányába, a Fertő és a Basa utca vonalában Kőbánya felé, az Eiffel Műhelyház, a tervezett Közlekedési Múzeum, valamint az FTC-sporttelepek felé is.
A Népliget középtávon megvalósítandó fejlesztéseit a 2021-ben elfogadott Radó Dezső-terv részletezi. A közvélemény-kutatási eredményeket is felhasználó fővárosi zöldinfrastruktúra-fejlesztési elképzelés nagyban támaszkodna az Európai Unió 2021–2027 közötti fejlesztési ciklusban meghirdetett új, települési szintű zöld- és kékinfrastruktúra-fejlesztési programjaira és anyagi támogatására, hiszen a főváros kasszája kiürült. (Budapest vezetése a napokban jelentette be túlélőprogramját, mert a jelenlegi prognózisok szerint a fővárosnak idén augusztusra 76 milliárd forint lesz a hiánya.)
Bár ismereteink szerint a fővárosi önkormányzat még nem adott be brüsszeli pályázatot, ám az állami szereplőkkel és kerületi önkormányzattal együttműködésben elkészült, a liget megújhodására kiírt tájépítészeti ötletpályázatra 16 pályamű érkezett. Ebből hatot most az alpolgármester megmutatott a nagyérdeműnek is.
A bizottság döntése értelmében a bemutatott pályázatok közül egyik sem fogalmazott meg olyan közparki felújítási javaslatot, amely koncepcióterv szintjén teljes mértékben elfogadható irány lenne, ezért az a döntés született, hogy első díjat nem adnak ki, de a hat ígéretes pályázati anyagból majd készülhet egy mesterterv.
Titkos ávós garázs és teherautó-szerviz az Árpád hídban
Ki gondolná, mit rejthet egy híd szerkezete, azé, amelyen naponta ezernél is több autó robog át. Persze ha egy híd mesélni tudna, olyan történetek kerülnének elő, amelyeket nem mindenki hallgatna szívesen.
Ez a mostani azonban nem titok, bár voltak idők, amikor csak a kiváltságosok beszélhettek róla. Lám, így változik meg minden, idővel a legnagyobb titkokról is lehull a lepel. Vagy a vakolat.
Régi álom, izgalmas konstrukció
A sűrűn lakott Óbuda és az angyalföldi–újpesti iparvidék összeköttetése már 1891-ben felmerült, ám Budapest új Duna-hídjának megépítését csak 1908-ban rendelte el a második Wekerle-kormány. Az ekkor beiktatott XLVIIL. számú törvény végrehajtására azért nem kerülhetett sor, mert
az Árpád fejedelemről elnevezni kívánt új szárazföldi átkelő építési költségét az államnak hadseregfejlesztésre és fegyverkezésre kellett fordítania.
Az anyagi feltételek újrateremtése után a Kereskedelemügyi Minisztérium csak 1929-ben tudta kiírni a főváros új közúti hídjának tervpályázatát, amelyen két első díjat adtak ki. Az egyiket Kossalka János mérnök és Wälder Gyula építész, a másikat pedig Mihailich Győző és Kotsis Iván műegyetemi tanárok terve nyerte el. Mindkét terv felső pályás, tömör gerinclemezes ívhíd megépítését javasolta. A két elképzelés csak annyiban különbözött egymástól, hogy míg a pályaszint fölé nyúló kosárfüles ívet a Kossalka–Walder-páros rácsos, addig a Mihailich–Kotsis-elképzelés tömör gerinclemezekben kívánta megvalósíttatni.
Mivel a szaktárcát egyik győztesnek kikiáltott elképzelés sem győzte meg, így a hivatal hídosztálya az ívhídelképzelések helyett egy tömör gerinclemezes, többtámaszú gerendahidat álmodott meg a folyó fölé, amelynek részletes terveit Széchy Károly készítette el. Az Óbudai Hajógyár fölötti vasbeton kerethidat, valamint a Margit-szigeti feljáró tervét azonban nem Széchy, hanem Sávoly Pál mérnökkel terveztette meg a szakminisztérium.
A 928 méter hosszú, ekkor még 27,6 méter széles, egy-egy kerékpársávval is rendelkező Árpád híd építését 1939-ben kezdték el. A híd teljes alépítményi munkálataira a Zsigmondy Béla Rt. és Széchy Endre vállalatai kaptak megbízást. Az acélszerkezetet a MÁVAG gyártotta le. Az építkezést azért a Margit-szigetnél kezdték el a fenti cégek, mert e leendő szigeti lejáró kialakítása érdekében szükségessé vált a sziget 130 méternyi meghosszabbítása észak felé.
A földmunkák persze nem csak a sziget megnagyobbításáról szóltak. El kellett bontani azt a 150 automobilnak helyt adó emeletes garázst is, amely a XIX. században itt kialakított tetszetős villanegyed szállóvendégeit szolgálta ki.
Ezen ingatlanok közül érdemes megemlíteni az Ybl Miklós tervei alapján 1867-ben átadott Kisszállót, a későbbi Dália Hotelt, amely aljában eleinte a Felső Vendéglő, 1934-től pedig a Gellér Mihály és Tarján Vilmos vezette, divatbemutatóknak is helyet adó híres és nívós Picadilly Étterem működött.
Ettől a verandás, kétszintes épülettől picit délebbre húzódott a szintén Ybl Miklós álmai szerint 1873-ban megépített Margaréta Hotel, az 1907-ben felavatott, Európa-hírű Parisien Grill szórakozóhely, a Körössy Albert terve szerint 1914-ben modernizált Astoria Pavilon, Csárda és Üzletház, a Kolbenheyer Viktor és Benkó Károly tervezte Flóra- és Kis villa, valamint szintén Ybl Miklós egyik építészeti remekműve, az 1958-ban felrobbantott Szent Margit fürdőház is. (A takaros villák és szállodák az 1953-as és az 1956-os árvízkor olyan komolyan megsérültek, hogy 1958-ban lebontották őket. Helyükön most a Termál Hotel parkolója van.)
