Öt zömök tornyot építtet a kormány a Dohány utcai zsinagóga elé

A kormány 2022. április 14-i rendelete alapján hamarosan visszaépíthetik a Dohány utcai neológ zsinagógával szemközt álló, egykori Első Katonai Biztosító Intézet által építtetett bérház – világháborús sérülései miatt 1948-ban lebontott – teljes tetőgeometriáját. A Magyar Közlönyben megjelent határozat világosan kimondja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű rekonstrukció során nemcsak hogy nem lesz településképi és tervtanácsi konzultáció, hanem a sajátos beépítés miatt figyelmen kívül hagyható a hatályos településrendezési tervek, illetve az OTÉK idevonatkozó előírásai is, ha akadályoznák a munkát. 

A Kiskörút egyik legimpozánsabb épületét mindenképpen az ostrom előtti formájának megfelelően kívánja visszaállítani a kormány, amely az egykori toronyszerkezetek és a díszes tetődísz rekonstrukcióját jelenti. A miniszterelnöki döntés értelme szerint így a Károly körút 3/A–Dohány utca 1/A szám alatti, manzárdtetővel megsüvegelt, hatemeletes sarokház magassága nem haladhatja meg a 36 métert, a visszaépítésre kerülő egykori öt darab szecessziós vonalvezetésű kupola magassága pedig a tíz métert.

Szépítészeti beavatkozás

A kivitelezőnek minden külső részletet a korabeli tervrajzok alapján kell archaizálva helyreállítania, a belső terek kivitelezésénél azonban már szabad kezet kap. A kormány számításai szerint az így kialakított tíz szint legfeljebb 2600 négyzetméterrel növeli majd meg az ingatlan alapterületét.

Ma már hihetetlen, de a Károly körút tornyait nemcsak a Deák Ferenc tér 6. szám alatti Anker-palota, a 14. szám alatti Szevera-, az 5. szám alatti Diana-, a 2. szám alatti Grünbaum–Weiner-, illetve az 1. szám alatti MTA-bérház kupolái jelentették, hanem a háború előtt a 26. szám alatti Freiberger-, valamint a 3/B alatti Dreher-palota saroktornyai is. Ráadásul ez utóbbi kettő a most visszaépítésre ítéltetett EKBI-bérház tornyaival közösen izgalmasabb kialakítású és formájú függőleges tengelyekkel rendelkezett, mint a most láthatók. A tetőrekonstrukció szervesen illeszkedik a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. ötven jelesebb budapesti lakóház és közintézmény egykori kupolájának visszaállítási akciójába, amelynek első szépítészeti beavatkozásra váró három elemét két évvel ezelőtt hirdették ki.

A tekintélyes méretű bérházat báró Huszár Károly honvédhuszár, országgyűlési képviselő által építtetett emeletes ház helyére építette az Első Katonai Biztosító Intézet építésügyi bizottmánya, amelynek fővédnöke József főherceg volt. A háromudvaros, öt kupolával kombinált manzárdtetős bérház építését 1910-ben kezdték el és 1913-ban fejezték be. A szecessziós stílusú épületet Hoepfner Guido és Györgyi Géza tervezte. Az épületszobrászati munkák Maróti Géza szobrász keze munkáját dicsérik. A kivitelező a Lipták Pál és Társa cég volt. Átadását követően alig egy év múlva a zsinagóga vertikális méreteivel konkuráló sarokházat a Victoria Biztosító Rt. vásárolta meg, majd nem sokkal később már a Hungária Biztosító Rt. lett az ingatlan birtokosa. 

Erotika és párbaj

A hatalmas bérház híres lakója volt dr. Rácz Vilmos országgyűlési képviselő, könyvkiadó, a Színház és Divat, a Színházi Magazin, valamint az Új Magazin című szexlap főszerkesztője, illetve a Párbajkódex szerzője, aki nem volt rest még a nagy Krúdy Gyulával sem pereskedni, ha éppen nem pont a kardhegyére kívánta. A párbajhős távolabbi szomszédja volt Bedő Károly, az Iva Kiadóvállalat igazgatója; Márkus Lajos gépészmérnök, vasszerkezetgyár-tulajdonos; Kenessey István huszárezredes, császári és királyi kamarás és 

Az épület aljában működő lokált 1938-ban alakították át hatszáz férőhelyes mozivá Domány Ferenc és Wellisch Tibor építész tervei szerint. A bejáratot Galambos Jenő álmodta meg. A Broadway néven működő, art déco stílusú filmszínházat rejtett világítású kupolával fedte le az építész. Nézőtere a bérház udvara alatt hét méter mélyen helyezkedett el. A mozgóképszínház 1942–1944 között Barlang, 1945–1956 között Ady, 1957–1989 között Filmmúzeum, 1989–2003 között pedig ismét Broadway moziként működött. 2004-re Szekeres Rozália és Kuknyó Lajos a teátrumot befogadó színházzá alakította át, amely a Belvárosi nevet kapta.