Tömeggyilkosságok helyére épült fel Budapest új szálloda-irodaháza
Az osztrákok hálójában
A Radetzky laktanya helyén egy Kr. u. 50-ben alapított római katonatábor terült el, amelyet kezdetben a Dalmáciából idevezényelt, 500 lovasból álló Hispanorium I. segédcsapat lakott, később pedig a mai Ausztria keleti területét felölelő Noricum provinciából Pannóniába áthelyezett Hispanorium Auriana bandérium. A katonai tábor előtt húzódott – a limes részeként – egy Dunával párhuzamosan futó út- és csatornarendszer is, amely Aquincumot kötötte össze Mursával.
Bécsből 1840-ben rendelték el, hogy a mai Bem József utca vonalában futó, egykori budai városfaltól északra húzzanak fel egy négyszintes katonai élelmiszer- és magtárat. Mivel az 1842-ben átadott gabonatároló nemcsak raktárként, hanem kincstári sütödeként is használatos volt, így Buda 1849-es magyar ostroma előtt nem sokkal Heinrich Hentzi osztrák városparancsnok innen biztosította a budai várat őrző császáriak vágómarha- és gabonatartalékait. Az épület és a Duna közötti szakaszt ekkor a magyarok Élelem térnek, a németek pedig Königs Platznak hívták. Csak jó húsz évvel később lett az útkereszteződés neve Provienthaus Platz, majd 1895-től Pálffy tér.
A monarchia hálójában
A klasszicista stílusú raktár nagyobbik részét 1896-ban bontatta le a Császári és Királyi Építészeti Osztály, hogy a helyére egy eklektikus stílusú laktanyát építhessen fel. A Benedicty József főmérnök és Neuschloss Károly építész terve alapján megvalósult kaszárnya kivitelezését Pucher István cége végezte. A cseh származású gróf Joseph Wenzel Radetzky tábornagyról elkeresztelt kaszárnyába kezdetben az osztrák–magyar hadsereg Reitinger Ferenc őrnagy irányította 7. utászzászlóalja és a Reuss Ágoston őrnagy vezette 14. utászzászlóalja költözött be, majd az első világégés előtt nem sokkal a Herbert Ferenc őrnagy vezette 4. utászzászlóalj. Szintén itt szállásolták el az Erődítmény Építésügyi Igazgatóságát is.
Az utászlaktanya az I. világháború ideje alatt hadikórházként működött, ahol többek között a szomszédos, ma Külügyminisztériumként hasznosított, Budai Katolikus Kör építtette bérház első emeletén élő
Fedák Sári, a híres színésznő is aktívan ápolta a keleti frontról ideszállított sebesülteket. Az énekes-primadonnának volt köszönhető, hogy a kormány 500 férőhelyes, jól felszerelt hadikórházzá alakította át a kaszárnyát.
Az amerikaiak lebombázták, a helyiek kifosztották, most turisták teáznak rajta
Az iraki kormány 1981-ben bízta meg a finnországi Valmet és Wärtsilä cégek egyesüléséből létrejött turkui hajógyárat, hogy 21 millió angol font értékben építsenek egy minden kényelemmel ellátott egyedi luxushajót elnöküknek. Az arab ország vezetése igencsak magasra tette a megbízói lécet.
Az iraki politikusok ugyanis egy olyan tíz méter magas óceánjáró hajót szerettek volna Szaddám Huszein elnöküknek megépíttetni,
amelynek összes termét márvány-, mahagóni- és teakfaberakásokkal díszített 24 karátos aranylapokkal vonják be, csúcssebessége eléri a húsz csomót, Nagytermébe befér 200 személy, rakterébe 12 limuzin, illetve a főkabinból egy medencén át bármikor elérhető, a hajó aljához csatlakoztatott mini-tengeralattjáró.
Szintén fontos megbízói szempont volt, hogy az átrium teteje üvegezett legyen, négy lift kösse össze a hajótest szintjeit, illetve legyen rajta helikopterleszálló is.
Az extra igények miatt a finnek az 1937-ben alapított Knud E. Hansen dán hajótervező céget kérték fel a jacht külső megtervezésével. A 121,1 méter hosszú, 18 méter széles, 5,5 méteres merülésű hajó 1983-ban készült el, amelyet a Wärtsilä cég az év márciusában szállított le Iraknak. A korabeli visszaemlékezések szerint a Baasz Párt prominens képviselői rögtön egy nagyszabású bulival vették birtokukba az állami tulajdonba került tengerjárót, amelyen meglepő mód Szaddám Huszein nem vett részt. Még érdekesebb a történet, hogy egyes visszaemlékezők szerint a néhai diktátor egyszer sem lépett a 65 fős legénység üzemeltette 32 utas kényelmét biztosító luxushajó tatjára.
Kínosan középszerű lesz a budavári királyi kertek rekonstrukciója
Ó, ha rózsabimbó lehetnék!
Potzner Ferenc és a KÖZTI munkatársai már 2010-ben azt javasolták a döntéshozóknak, hogy a budai várnegyed részleges rekonstrukciójával párhuzamosan a Rákosi-korszakban ideológiai okok miatt teljesen megsemmisített királyi kerteket is érdemes lenne korhűn visszaállítani. Az I. kerületi önkormányzat megrendelésére elkészült revitalizációs tanulmányterv olyan nagy sikert ért el akkor a politikusok körében, hogy részben ennek a koncepcióvázlatnak köszönhetően indult el a Várkert Bazár és a keleti kertek megújhodása, majd 2015 májusában a Nemzeti Hauszmann Program (NHP) keretei között az egykori kormányzati épületek visszaépítése.
A rekonstrukciós program keretén belül azóta sok épület újult meg. Az NHP idén március 3-án kérvényezte a fővárosi kormányhivatalnál, hogy adjon zöld utat újabb projektjének, amely a budavári királyi várkert „műemléki helyreállítás keretében történő tájépítészeti rendezése” lenne. A 6452/2-4 helyrajzi számon elvégzendő ráncfelvarrás a várlejtő délkeleti, déli és nyugati részét ölelné fel. A Várkapitányság az eljárást elindító kérelme mellé egytucatnyi látványtervet és helyszínrajzot is mellékelt.
Bár az építési eljárás címe sokat sejtet, valójában szó sincs a korábban itt állt reprezentatív küllemű épületek teljes, vagy részleges visszaállításáról.
Az NHP most kimondottan kortárs tereptárgyakat és egy teljesen új tájkertet látna szívesen a várkötény aljában. Ennek tükrében az álmodozók ne is keressék a helyszínrajzokon a program névadójának, Hauszmann Alajos tervei alapján 1891-ben átadott formás díszlépcsőket, szobrokat és kacskaringós sétányokkal tagolt angol tájkertjét, illetve ifjabb Pecz Ármin 1898-ban létrehozott szabályos, mértani rendbe szervezett teraszait és egzotikus növénykiültetéseit.
A „műemléki helyreállítás” megnevezés így igencsak félrevezetőre sikerült.
Egyelőre nem épül irodaház a műemlék helyén, a kormányhivatal állította le a bontást
A fővárosi Kormányhivatal azonnali hatállyal leállította a XIII. kerületi, egykor Európa-hírű Modiano cigarettapapírt és -hüvelyt gyártó papírgyár központi épületének bontását. A március 10-én közzétett hirdetmény kijelenti, hogy a Váci út 48/E–F. szám alatti ingatlant „szakszerűtlen és jogosulatlan építőipari kivitelezési tevékenységet” illetően kezdték el bontani, így a munkálatok további folytatását az építésfelügyeleti hatósági a következő intézkedésig azonnali hatállyal megtiltotta.
A súlyos por- és zajterhelés miatt a XIII. kerületi önkormányzat egyébként már március elején sürgős és hathatós intézkedést követelt az illetékes kormányhivatalnál.
Míg a grémium téblábolt, addig a kerület vezetése saját hatáskörben bírságot szabott ki a kivitelezési munkákkal megbízott V48 Ingatlan KFT.-re.
Hasonlóan járt el a helyi közterület-felügyelet is, akik az utcai fasorban okozott kár miatt jelentették fel a vállalkozást a rendőrségen.
Elindult az új Hadtörténeti Múzeum és Nemzeti Táncszínház építése
Tánc az élet
Kormányzati döntés volt 2019 júliusában, hogy az állandó játszóhellyel nem rendelkező Honvéd Együttesnek egy korszerű, minden igényt kielégítő új táncszínházat kell felépíteni a Kerepesi út 29/B alatti telken. Ez a Puskás Arénával szemközti terület a Honvédelmi Minisztérium tulajdona. Az itt látható tíz darab emeletes épületet még 1914-ben építette az Egri Hordó és Faárugyár Rt., illetve a Magyar–Amerikai Faipari Rt., amelyet a főváros 1934-ben alakíttatott át hajléktalanszállókká.
A két sorba rendezett ingatlanegyüttest a kommunista hatalomátvételt követően sajátította ki az állam, ahová leginkább a HM háttérintézményeit költöztették be. Többek között itt kapott helyet a térképészettel, sokszorosítással, könyvkiadással és kommunikációval foglalkozó a HM Zrínyi Nonprofit Kft., a szóban forgó Honvéd Együttes, valamint egy nagyobb méretű raktárcsarnokkal a Hadtörténeti Múzeum is.
A két évvel ezelőtt publikussá tett tervek és látványképek alapján a 16 852 négyzetméteres telek „A” számmal illetett épületét teljesen eltüntetnék a föld színéről, hogy itt zsaluzhassák ki az ArchiNEST Építész és Mérnökiroda Kft., az Art´O-Dom Első Otthonépítő Kft. és a Színház-Terv Kft. elképzelései szerint megvalósuló új táncszínházat. A mélygarázs kialakítása miatt a leendő épület mélyalapozással fog elkészülni réseléses technológiával. A teátrum épülete vasbeton pillérvázas és monolit vasbeton födémes teherhordó szerkezettel valósul majd meg.
Titkos bunkerek és föld alatti börtönök Budapest alatt
A pártháztól a Karmelita kolostorig
Budapest és az ország ismeretlen föld alatti világáról bár több írás is megjelent az elmúlt évtizedekben, ám ezekbe az objektumokba ritkán jutott le filmes stáb. Az első igazi vizuális áttörést 1994-ben érte el a Balázs Béla-díjas Dézsy Zoltán, aki Pincebörtönök című kétrészes eposzában részletesen feltárta
a Köztársaság (ma II. János Pál pápa) téri MKP/MSZMP-pártház, a Bezerédi utca 5–17., a Csokonai utca 14., a Nádor utca 8., illetve a Belgrád rakpart 5. szám alatt húzódó egykori ÁVH-s pincebörtönöket.
Aprólékos fénykarcolatának elvitathatatlan érdeme, hogy filmjében több szemtanúval is készített interjút.
Somogyi Levente 2012-ben mutatta be
A budavári Alagút mellett húzódó Horthy-féle kormányóvóhelyet
a nagyérdeműnek. A film publikálásával egy időben jelent meg az ostrom alatt német–magyar főhadiszállásként is működtetett objektumról szóló írásunk is, amelyben egy olyan axonometrikus térképet is publikáltunk, amely később bekerült a dr. Zsoldi Katalin által készített, Budapest föld alatti világát bemutató háromdimenziós térképbe is. Az Elsa 3D néven ismert program azóta applikáción is elérhető.
Ezt a sorozatot vitte tovább Víg Sándor 2019-ben bemutatott Magyar mertem lenni dokumentumfilmje, amely gróf Teleki Pál miniszterelnök halála kapcsán
a budavári Sándor-palota, a Karmelita kolostor, a Honvédelmi Minisztérium és az egykori Honvéd Főparancsnokság közötti, többágú járatrendszerét mutatta be igen precízen.
A földhivatal rossz nyilvántartása miatt bonthatják le a II. kerület legszebb épületét?
Az informatika fejlődésével a kormány 2012-ben rendelte el, hogy az építkezők a jövőben papír helyett inkább elektronikus formában nyújtsák be az illetékes építésügyi hatósághoz bontási, átalakítási, használatbavételi és építési kérelmeiket, az építési naplót, valamint a különféle tervdokumentációikat. A Lechner Tudásközpont ennek érdekében létre is hozott egy szoftvert, amelynek a neve Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) lett. Első és másodfokon az építésügyi hatóságoknak, illetve az eljárásokba bevont szakhatóságoknak ennek a rendszernek a használata kötelező jellegű. Csak az ÉTDR segítségével hozhatják meg a döntéseiket, amelyeket nemcsak egységesíteniük, hanem elektronikusan hitelesíteniük is kell.
A honlap nemcsak a hatóságok munkáját segíti, hanem a politikusokét, a műemlékvédőket, az újságírókét és a lakosságét is. Ennek a rendszernek köszönhetően tudtuk meg az országban elsőként, és erről 2021. január 5-én az Index alá tartozó Falanszter-Járdasziget blogon beszámoltunk, hogy egy vállalkozói csoport le akarja bontani a Kazinczy utca 55. szám alatti Schneider–Rothauser-házat, amelyet a lakosság leginkább Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok kocsmájaként ismert. A ház kultúrtörténeti múltját is feltáró írásunk akkora hullámokat generált, hogy a kulturális örökség védelméért felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali hatállyal elrendelte az épület műemléki védettségi eljárásának megindítását.
Mint a fenti példából láthatjuk, az ÉTDR léte hasznos és kívánatos, ennek ellenére az adatbázisban nagyon sok az egymásnak ellentmondó vagy nem éppen kielégítő tudást nyújtó, gyéren adagolt információ. Vegyünk egy újabb példát.
Ungvár mellett ütköztek meg a francia és angol csapatok
Számok bűvöletében
Dino di Laurentiis olasz producer régi álma volt, hogy a waterlooi csatáról nagyszabású játékfilm készítessen, ám a mozi horribilis kivitelezési költségei miatt az összes európai és amerikai gyártócég kihátrált projektje mögül. Egyedül a szovjetek mondták azt neki, hogy a grandiózus méretű statisztalétszám, a 150 tehervagonnyi jelmez és kellék előteremtése, a bonyolult logisztikai kihívások megoldása nekik nem probléma. Moszkvának csak egy feltétele volt: a filmet az Oscar-díjas Szergej Bondarcsuknak kell rendeznie.
A szerződés megkötése után a film fő gyártója így a Moszfilm lett, akik a fentieken kívül további négy millió angol fonttal is beszállt a költségvetésbe. A tengerentúli filmsztárokkal 1969-ben leforgatott játékfilm teljes büdzséje így végül
38,2 millió amerikai dollárba került, amely 2023-as árakon 319 millió dollárt jelent.
Érdemes megemlíteni, hogyha Laurentiis a filmjét piaci körülmények között nyugaton forgatta volna le, akkor a film gyártási költsége 957 millió dollárnál állt volna meg. A mindenféle számítógépes grafika, CGI és VFX nélkül elkészített Waterloo a mai napig világ legdrágább háborús filmjének számít az inflációs szorzókat is figyelembe véve.
Hegy előttem, mind megettem
A Háború és béke című filmjéhez hasonlóan Szergej Bondarcsuk a Waterloo csatajeleneteit is Kárpátalján akarta rögzíteni. A topográfiai pontosság miatt a Brüsszeltől délre elterülő harcteret szinte száz százalékosan újrateremtették a katonai és a külszíni fejtésben járatos bányamérnökök.
A szovjet hadsereg műszaki alakulatai alig egy hónap alatt 80 erőgéppel teljesen eltüntették az Alsószlatina felett magasodó 202 méter magas Temető-hegy és a 229 méter magas Szerednyei-hegy déli irányba kifutó három gerincét, valamint az Ungsasfalva és Bacsó községek között elterülő Öreg-hegy 162 és 127 méter magasság között ingadozó, szintén déli irányba néző tíz gyűrődését.
A soigniesi és a virerei erdők megidézése érdekében ötezer fát ültettek át a gyökérzetükkel együtt a ledózerolt dombokról a mai M06 autóút mellé.
Mivel a felduzzasztott Öreg-patak mellett a rendező egy egybefüggő sártengert szeretett volna látni, így 25 fúrt kút által a rétegvíz egy részét is kiszivattyúzták, amelynek vízhozamát tíz kilométer hosszú öntözőhálózattal terítettek szét a patakvölgy felső területén. A forgatás után ezeket az artézi kutakat aztán bekötötték az 1915-ben átadott alsószlatinai Derenó-fürdő termálmedencéibe. A filmben látható folyami átkelést azonban nem itt, hanem a Munkács alatti Latorca szakaszon vették fel.
A szakértői feladatokat ellátó Mihail Kazakov és Alekszander Luscsinszkij hadseregtábornok utasításai miatt a stáb még arra is ügyelt, hogy ugyanazok a kultúrnövények látszódjanak a filmben, mint amelyeket Napóleon akkoriban látott. Ennek érdekében több hektárnyi területet vetettek be rozs-, árpa- és vadvirágtáblákkal, amelyet nyolc kilométer hosszú, félig lebetonozott utakkal kötöttek össze. Négy történelmi épületet (La Haye Sainte, Plancenoit és a La Belle Alliance parasztházak, valamint a Château d'Hougoumont kúria) is rekonstruáltak, amelyeket a forgatás alatt először módszeresen felégettek, majd végezetül az egyes részeit felrobbantották.
A kamerarendszer sem volt piskóta. Bár a legtöbb csatajelenetet egyszerre tíz Panavision kamerával vették fel, a magaslati képek miatt felépítettek négy darab 30 méter magas tornyot, a vágtázó lovasokat ábrázoló snittek miatt pedig egy 500 méter hosszú felső függesztésű kamerasín-rendszert is. A tájleíró képek elkészítése miatt további két helikoptert is bevetettek, amelyekre korszerű, kéttengelyű giroszkópokra szerelt kamerákat szereltek fel.
Melyik négy híres magyar nőről nevezzék el Újbuda új utcáit? Szavazzon!
Helytörténészek javaslatai nyomán a képviselő-testület hat híres nőt tartott utcanévre méltónak, akik közül négyet kell kiválasztani a lakosságnak. A szavazást március 7-én éjfélkor zárják le, az eredményeket pedig a nemzetközi nőnapon, március 8-án teszik közzé. Szavazni itt lehet. Az izgalmas életutat bejárt hat nő életrajza pedig lejjebb olvasható.
Lakatos Gabriella (1927–1989) világhírű balerina
Keveházi Gábor balettművész szerint „ő volt a nagybetűs balerina”. A ferencvárosi munkáscsaládba született, a korabeli lapok szerint Lakatos Elly „csodababa” négyéves korától szerepelt a rádió meseműsoraiban. Fedák Sári partnereként hatévesen játszotta el első filmszerepét az Iza néni című játékfilmben. Tízévesen nyert felvételt az Operaház balettiskolájába, ahol Nádasi Ferenc növendéke volt.
A nemzeti balettet megteremtő Harangozó Gyula koreográfiáinak avatott tolmácsolója volt. 1945-ben tizennyolc évesen táncolja el először a Mandarin darabból a Lány szerepét. 1956-ban A csodálatos mandarin második, korszakos jelentőségű változatában, ugyanebben a szerepben válik halhatatlanná.
Szenvedélyesen, kivételes tűzzel és emlékezetes színészi játékkal alakította Cieplinski Bolerójának főszerepét, illetve az orosz balettek főszerepeit is, mint például Jeanne-t a Párizs lángjaiban, Zarémát A bahcsiszeráji szökőkútban, Aishát a Gajanéban. Klasszikus főszerepei közül kiemelkedik A hattyúk tava Odette-Odiliája, illetve Mária A diótörőben.
23 évesen már számos hatalmas szereppel a háta mögött az Opera címzetes magántáncosa és prímabalerinája. Végigtáncolta szinte az egész világot. Olyan világklasszis koreográfusokkal és táncművészekkel dolgozott együtt, mint Janine Charrat, Anton Dolin vagy John Gilpin. A Balettintézet tanáraként évtizedekig táncosok százait tanította a balett szépségére, szeretetére. Lakatos a Kádár-kor egyik legjelentősebb dívafigurájának számított. 1973-as nyugdíjazása után énekesnőként is jelentős sikereket ért el, a televízióban szakmai műsorok műsorvezetőjeként is fellépett.
Művészi munkásságát 1957-ben, harmincéves korában Kossuth-díjjal, 1966-ban érdemes, 1971-ben kiváló művészi kitüntetéssel ismerték el, 1987-ben a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendjét vehette át. Emlékét a Kelenhegyi út 38/A. szám alatt egykori tágas, úszómedencés villája falán emléktábla őrzi.
Visszakapja kupoláját a tavaly részlegesen összedőlt Jókai utca ház
Felelős még nincs
A budapesti Jókai utca 1. szám alatti, dr. Dick Vilmos fogorvos 1895 és 1896 között építtette bérház tavaly június 27-én azért került bele a hírekbe, mert homlokzati falának egy része néhány tetőszerkezeti elem kíséretében az utcára dőlt. Az omlás magával sodorta a lenti szinteken kialakított konzolos erkélyek párkányzatát is.
A balesetben négy ember sebesült meg. Közülük hárman könnyebb, a Budapesti Operettszínház egyik táncművésznője pedig életveszélyes sérülésekkel került kórházba. A koponyaműtéten is átesett 26 éves balerina még mindig nem épült fel sérüléseiből.
Kérdés, hogy Nikoletta Visszatérhet-e valaha a színpadra. Az úttestre zuhant díszítőelemek öt autót tettek totálkárossá.
Budapest főépítésze, Erő Zoltán meglepőnek tartotta, hogy az építési hatóság egy ilyen nagy munkánál nem írta elő védőtető kialakítását a járda felett, holott az a munkavédelmi előírások legelső feltétele. Az Indexnek akkor nyilatkozó munkavédelmi előadó szerint a kivitelező által alkalmazott társaság tagjai gyakorlatilag semmilyen munkavédelmi előírást nem tartottak be, így kerülhettek például gyúlékony anyagok a tetőre, amelyek május 26-án be is robbantak. A BRFK még mindig nem derítette ki, hogy a tűznek volt-e valamilyen köze az eleve súlyos tragédiákkal terelt sarokház tetőterének leomlásához, csak annyi a biztos, hogy
a rendőrség még mindig nem zárta le a nyomozást.
A beruházóként feltüntetett Lengyel László vezette Hotelnet Kft. a kivitelezési munkákkal Lengyel másik cégét, a Pillér Lakás Kft.-t bízta meg. A céghalmozó ügyvezető tavaly június 30-án azt nyilatkozta a Life magazinnak, hogy nem ők a hibásak.
Arra vállalkoztunk, hogy az épületre felépítünk egy ötödik szintet. A munkálatok bontással kezdődtek, de már az újjáépítés is 60-70 százalékos volt. Az attika falat azért kellett lebontani, mert a II. világháborúban az épület találatot kapott, és mintegy 10 díszítőelem is megsérült. Akkor ezeket nem renoválták, most pedig a Műemlékvédelmi Hivatal kötelezett bennünket arra, hogy az eredeti állapotot állítsuk helyre. Ez nekünk nagyon sok pénzünkbe került, de vállaltuk a feladatot. (...) Arra gyanakszunk, hogy a háború utáni helyreállítás nem volt jó. Meglehet, hogy úgy végezték, hogy szakmailag nem volt megfelelő. A statikusunk nem pályakezdő.
Az NDK letűnt szellemét idézi majd meg a bontás alatt álló Sofitel hotel
A tőzsde legyen veled!
A Pesti Polgári Kereskedelmi Testület a reformkor hajnalán döntötte el, hogy méltó székházat építtet magának az Auslade platz/Kirakodó tér, a mai Széchenyi tér déli oldalában. A terveket Hild József készítette. A kétemeletes, hat darab karcsú ion stílusú oszlop által tartott timpanonban végződő Kereskedők háza 1827 és 1830 között valósult meg.
Az árkádosított földszintű palotában nemcsak Nemzeti Kaszinó, a hasonló nevű kávéház és az első árutőzsdeként ismert Pesti Kereskedői Pitvar működött, hanem 1832-től 1836-ig itt élt gróf Széchenyi István is. A legnagyobb magyar a Dunára néző, első emeleti, szemöldökívekkel gazdagított ablakok mögötti egyik 250 négyzetméteres lakást bérelte. Érdekesség, hogy a Kereskedelmi Csarnok első emeleten működő Kaszinót
1842-ben felkereste a világhírű Hans Christian Andersen dán költő, a meseírás nagymestere is.
A nyugodt homlokzatú épületet 1851-ben vette meg a Pesti Lloyd Társulat. Amikor az áru- és értéktőzsdét elköltöztette innen a Lloyd a mai Apáczai Csere János utca 12. szám alatti Benkó Károly tervezte új, két sarokkupolában végződő, négyemeletes börzeépületbe, akkor a Hild tervezte épület földszintjét és az egykori gabonacsarnokot Koch szabómester, Eger Sámuel régiségkereskedése és Hüttl Tivadar császári és királyi udvari porcelángyárának mintaterme foglalta el. Az épület ekkortól lett különféle rendezvények, konferenciák és bálok központja, majd a két világháború közötti időszakban a Trieszti Általános Biztosító Társulat székháza.
Hild egyik legjobban sikerült, klasszicista stílusú alkotása Budapest ostroma során olyan súlyos sérüléseket szerzett, hogy sem a műemlékvédelem, sem a kiváló városépítész, Perczel Károly nem tudta megmenteni.
A műemléki védelem alatt álló Lloyd-palotát 1948-ban bontotta le az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium.
Ekkor lett az enyészeté a szomszédos, a Dorottya utcában hosszan elnyúló, szintén a trieszti Generali Biztosító birtokolta székház és az Eötvös térre néző, Ybl Miklós tervezte, Sárkány József építtette háromemeletes bérház is.
Furcsa és csodálatos helyek gyűjteménye a Google Street View-n
A Google Utcakép alkalmazása 2007-ben indult el világhódító körútjára. Az internetes óriás térképes alkalmazása napjainkra annyira szerves része lett az életünknek, hogy naponta több száz millióan használják világszerte az amerikai cég panorámafotóit. A műholdas felvételekből, GPS-ből és távolságérzékelős LIDAR-ral begyűjtött adatokból összeillesztett fotogrammetriai képek nemcsak épületeket, utcákat, városi és falusi hangulatokat, hanem sokszor meglepő és mókás pillanatokat is megörökítettek.
Az ilyen gyönyörű, különleges, meghökkentő, abszurd, szürreális, furcsa és vicces képek egyik gyűjtőoldala a Neal.fun honlap, ahol több ezer, a fenti kritériumoknak megfelelő fotót találhatunk Dél-Amerikától Ausztráliáig, a Déli-sarktól a Nemzetközi Űrállomásig. A szájt használata nagyon egyszerű, a jobb felső gombra kattintva lehet véletlenszerűen eljutni a következő „állomásra”. A teljesség igénye nélkül kigyűjtöttem pár érdekes helyszínt.
Kétezer éves várak és 500 éves dzsámik is összedőltek a közel-keleti földrengésben
A kahramanmarasi 7,7-es és 7,6-os, valamint a gaziantepi 6,4-es erősségű földrengések következtében Törökországban és Szíriában az áldozatok száma már meghaladta a 34 ezret, a sérülteké pedig a 80 ezer főt. Félő, hogy ez a szám csak tovább fog növekedni. Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök elmondása szerint:
a kahramanmarasi földrengésekben eddig 6444 épület semmisült meg.
Lakóházak, közösségi épületek, bevásárlóközpontok, dzsámik, bazárok, autósztrádák, felüljárók és többtucatnyi műemlék. A török AFAD földrengés- és kockázatcsökkentés-vezérigazgatója, dr. Orhan Tatar professzor tájékoztatója szerint
a földrengés hatásterülete hozzávetőleg 110 ezer négyzetkilométert fedett le, ami Törökország területének egyhetedét jelenti. (Magyarország területe picivel több mint 93 ezer négyzetkilométer.)
Az egyik legnagyobb török kulturális veszteségnek a több mint kétmillió lakossal rendelkező Gaziantep város 1200 méter hosszú fallal rendelkező fellegvárának részleges megsemmisülése számít.
A február 6-i jelentések szerint a tojás alakú erősség keleti, déli és délkeleti részén fellelhető bástyái és támfalai egyszerre omlottak össze, törmelékei szétszóródtak az úton. A még álló bástyákon hatalmas repedések láthatók.
Izgalmas Da Vinci-kód rajzolódott ki IV. Béla esztergomi sírja körül
Béláim az Úrban!
Tavaly augusztus 26-án adtunk hírt arról, hogy a Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport a IV. Béla Kegyeleti Bizottság levéltári kutatásai, illetve Máhr Géza mélyépítő mérnök, geodéta számításai alapján megtalálta Esztergomban a második honalapító és családja sírját rejtő Segítő Szűz-bazilika romjait.
Egyed Zoltán akkori elmondása szerint a korabeli dokumentumok és újkori beszámolók tükrében először képátfedés útján azonosították a tekintélyes kiterjedésű objektumot. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a korabeli hadmérnöki látképeket, metszeteket először torzításmentesen rávetítették az amerikai Maxar Technologies és a francia CNES űrügynökség multispektrális műholdfelvételeire, majd már ismert és azonosított georeferálási pontokkal kapcsolták össze őket.
Esztergom esetében ezek a rögzített pontok a régészetileg már feltárt Lőrinc- és Budai kapu, illetve a város déli városfalárkának a nyomvonala volt. Bár a független csoport több korabeli metszetet is rávetített az Engine API speciális térinformatikai szoftverével a műholdképekre, a kutatók leginkább Wilhelm Peter Zimmermann 1595-ben készült rézkarcát vették zsinórmértéknek. Ezt az ábrázolást azért választották, mert
EGYRÉSZT A TÖRTÉNÉSZEK IS EZT A VÁROSKÉPET TARTJÁK A KORABELI ESZTERGOM LEGHITELESEBB ÁBRÁZOLÁSÁNAK, MÁSRÉSZT PEDIG MERT 1965-BEN épP ENNEK A LÁTKÉPNEK A SEGÍTSÉGÉVEL TALÁLTA MEG DR. HORVÁTH ISTVÁN RÉGÉSZ, MÚZEUMIGAZGATÓ AZ ESZTERGOMI VÍZIVÁROSBAN RÜSZTEM PASA KÉTKUPOLÁS FÜRDŐJÉT IS.
Mivel a műholdas képeken kirajzolódó földrajzi környezet még több száz év távlatából is pontosan igazolta a látképek hitelességét, a korábban már megtalált, illetve a még fel nem tárt tereptárgyak létezését, második lépésként következett a föld alatti anomáliák feltérképezése; ez szintén sikerrel zárult.
Béláim a mélyben – A rátótiak rátolták, az esztergomiak ráépítették
Mindenki meglepetésére Egyed és csapata nem egy, hanem rögtön két templomot is talált a Jókai és a Deák Ferenc utca között. Az első ilyen egykori Isten háza a Jókai utca 7.-es és 9.-es számú ház alatt bújik meg, amelynek kelet felé néző apszisa elér a járda alatt az úttest széléig. A kegyeleti bizottság kutatói szerint ez az építmény a Boldogasszonyról elnevezett kápolna lehet, amely a Bottyán János utcai Szent Anna ferences templom tengelyéhez képest 13,4 fokos szögben van elforgatva délnyugati irányba, és az Úr 1237. esztendejének augusztus 15-i Nagyboldogasszony napjához lett keletelve.
Ez a templomocska azért is nevezetes, mert a föléje épített, ismeretlen múltú és legrégebbi, 7-es számú, copf stílusú lakóház udvarán Harcsa Dániel csizmadiamester és segédei egy kisebb márványlap elmozdítása során 1921 körül felfedeztek egy föld alatti csarnokot, amelynek közepén három, vörösmárványból készült koporsó volt elhelyezve. A sírok díszes kidolgozottsága miatt a család ezeket a tárgyi relikviákat IV. Béla sírjának gondolta. A mesterember lánya, Harcsa Irén a kilencvenes években adott nyilatkozatában azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ő még falba vájt fülkeszerűségeket is látott, benne oldalvást elhelyezett porladozó tetemekkel.
Hetvenöt éve épül, de még mindig félkész a világ legnagyobb lovas szobra
„Az én földjeim ott vannak, ahol a halottaim vannak eltemetve”
Amikor elkezdték a Rushmore-hegy oldalában a négy legjelentősebb amerikai elnök arcmását kifaragni, akkor Luther Álló Medve indián törzsfőnök azt javasolta a művet jegyző szobrásznak, hogy ötödik megmintázandó fejként faragja ki Őrült Ló portréját is. Vélekedése szerint a néhai lakota sziú hadvezér annyira híres történelmi személynek számít az őslakososok körében, hogy Washington, Jefferson, Lincoln és Roosevelt mellett neki is méltó helye lenne a gránitból kivésett amerikai panteonban. A sziú vezér felvetését azonban John Gutzon Borgium dán származású képzőművész szóra sem méltatta.
Luther öccse, Henry Álló Medve ekkor kereste fel Korczak Ziółkowski többszörösen díjazott szobrászt, hogy akkor ő faragja ki nekik a Custer tábornok halálával végződő Little Bighorn-i csata győztesének lovas szobrát, amelyben a sziúk szövetségese, Ülő Bika és sájen csapatai is részt vettek. A művész azonnal igent mondott az indián felkérésére. A Bostonban született művész csak annyit kért Henry Álló Medvétől, hogy a keze alól kikerülő műalkotás
a világ legnagyobb szobra lehessen.
A rézbőrűnek megtetszett a lengyel ötlete, bimbózó barátságuk nyitányára meg is ittak egy-két pohárnyi tüzes vizet.
Polak, Siuks dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki
A páros szintén ennél a megbeszélésnél szögezte le, hogy a dél-dakotai hegyoldalból kifaragni kívánt, Őrült Ló hadvezért ábrázoló szobor 195 méter hosszú és 172 méter magas lesz. Az oglala törzsfőnök kinyújtott karja 80 méter hosszú, a kar alatti nyílás 21 méter széles és 30 méter magas, a sápadtarcúaktól megvédendő földre mutató mutatóujj pedig kilenc méter hosszú lesz. Összehasonlításképpen: a Rushmore-hegyi négy amerikai elnök feje egyenként „csak” 18 méter magas.
Egy telekcserének köszönhetően Álló Medve 1940 tavaszán megszerezte a műalkotás helyszínének kiszemelt dél-dakotai Pine Ridge-i földeket, ahol Korczak Ziółkowski három hétig tanulmányozta a lakota sziú bennszülöttek életmódját. Mivel az indiánok nem akartak állami forrásokat kérni és felhasználni, a törzsszövetség tagjai abban reménykedtek, hogy a projektjüket a vadnyugat romantikája után vágyakozó és ezt a nomád életformát élvező amerikai állampolgárok anyagi támogatásából fogják majd megvalósítani. A támogatások érdekében létre is hozták a Crazy Horse Memorial Foundation nonprofit szervezetüket.
Korczak Ziółkowski, tíz gyermeke, illetve az önkéntesek 1948. június 3-án kezdték el a Thunderhead-hegy aprólékos felrobbantását. Mivel a lassan csordogáló támogatói pénzek miatt a kivitelezési munka roppant lassan haladt, a szoborépítők pár évtized múlva átpozicionálták bevételeiket, így először egy oktatási célokat is kiszolgáló látogatóközpontot építettek fel a gránithegy aljában.
Ideális cyberpunk és posztapokaliptikus helyszín a Szabadság téri Tőzsdepalota
A zömmel cseh származású katonákból álló, báró Dietrich Emánuel dandártábornok által irányított ötödik tüzérezred pesti állomáshelyeként, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzési helyszíneként is elhíresült Újépület bontása után a pattantyús laktanya helyére a fektetett diadalívre hasonlító Szabadság tér épült fel.
Az új közösségi tér nyugati oldalát az Alpár Ignác által tervezett Tőzsdepalota határolja, amelynek kivitelezése 1897-től 1907-ig tartott. Az államosítás után a 145 méter hosszú épületet először a Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium Dolgozóinak Művelődési Szociális és Üdülőegyesülete használta, majd az ELTE Orosz Intézetéből létrehozott Lenin Intézet, picivel később pedig a Magyar Technika Háza. Az impozáns épületet 1955-ben kapta meg az akkor még csak kísérleti adásokat sugárzó Magyar Televízió, amely 2009-ben költözött át a Kunigunda utcában felépült új székházukba.
Először irodaházat akartak
A kanadai Tippin Corporation ingatlanfejlesztő vállalat 2006-ban vásárolta meg a Magyar Televízió egykori Szabadság téri épületét. A 4,6 milliárd forintos vételárat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek kellett a tengerentúli cégnek átutalnia. Michael Tippin igazgató akkor azt nyilatkozta a magyar sajtónak, hogy ők olyan magas nívójú irodaházzá szeretnének átalakítani Alpár Ignác remekművét, ahol teljes terjedelmében tiszteletben tartanák az építőmester szellemiségét és épített hagyatékát.
Kortárs beavatkozással csak azoknál a beltéri falaknál számoltak, amelyek az elmúlt évtizedekben megsemmisültek, vagy a Virágh Csaba és Hámori Judit tervei szerint 1970 és 1972 között lebonyolított modernizáláskor teljesen átépítettek.
Az Exchange Palace névre keresztelt épület rekonstrukciójánál a Tippin Corporation annyira komolyan vette örökségvédelmi feladatát, hogy még az épület déli udvarában látható, az 1980-as évek elején emelt, 35 méter magas mikrohullámú tornyot is meg akarta, és jelenleg is meg akarja tartani. A konstrukció köré csak egy új függönyüvegfalat kíván a menedzsment felhúzni. Az első látványterveket a kanadai–magyar tulajdonú CMA International és az amerikai Beyer Blinder Belle nemzetközi tervezőcég készítette el.
Az építési engedély birtokában a befektető cég elvileg 2014-ben lett volna kész a 49 ezer négyzetméteres épület teljes rekonstrukciójával. A munkálatokat ellenben azért nem kezdték el az igazgatóság akkori közleménye szerint, mert
Magyarország gazdasági helyzete akkor ezt nem tette lehetővé.
A helyzet azóta sem javult. A világjárvány után Európa és az ország a mai napig gazdasági recesszióban vegetál, amelyet az energiaválság, az infláció és a szomszédban dúló háború tovább éltet és nyújt el.
A Vézna, avagy a Cosa Nostra letartóztatott vezetőjének titkos szicíliai búvóhelyei
Vagyon a karórában
Matteo Messina Denaro keresztapát, a Cosa Nostra bűnszervezet három évtizede rejtőzködő maffiafőnökét január 16-án tartóztatta le az olasz csendőrség. Az Itália első számú szökevényének és legfőbb közellenségének kikiáltott gengsztert a palermói La Maddalena nevű magánklinikán fogta el a hatóság, ahová Denaro már hosszú ideje járt vastagbélrákját kezeltetni.
A „Vézna” ragadványnévvel is illetett, 1962-ben született férfi a kemoterápiás kezelésekkor mindig Andrea Bonafelde földmérő személyazonosságát használta. A nyomozók szerint ezt a csalást valószínűleg jól tudta dr. Alfonso Tumbarello háziorvos és dr. Filippo Zerilli onkológus is, hiszen a kemoterápiás kezelésekkor mindig szükséges DNS-analízis során hamar kiderült volna, hogy a szicíliai keresztapa genetikai állománya nem azonos a földmérő egészségügyi lapján feltüntetettekkel.
A Corleonesi maffiacsalád főnöke az elfogáskor elegáns napszemüvegben, hasított báránybőrből készített kabátban és divatos sapkában volt.
A csuklóján egy 35 ezer eurót érő aranyozott karórát viselt,
amely a svájci Franck Muller óramanufaktúra kis darabszámban előállított Cintrée Curvex típusa volt. Mivel a nyomozók Denaro válltáskája átkutatásakor megtaláltak a maffiózó Alfa Romeo 164 típusú gépkocsijának slusszkulcstartóját és egy erre ráfűzött RB Keylockx lakáskulcsot is, így a zárnyitókból kinyert kódokat összevetették a térfigyelő kamerák felvételeivel, hogy pontosan feltérképezzék a személyautó korábbi mozgását.
Ceaușescu falurombolását másolják a németek az energiahiányra hivatkozva
Korrupt műemlékvédők, sivító természetvédők
A Rajna–Vesztfáliai Erőmű (RWE) igazgatósága 1951-ben döntötte el, hogy az NSZK legnagyobb, Kölntől nyugatra elterülő, 1836 négyzetkilométer nagyságú lignitmezejét az utolsó szénrögig ki fogja bányászni. A cégvezetés első körben két helyszínen kezdte el a külszíni fejtést, amelyeknek a Frechen és az ironikus Zukunft-West nevet adták. Mivel ezen a két bányamezőn ekkor még hét, illetve hat falu virágzott, így értelemszerűen először ezeket a településeket tüntették el a föld színéről. Ez a pusztítási folyamat ma már olyan szinten tart, hogy
az energetikai vállalat további hét bányakatlanban és tizennégy bányabokorban folytat vagy folytatott külszíni kitermelést, amelyek eddig 51 falu teljes megsemmisítését eredményezték. A tervek szerint 2045-ig további kilenc községet fog a multinacionális cégóriás felszámolni, beszántani és szénporral behinteni.
A néhai Nicolae Ceausescu román diktátor által elrendelt faluromboláshoz hasonló pusztítást az RWE eddig azért tudta zökkenőmentesen lebonyolítani, mert 1951-től a német tartományi, 1982-től pedig már a szövetségi bányászati jog is egyértelműen kimondja, hogy a nyersanyagellátás biztosítása elsőbbséget élvez a közjó egyéb érdekeivel szemben. Ez a passzus olyan erős a jogrendszerükben, hogy esetleges perek esetén az Alkotmánybíróság mindig a cégóriás mellé áll.
A probléma gyökere azonban nem ennél a kettő jogszabálynál keresendő. Bár minden technikai lehetőség adott volt,
a vállalat pár esettől eltekintve sohasem akarta a kiszemelt bányamezőkön fellelhető műemlékeket, templomokat, várakat, kastélyokat, emlékműveket és temetőket megmenteni vagy áthelyezni. Az értékmentésnek ezt a módját ugyanis túl költségesnek tartotta az esseni cég.
Az igazgatóság megelégedett a lakosság elszállításával, részleges anyagi kárpótlásával, csereingatlanok felajánlásával, valamint a Redaktions Netzwerk Deutschland nevű német lap szerint egyes műemlékvédők és régészek alkalmi megvesztegetésével és megajándékozásával. A nyájas és negédes korrupciónak köszönhetően így nemcsak a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szenvedett és szenved el mai napig komoly károkat, hanem az épített környezet is. A rajnai táj arculatának megváltozása, a természet- és épületrombolás azért nem érdekelt senkit sem, mert minden törvényesen, az Észak-Rajna–Vesztfália tartomány, Bonn, majd Berlin politikai áldásával és beleegyezésével történt, az alkotmány pajzsa mögé bújva.
Rovataink a Facebookon